Visszaélésszerű árszabás a kereskedelem részéről? Vételárba-szolgáltatásba „beleszámított” támogatás? Csalással csődbe felvásárló? Aránytalan kockázatviselés a termelői-felvásárlói-kereskedői lánc szereplői között? Közvetlenül büntethető késedelmes fizetés? Régen várt termelővédelmi törvénycsomagot készül elfogadni az állam.
Bár jogilag egyenlő felek egy őstermelő vagy kisgazdaság és egy nagy áruházlánc vagy vágóhíd, a gyakorlatban korántsem azonos az érdekérvényesítő erejük. Ezt az almásoktól a hústermelőkön át a káposztásokig megannyi szegmens tapasztalja az utóbbi évtizedekben. Most olyan törvénycsomagot nyújt be az agrárkormányzat, aminek célja, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit, arányosabbá tegye a kockázatviselést a lánc szereplői között, elősegítse a vertikális együttműködések kiépítését, és mérsékelje a fizetési késedelmek, csalárd csődök jelentette fenyegetések mértékét – jelentette be az Agrárminisztérium államtitkára. Andréka Tamás a Portfolio Agrárium 2024 konferencián elmondta: mezőgazdasági vállalkozói szerződéseknél mindig kötelező elem lesz a kockázatmegosztási megállapodás; adásvételeknél pedig akkor, ha a szaporítóanyag már a földben van, a gyümölcs már fejlődésnek indult, illetve ha a haszonállatot már telepítették a termelőnél. A kockázatviselős kiterjed a szavatosság, a minőségi hibák, az áruátvétel időzítésének vagy meghiúsulásának kérdéseire.
A gazdavédelmi törvénycsomagnak célja termelők helyzetének stabilizálása az alapanyag-ellátást illetően azzal, hogy az adásvételi vagy bérhizlalási szerződéseknek kötelező alapeleme lesz a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, kötelezettségek. Ez például az olyan visszás gyakorlat kivezetését célozza, mint a támogatások beszámítása a felvásárlói vételárba. A mezőgazdasági típusú szerződéseknek külön tartalmazniuk kell a termelői által vett termékek vagy az általa nyújtott szolgáltatás egyenértékét, s e szerződéseknek nem lehet része a termelő által igénybe vett támogatás. A törvénycsomag szelleméből eredően várhatóan megszűnik az a gyakorlat is, hogy a gazdák csomagban, nem pedig egyenérték-feltüntetéssel kiállított, bontott tételekben kapják az árajánlatot. Továbbá nem lesz elfogadott a háttérmegállapodás, sőt, a tárca és a NAK aktív részvételt vállal a mintaszerződések jóváhagyásában.
A törvénycsomagnak része a késedelmes, azaz 30 napon túli kifizetések immár közvetlen szankcionálhatósága is. Eddig a gazdák legfeljebb bíróság előtt, néha hosszú procedúra után érvényesíthették ilyen jellegű követeléseik érvényesítését. Most a Nébih késedelmes fizetés vagy tisztességtelen szerződés esetén ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki, ami a ki nem fizetett tétel 10 százaléka vagy legalább 1 millió forint. Ha pedig egy vállalkozó úgy vásárol egy termelőtől, hogy a továbbértékesítés után nem akarja kifizetni az árut vagy elvonja annak ellenértékét – például tudatosan, csalárd módon csődbe viszi a cégét –, akkor eltiltják a tulajdonosi, vezető tisztségviselői tevékenységtől a nagykereskedelemben, feldolgozásban.
