A mediterrán gyümölcs-termőterületeken a megszokottól két héttel előbbre tart a gyümölcs-, elsősorban a barackfák zsendülése. A szeszélyes viszonyok – benne nemcsak az időjárás, hanem a növényvédő szerek forgalmazásának helyzete – komoly kihívás elé állítja a növényorvosokat az előrejelzésben is.
Két héttel a megszokott idő előtt
A csonthéjasokkal foglalkozó termelőket és exportőröket tömörítő spanyol APOEXPA jelentése szerint a délkelet-spanyolországi régióban az egyre emelkedő nappali hőmérséklet felgyorsította a gyümölcsfák virágzását. A termelők a közelmúltban számos új fajtát telepítettek, amelyek közül a legnépszerűbbek a platerina (lapos nektarin) fajtatípusba tartozók voltak, miközben a piros héjú őszibarack termőterülete tovább csökkent. A terméskilátások most kifejezetten pozitívak a szervezet elnöke szerint, bár csapadékhiány ott is tapasztalható.
Dél-Olaszországban (Puglia tartomány) az Agrimeca Grape & Fruit Consulting szakemberei szerint az alacsony hidegigényű nektarinfajták némelyikénél már bekövetkezett a sziromhullás, a hagyományosabb, korai fajták már teljes virágzásban vannak. Ez a normálishoz mérten 10-15 nappal korábban jelentkezik. A napokban érkező hűvösebb levegő lassította a vegetatív fejlődést, de még így is majdnem két héttel a szokásos fenológiai állapot előtt járnak.
Komoly klímakockázatok
A korai fejlettség komoly növényvédelmi kockázatokat rejt. Ezt a klímaválság az utóbbi 8-10 évben megismertette az európai, különösen a kárpát-medencei kertészetekkel. A megváltozott időjárás nagyon enyhet, szinte meleg teleket hoz, ám tavasszal pusztító fagybetörések érkeznek. A pihentető, megújító fagyok hiánya a méhpopulációk és a gyümölcsfák mélynyugalmi pihenését is megzavarja. Az OMSZ agrometeorológiai jelentése már február elején figyelmeztetett, a tavasziasan enyhe időjárás megzavarta a vegetáció e mélynyugalmi fázisát. Nagy szükség lenne itthon még tartós hidegre az idő előtt beindult fejlődés visszafogásához. A kártevők és kórokozók gyérüléséhez szükséges -10 fok alatti fagyok is többfelé előfordultak már az elmúlt héten, ahhoz, hogy ennek számottevő növényvédelmi hatása legyen, még további hasonlóan hideg éjszakákra van szükség.
Mindez a dél-európai kertészeteket is fenyegeti, mert mind a spanyolok, mind az olaszok is tapasztalják az utóbbi években az aszály mellett a tavaszi fagyok megjelenését.
Nehéz a növényvédelem dolga
Más okokból is nehéz most a növényorvosok dolga. Zsigó György növényorvos például arról ír, milyen szélsőséges eltérések vannak országrészek között, illetve milyen problémák a növényvédőszer-ellátásban. Nem tudni, aszállyal és újabb hőségrekordokkal érkezik-e a korai tavasz, kell-e már február végén készülni a tavaszi lemosásra, majd március végén a permetezésre, csak az biztos, hogy már nem dolgozhatunk naptár szerint, nem hagyatkozhatunk az előző évek megfigyeléseire. A Dunától keletre olyan aszály és meleg tombol, hogy az már rovaroknak és a gombáknak is sok, nem fertőznek, nyugaton viszont a nedvességhez kötött varasodás és a peronoszpóra ellen kell védekezni. Ráadásul az utóbbi években egyre követhetetlenebbek a készítmények nevei (egy hatóanyagból és gyártótól gyakran 10-20 név alatt is engedélyeznek növényvédő szereket), továbbá nem biztos, hogy behozzák az országba, lesz-e megfelelő kicsomagolásban. Emellett továbbra is gond a hatóanyagok kivonása.
