A viselkedés, az aktivitás megfigyelésével, hőtűrő fajták kiválasztásával a gazda mind az állatok, mind a saját dolgát megkönnyítheti.
A hazai legeltetett húsmarhatartásban is egyre komolyabb kihívást jelent a nyári hőstressz. A klímaváltozás miatt növekszik a hőségnapok és trópusi éjszakák száma, ami megnehezíti az állatok természetes hűtését. Ez hatással van a húsmarhák jóllétére, súlygyarapodására, és rombolja a szaporodásbiológiai teljesítményüket is, különösen akkor, ha a legelőn nincs természetes árnyék vagy elegendő víz – írja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
A hőstressz a húsmarháknál nehezebben és később mérhető, mint a tejelő állományoknál, de a negatív gazdasági hatások hosszú távon jelentkeznek. A magas hőmérséklet csökkenti az étvágyat, növeli a vízfogyasztást, hormonális zavarokat okoz, és ronthatja a termékenységet mind a tehenek, mind a bikák esetében. A magyar kutatások szerint a szokásos THI-index (Temperature-Humidity Index) nem mindig tükrözi hűen az állatok valódi hőterhelését, ezért fontos lehet más tényezők – mint a napsugárzás vagy a légmozgás – figyelembevétele is.
A digitális szenzorokkal végzett hazai kutatások azt mutatják, hogy valós idejű monitorozással és a stresszt mutató viselkedésminták (pl. lihegés, inaktivitás) figyelésével időben észlelhetők a veszélyes helyzetek. Emellett a hőtűrő fajták kiválasztása, a túllegeltetés kerülése, árnyék biztosítása, és elektrolitokat is tartalmazó nyalótömbök használata szintén hozzájárulhat a hőstressz hatásainak mérsékléséhez.
(forrás: ÖMKi)
