Sosem elég: hamarosan háromszor több csirketrágya-pellet készül

Tavaly tavasszal az utolsó gramm csirketrágyapellet is elfogyott a gyártó raktárából, órákat vártak a kamionok a pelletüzem előtt, hogy teljesíthessék a megrendeléseket. Mostanra ismét fordult a kocka, de a régi világ már sosem tér vissza. A műtrágya- és terménypiacon gyökeres változások mentek végbe, miközben a termelésben is zajlik egy lassabb, ám mélyreható szemléletváltás.

2022 októbere és decembere között 40 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a gazdaságok, mint 2021-ben, hiszen két-háromszoros dráguláson estek át a termékek egyetlen év leforgása alatt. Amikor 350 ezer forint volt egy tonna nitrogénműtrágya ára – már, ha volt egyáltalán –, sok termelő fejében megfordult, hogy helyettesíteni kellene valamivel. A műtrágya kiváltása azonban nem egyszerű. Óvni lehet a talaj természetes tápanyagtartalmát a szármaradványok földön hagyásával, bedolgozásával (a szalmát is beleértve), másodvetések, pillangósok termesztésével, ami már a nyár végi vetésidőn elbukhat (aszály), illetve lehet talajbaktériumokkal fokozni a talajéletet, de ehhez elbontható szerves anyagnak is lennie kell a földben. A szerves trágya tökéletes megoldás lenne, de a sertés- és marhatartók jellemzően saját földjeikre juttatják ki ezt a nagy tömegű, messzire csak gazdaságtanul elszállítható tápanyagot.

Kicsi a szervestrágyázott felület

A baromfitárgya az egyetlen, amelyik viszonylag kis tömegben koncentrál sok szerves anyagot, különösen sok ásványi mikroelemet (vas, mangán, cink, réz, molibdén stb.). Ez fermentálva, szárítva, darálva és pelletálva még koncentráltabb tápanyagforrássá válik, amely a meglévő szántóföldi technológiába is jól beilleszthető: röpítőtárcsával, sőt, akár vetőgéppel közvetlenül a mag mellé is kijuttatható. Tiszta NPK-tartalma azonban elmarad az ásványi műtrágyákétól, noha léteznek foszforral, káliummal, nitrogénnel vagy kénnel dúsított baromfitrágya-pelletek is.

Magas szervesanyag-tartalmát (60–78%) eddig leginkább azok a néhányszor 10 hektáros kertészetek, gyümölcsösök értékelték, ahol kis területről nagy értéket hoztak le a termelők, a biogazdaságokban pedig szinte nem is létezik alternatívája. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei gazdálkodó 40 hektáros almáskertjében rendszeresen használ baromfitrágya-pelletet, gyakran rendeli ennek foszfor- vagy káliumtúlsúlyos verzióját. „Jók a tapasztalataink vele, jól szórható, jól bedolgozható, és jól hasznosul. A benne lévő szerves anyag ma már szinte megfizethetetlen kincs, főként ott, ahol gyengék a talajadottságok. Gondolkodom a fermentált marhatrágyán is, hátha az olcsóbb lenne…” Egy Heves vármegyei, egy hektárnál is kisebb biokertészet csak baromfitrágya-pellettel képes megfelelő mennyiségű szerves anyagot bevinni a termelésbe. Számára a szállítási költségek emelkedése jelentette a legnagyobb érvágást, de megtalálta a megoldást: „Idén nem hozatjuk, inkább magunk megyünk el a 2 big-bag pelletért…” Egy tonna szerves trágyáért (alaptermék) 105 ezer forintot kellett fizetnie.

A szántóföldön gazdálkodók fejében akkor fordult meg először a csirketrágya használatának gondolata, amikor a péti Nitrogénművek leállt a termeléssel. Tapasztalatuk azonban nincs róla, és sokan kifogásolják a kis hatóanyag-tartalmat a megmozgatott tömeghez képest. A KSH adatai szerint 2021-ben 243 ezer hektárt istállótrágyáztak a gazdaságok, ebből egy hektárra 15,6 tonnányi szerves anyag jutott. Hígtárgyával további 74 ezer hektárt kezeltek, egy hektárra 44 m³ anyag került ki. Vagyis szűk 320 ezer hektárról beszélünk, ez a szántóterület 8 százaléka, és döntően az állattartó telepek körüli földeket jelenti. A távolabbi szántókon eddig nemigen jött számításba a szerves trágya alkalmazása, hiszen a megtermelhető haszon nem fedezte volna a költségeit. Ám ezek az idők végleg elmúltak. Már soha nem lesz 55 ezer forint a búza tonnánkénti ára, és annak is csekély a valószínűsége, hogy a pétisó 70 ezer forint legyen. Sajnos a terményárakban nagyobb zuhanást látni, mint a műtrágyáéban: a búza közelít a 100 ezres lélektani határhoz, míg a műtrágya még mindig 210 ezer körül jár, azaz a 2019/20-as árakhoz mérten az előbbi csak duplázni, míg az utóbbi triplázni tudott.

Trendszerű változások

Az okok közül a legnyilvánvalóbbak az orosz-ukrán háborúval fellépő ellátási nehézségek, ami leginkább a nitrogéngyártáshoz szükséges földgáz beszerzése terén okoz fennakadást, de a kálium importja is csak kerülőutakon megy. A szerves trágya iránti igény növekedése azonban trendszerű, a kereslet akkor is élénkülni fog iránta, ha véget ér a háború – mutat rá a Master Good csoport vezető tulajdonosa, Bárány László, hazánk legnagyobb brojlercsirke-termelő integrátora. „Tavaly 78 millió darab csirkét vágtunk, ez a teljes magyar kibocsátás 43%-a. Ennyi madár 57 ezer tonna trágyát termelt, aminek több mint a felét fel is dolgoztuk pelletté. Magyarországon rajtunk kívül nincs még egy olyan vállalkozás, amelyik ennyire koncentráltan tudna alapanyagot biztosítani a fermentálónak.”

