Meleg és csapadék – gomba és károkozók a gyümölcsösökben

A kajszin már megfigyelhető a levéllyukacsosodást okozó gomba tünetei, a cseresznye és meggy levelein a blumeriella gomba fertőzés tüneteit azonosították be a szakemberek.

Vigyázzunk a csonthéjasokra!

Idén az időjárás (változó hőmérsékletű, nedves tavaszok) kedvező feltételeket teremtett a gombás betegségeknek, melyek berobbanása bármikor bekövetkezhet. A rosszhír az, hogy ellenük csak megelőzéssel lehet eredményesen védekezni.

A kajszi levelein, sőt terméskezdeményeken is megjelentek a ventúriás varasodásnak, a levéllyukacsosodást okozó gomba tünetei. A cseresznye és meggy sem úszta meg, a leveleken és a gyümölcsön a blumeriella gomba fertőzés azonosítható be. A cseresznyében jól láthatóak az elhaló levélfoltok és a fiatal termésen a bemélyedő ragyák, melyek jó alapot teremtenek a moníliának.

A cseresznyében és a meggyben dúló levélfoltosságot okozó gombára réz és kén hatóanyagú kontakt gombaölőket és a felszívódó boszkalid+piraklostrobin összetételű szert alkalmazhatnak a gazdák. Kiváló hatású a dodin hatóanyag, mivel gyógyító hatása is van, azonban ez II. kategóriás. A következő év termése, a növény egészsége érdekében a kezelés akkor is javasolt, ha nincs termés a fán.

Szőlőben megjelent a peronoszpóra

Ennek bizonyos együtthatóknak teljesülni kell (fogékonyabb szőlőfajta, sűrűn telepített, csapadékos, meleg időjárás), de ha a klimatikus viszonyok ilyenek maradnak, egyre több helyen lesz azonosítható a fertőzés, tehát készülni kell a védekezésre.

Első körben a lehullott, fertőzött leveleket el kell távolítani, a kezeléshez pedig kontakt réztartalmú szerek közül kell választani. Belülről védő felszívódókkal is dolgozhatnak a termelők: metiram, iprovalikarb, ciazofamid, fluopikold, azoxistrobin hatóanyagú, III. kategóriás szereket a javasolnak a növényvédős szakemberek.

Amennyiben a tarka szőlőmoly, vagy az atkák ellen is védekezni kell, a lisztharmat és a peronoszpóra elleni permetléhez rovar- vagy atkaölő szert is adagolhatunk.

A cseresznyelégy terjedésének megakadályozásukban nagy szerepe van a megjelenésüket jelző ragacsos sárgalapoknak, ugyanis az igaz, hogy a talajból bújik ki, de először a fa tetején lévő termést támadja meg. Vagyis a fa tetejére kihelyezett ragacs már az első legyek megjelenése esetén tudnak jelzéssel szolgálni, időben kezdhetjük ellenük a védekezést.

Ezeket a csapdákat, ugyanezen az elven – a megfelelő rögzítéssel – diófán is lehet alkalmazni, ugyanis a dióburok-fúrólégy is a lombkorona tetején, annak a déli oldalán jelenik meg először.

Folyamatosan csökken az alkalmazható hatóanyagok száma

A termelőknek számolniuk kell azzal, hogy az uniós zöldítés és kapcsolódó szabályok miatt egyre szűkül az alkalmazható növényvédő szerek köre, ezért fontos az alternatív és egyéb megoldások keresése.

Hagyományos módszerként használták kiskertekben a levéltetvekkel szimbiózisban élő, azokat terjesztő hangyák ellen a ragacsos övet, illetve az ugyanerre a technológiára épülő hernyófogó övet az almamoly ellen.

Forrás: NAK