Kényes a durum, de sokszor visszahozza az árát

A durum 2021-ben „aranybánya” volt, de tudjuk, hogy nem mindig az. Olyan, mint egy részvény a kötvények mellett: a kockázatvállaló termelők portfóliójába való. De az is lehet, hogy valami végérvényesen megváltozott a világban.

Minden összejött a magas árhoz

2021-ben a 890 ezer hektáros búzaterületből a durum csak szűk 20 ezer hektárt foglalt el hazánkban. A termőterület negyedével csökkent 2020-hoz képest, és a felét sem érte el a 2018. évinek. Pedig már a világjárvány első évében is szép ára volt a terménynek, tavaly ősszel pedig a búza árának a dupláját is megadták érte, amire korábban még nem volt példa. A durum nagyon egészséges összetételű gabonamag. Sárgás színét a béta-karotin adja, emellett magas a vitamintartalma, és kedvező az aminosav-összetétele. A durumdara tojás nélkül is jó állagú tésztát ad, ami főzéskor is megtartja az alakját. Kalóriatartalma és glikémiás indexe is alacsonyabb, mint a hagyományos tésztáké, ezért egyre kedveltebb az egészségtudatos fogyasztók körében. Szemben más „reform-élelmiszerekkel” ez a kedvező összetételű tészta még olcsóbb is, mint tojásos riválisai. A világjárvány egyrészt felértékelte az egészséges élelmiszereket, másrészt megcsapolta a vásárlók pénztárcáját, így a durumtészták is előtérbe kerültek. Eközben az aszály miatt a globális termés katasztrofálisra sikeredett 2021-ben.

A durum ára őrült száguldásba kezdett. „Nekem 2021-ben nem volt durumon, mert az előző évben sokat kötözködtek vele a kereskedők” – mondja egy Győr-Moson-Sopron megyei gazdaság vezetője. Szerinte a 2020. évi durumárak sem fedezték a növény előállításához szükséges többletgondoskodás költségét, és emiatt is sokak kedve elmehetett a termelésétől. Az övét az őszi árak sem hozták vissza. „Pedig 200 ezer felett járt tonnája, amikor utoljára hallottam róla. De én azt mondom, hogy ez egy rizikós növény. Legalább három gombaölőzést igényel, de volt már olyan is, hogy négyszer kellett rámenni, mert még kalászhányáskor is hajlamos felszaladni urajta a lisztharmat. Ha legalább a szerpaletta lenne jó, de tavaly is kivontak egy nagyon megbízható készítményt. Tápanyagból is pont annyit kér a durum, mint egy normál búza, miközben nem terem annyit. A sima búza aszályban is képes akár 8 tonnát hozni, a durum meg csak 6,5 körül terem. Ráadásul könnyű elrontani a minőségét. Ha érés idején beüt az esős idő, rögtön begombásodik, meg elveszíti az üvegességét…”

Ha a grafikonra pillantunk, azt látjuk, hogy durum árelőnye hektikusan ugrál a búzához képest. Nagyjából úgy viselkedik, mint a legtöbb kiskultúra, például az olajtök vagy a madáreledelek piaca. A merész és tapasztalt gazdálkodók növénye, akiknél a durum „részvényként” dolgozik a kis kockázatú „kötvénykultúrák” mellett. Ötévente egyszer nagyot lehet szakítani vele, egyszer nagyot bukni, háromszor pedig elmegyeget. Az olyan kultúrák mellett, amelyek folyamatosan nyereségesek, csak akkor rúg labdába, ha egyéb előnyöket is fel tud mutatni, vagy ha sejthető, hogy a világpiaci kereslet tartósan erős marad iránta. Lássuk, mik az esélyei a növénynek!

Nagyon keresett, de utálja az aszályt

Európa a világ legnagyobb durumtermelője 8-8,5 millió tonna körüli mennyiséggel, egyben a világ legnagyobb importőre is. Kanada viszont a globális piac legnagyobb exportőre. 5-6 millió tonna durumot állít elő évente, és ennek 90 százalékát kiszállítja az országból, nagyjából 2 millió tonna Európának jut belőle. 2020-ban 5,8 millió tonna durum exportjára volt képes, de tavaly csaknem megfeleződött a termése, így a globális kibocsátás az elmúlt két évtized legrosszabbja lett. Nem csoda, ha gabona ára a 2019. évi szint háromszorosára ugrott. Hazánkban általában 30 ezer hektáron termeljük a növényt. A csúcsot 2018-ban értük el, 44 ezer hektárral, ekkor a termésátlaga 4,75 t/ha volt, míg az aestivum búzáé 5,12 t/ha. A KSH idősora alapján a kétféle búza hozamai teljesen meg is egyezhetnek egymással, míg máskor 18-20 százalékos mínuszban is lehet a durum az aestivum búzával szemben. Az utóbbi években nem kedvezett neki az időjárás: rosszabbul reagál a vízhiányra, mint a normál búza.