A terveik pedig ennél is magasabbra szárnyalnak, hiszen egész Európában csökken az állatállomány, tehát csökken a trágya mennyisége, miközben romlik a talajok szervesanyag-készlete és élővilága. A termőföldről lehordott szalmát nem lehet csak ásványi NPK adagolásával pótolni, éhezik és savasodik a föld. Ezt felismerve az Európai Unió korlátozta az egy hektárra kijuttatható nitrogénmennyiséget, és célul tűzte ki a biogazdálkodásba vont területek 25 százalékosra emelését. Ezenkívül az új támogatási rendszerben a talaj mikroorganizmusainak pótlását is jutalmazzák (agroökológiai program). Ezek olyan trendek, amelyek folyamatosan növelik a keresletet a szerves trágyák iránt – mutat rá Bárány László.

„2022-ben extrém keresletet éreztünk. Tavasztól már nem raktárról, hanem a gyártósorról szolgáltuk ki a vevőket. Volt, hogy 3-4 órát is várt a kamion, mire elkészült a 24 tonna baromfitrágya-pellet. Az energiaárak miatt 80 százalékkal emeltük az árainkat, de a nitrogénműtrágya így is ötször drágább volt az árcsúcson. A tavalyi év más változást is hozott az értékesítésünkben: egyrészt a 30 ezer tonnás pelletgyártás 20%-át exportáltuk a környező országokba, másrészt a hazai eladásokban a kertészettel szemben 70%-ra emelkedett a szántóra eladott termékek aránya. Azt gondolom, hogy a következő 5 évben a 80 százalékot is meg fogja haladni a szántó aránya a csirketrágya-felhasználásban, mivel már 1,5-2 mm-es, morzsázott, pormentes granulátum formájában is gyártjuk, ami a vetőmag mellé starterként is kiadható. Sőt, az engedélyeztetés fázisában van egy új termék, ami a trágya felületén egy talajbaktérium-koktélt is tartalmaz, a tápanyag azonnali hasznosítására.”

A gyenge forint, ami az exportot segítette, akadályozta a konkurens termékek importját is. A szállítási költségek emelkedése szintén a hazai ellátó malmára hajtotta a vizet, hiszen Szabolcs-Szatmár-Beregből még Sopron is csak fele akkora távolságra van, mint például Olaszországból. Bárány László hisz abban, hogy a piaci trendek hosszú távon is kedvezőek, és maguk a gazdálkodók is tömegesen ismerik fel, hogy a csirketrágyával nemcsak hatóanyagot, hanem nagyon sok nyomelemet is vásárolnak: „Ez a termék akkor is versenyképes lesz, ha 200 ezer alá megy a pétisó ára, mert akkor is nőtt az eladása, amikor még 68 ezer volt a pétisó.” Most 24 tonnás rendelés felett 100 ezer forint/tonna áron kapható a pelletált alaptermékük.

Korlátlan piac

A Master Good cégcsoport Nyírjákón dolgozza fel a legfeljebb 60-70 km-en belülről, 40 telepről behordott trágyát. A nagy állománynagyság, az egységes tartásmód és feldolgozás eredményeként a pelletált csirketrágya homogén minőségű. Hasonlóan koncentrált telepekkel és gyártással nem sok versenytárs rendelkezik az EU-ban, de ha sikerül a céljukat elérni, és megtriplázzák a termelésüket, akkor Európa legnagyobb szervesanyag-feldolgozójává válhatnak. „20 ezer tonnás éves kapacitással indultunk egy 5 Mrd forintos befektetést követően, ezt tavaly egy újabb egymilliárdos beruházással emeltünk 30 ezer tonnára. További 6 milliárd forintból 90-100 ezer tonnás kapacitást tudunk létrehozni a következő 2-3 évben, hiszen a gyártást kiszolgáló infrastruktúra már megvan. A szükséges alapanyag-mennyiséghez persze a csirkeállományt is bővíteni kell, ehhez már épülnek az ólak” – tudjuk meg. (A hazai csirkeállomány átlagosan évi 2-3%-kal növekszik.)

És hogy mindez mekkora felületre elegendő pelletált szerves trágyát teremt? Az első talajkezelésre egy tonnás mennyiséget javasol belőle a gyártó, amit a következő években felezni lehet. Reálisan 150 ezer hektár kiszolgálásával lehet számolni.

Ha holnap hirtelen három másik ilyen üzem nőne ki a földből, az sem lenne elég a magyar piacra. (A piactelítést nagyjából 700 ezer hektár lefedésével lehetne elérni, hiszen bő 300 ezer hektár már részesül szerves trágyában, és a legtöbb trágyázott föld csak 4 évente kap újabb szervesanyag-utánpótlást.) A kormányzat is felismerte a piaci igényt, ezért 2022 januárjában beharangozott egy pályázatot trágyafermentálók építésére, de végül nem a felhasználókra, hanem a technológia beszállítóira szabták a kiírást (Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési program). Bárány László abban bízik, hogy a következő támogatási konstrukció már tényleg a beruházókat fogja segíteni.

Gönczi Krisztina