A gazdák őszi vetési tervei miatt nagyon nem mindegy, hogy az EU elfogadja-e a magyar stratégiát. A pénz persze veszélyeket és lehetőségeket egyaránt hoz majd. A legtöbb az öntözés és az élelmiszeripar fejlesztésén múlhat.
Már ősszel érezhető lesz
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a brüsszeli apparátus elfogadja a tavaly megreformált Közös Agrárpolitikához (KAP) benyújtott nemzeti stratégiáját. A cél, hogy a hazai gazdálkodók már a jóváhagyott koncepcióra épülő, megújuló hazai szabályozásnak megfelelően készíthessék el idén ősszel a vetési terveket. A KAP átalakítása komoly változásokat hozott, ami az újonnan megnyíló lehetőségek mellett számos kockázattal is jár – állítja az OTP Agrár szakértőinek friss véleménycikke.
Tényleg fontos a KAP-reform
Az már ismert, hogy az Európai Unió korszerű és bölcs politikájának homokterében az az alapvető társadalmi érdek áll, hogy a termőföldet, a vízkészletet – azaz a teremtett világot épségében megőrizzük a jövőnek. Ennek érdekében a megreformált Közös Agrárpolitika célja az uniós mezőgazdaság fenntartható élelmiszerrendszerré alakítása és a leromlott ökoszisztémák helyreállítása. A KAP továbbra is két pilléren nyugszik: az elsőt a közvetlen kifizetések és az egyre inkább keretjellegű szabályok, a másodikat pedig a vidékfejlesztési intézkedések alkotják, jelentős mozgásteret hagyva a tagállamoknak.
A magyar érdek
Magyarországnak most több szempontot is el kell elfogadtatnia az EU-val. Először is azt, hogy a KAP-hoz benyújtott stratégiánk megvalósításával a mezőgazdaság fejlődése nem csupán az állami támogatás magas szintje mellett érhető el. Másodszor: a gazdasági növekedés környezetvédelmi és éghajlati szempontból fenntartható. S végül: a természeti erőforrások állapota inkább javul, mintsem romlana. E három célt az új KAP keretrendszere alapján benyújtott nemzeti stratégia fogalmazza meg.
Nem egyszerű, de van segítség
Az OTP Agrár szakértői szerint a KAP első pillérének finanszírozási modelljében végrehajtott új elemek a lehetőségek mellett kockázatokat is rejtenek. Bár a cél a hatékonyság és a versenyképesség javítása, ehhez az kell, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ott használják fel, ahol azok a legnagyobb többlethozamot eredményezik. Méghozzá a környezet károsítása nélkül. Ezt az egyensúlyt az új rendszerben nem lesz egyszerű feladat megteremteni. Ugyanakkor segíthet ebben az újraelosztó támogatás minimális szinten tartása, valamint a részleges vagy teljes támogatásmegvonás mellőzése.
Fókuszban az öntözés és az élelmiszeripar
A KAP második pillérénél, a vidékfejlesztésnél az EU 80 százalékra emelte a nemzeti társfinanszírozás maximális mértékét. Ezzel – például nálunk is – teret adott a brüsszeli keretrendszerrel harmonizáló helyi programok támogatásának. Az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében két terület igényel kiemelt figyelmet: az öntözés és az élelmiszeripar. Az elsőt az elmúlt évtizedekben csupán verbálisan kezelték prioritásként, előrelépés csak a másodikban volt. Ám az ágazat lehetőségektől elmaradó teljesítményét sem a külső objektív körülmények, sem pedig hazai adottságaink nem indokolják. A feladat tehát a versenyképesség javítása.
forrás: OTP Agrár
