Hatékony lucernafelhasználás hulladék nélkül

Újgenerációs technológiai eljárás és alternatív fehérjeforrás és takarmány előállítása – a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei a lucerna feldolgozásának új lehetőségeit kutatták egy ötéves kutatás-fejlesztési program keretében.

Fári Miklós, a DE tanára, a projekt szakmai vezetője

„A most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében.”

Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő.

A szakember elmondta, hogy a program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült. Az üzemben napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje-koncentrátum előállítására van lehetőség.

Gyakorlatilag nincs hulladék

A takarmánynövény feldolgozása során nem keletkezik hulladék, az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum.

„Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható. A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható. A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyaga” – ismertette a hasznosítási lehetőségeket Fári Miklós.

A takarmányozás területén a másik meghatározó fehérjeforrás a szója

A hazai termés mellett ugyanakkor Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.

„A lucerna évelő növény, ezért a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb a szójáénál. A területre vetített fehérjetermés-potenciálja pedig négyszererese. Hazánk a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető. Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília” – mutatott rá a kutatás jelentőségére a DE egyetemi tanára.

Fári Miklós a program fontosságát abban is látja, hogy az eredmények túlmutatnak a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, érintik az élelmiszeripart és a vegyipart is.

A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.

Forrás: DE/Sajtóközpont