A durumot sokkal kisebb területen termelik a világban, mint a kenyérbúzát, a nemesítők is kevesebb erőforrást áldoznak rá. Stressztoleranciája gyengébb, mint az őszi búzáé, sem aszálytűrésben, sem betegség-ellenállóságban nem éri utol „nagy testvérét”. Ám ahogy nő a durum szerepe a világ élelmezésében, úgy irányul egyre több figyelem a képességei fejlesztésére. Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője szerint jól bizonyítja ezt, hogy normál évjáratban már nincs különbség a pannon régióra nemesített, modern fajták és a normál búza terméseredménye között (lásd a grafikont is). „Itt is nagy a genetikai előrehaladás. Nagyon fontos, hogy a termelők a piacon is keresett fajtákat válasszanak, amelyeket név szerint keres a vevő. Az integrátorok, mint mi is, csak olyan fajtákkal dolgoznak, amelyeknek a piaca is biztosított” – fogalmaz Bene Zoltán. Megjegyezzük: a magyar gazdák fele-fele arányban használnak külföldi és hazai nemesítésű vetőmagot durumtermesztésre. Tény azonban, hogy egy betakarításkori esőzés alaposan megnyirbálhatja a remélt árbevételt. „A takarmánydurum pedig a malmok számára egy értelmezhetetlen minőségi kategória” – int a szakember. Hozzáteszi: egy gyengébb évjáratban nyilván a feldolgozók is könnyebben kötnek kompromisszumot a beltartalom tekintetében.

Mennyi pénzért kockáztassunk?

A hazai durumot jellemzően egy olasz, egy osztrák vagy német vevő vásárolja meg (hazai közvetítőkön keresztül). A bécsi tőzsdén tavaly augusztus 11-én 352 eurót (123 ezer forintot) ért egy tonna durumbúza, és ennyit a hazai telephelyeken is megadtak érte. A drágulás folytatódott az ősz folyamán. Szeptemberben az olaszok már 480 eurót (168 ezer forint) adtak tonnájáért, november végén pedig 540 euró (194 ezer forint) volt a bolognai ár. A németeknél már szeptemberben átlépte a tésztagabona ára a 600 eurót (209 ezer forint). A magyar telephelyi ajánlatok az olasz árakat másolták. A legtöbb hazai termelő azonban már a csúcs előtt kiszállt a raliból.

„Augusztusban kelleni szokott a friss pénz, én 120 ezer forintos tonnánkénti árnál szálltam ki. Viszont a száraz tavasz ellenére 6,7 tonnás eredményt értem el 56 hektár átlagában. Nincs okom panaszra” – mondja Hevesi István, aki szűk 300 hektáron gazdálkodik Csongrád-Csanád megyében, itt idén kevesebb mint 400 mm csapadék hullott. Ez nagyon kevés, de előnye is volt. A durum csak közepesen ellenálló a gombás betegségekkel szemben. Hevesi István háromszor is permetez fungiciddel, ebből a legelsőnek némi regulátor hatása is van az állományra. A búzánál gyengébben meginduló növényt egyéb módon is támogatni kell. Az őszi gyomirtás kihagyhatatlan és fontos a bőséges tápanyagfeltöltés is (annyi műtrágyát kiadni, mint egy aestivumnak). A termés szempontjából azonban a tavaszi kalászdifferenciálódás időszaka a döntő.

„Azt vettem észre, hogy szinte mindegy, mennyit bokrosodott ősszel, az egész évet lényegében a március-áprilisi időjárás dönti el. Bár a száraz tavasz a betegségek szempontjából előnyös, a szilárd műtrágyák hasznosulását megnehezíti. Nálam az első fejadag mindig kénes nitrogén, aztán a tavasz többi részére háromkamionnyi Nitrosolt rendeltem, remélem, időben meg is érkezik. A makroelemeket is ugyanúgy legalább három részletben juttatjuk ki, mint a lombtrágyákat. Alapelv nálam, hogy inkább sokszor adjunk keveset, mint egyszer sokat. A mikroelemek közül a legfontosabb a réz, ezenfelül a bór, a mangán, a molibdén, a cink” – sorolja. A durum aratása általában egy picit később van, mint a búzáé, de könnyen összecsúszik vele. A legnagyobb rizikót a betakarításkor érkező csapadékos időjárás jelenti. Ilyenkor nem csak a fehérjetartalom hígul, de a gabona veszít „üvegességéből” is. Hevesi István mégis kedveli a növényt. Ritkán hagyja cserben, őszi kalászosként fontos a vetésforgóban, hosszú szalmáját pedig alomnak használja.

Az utóbbi években a durum 15-20 százalékkal kisebb termést adott 10-12 százalékkal magasabb költségszint mellett, mint a búza. Tény, hogy a járvány előtt csak 20-30 százalékos volt az árelőnye a búzával szemben, ami nem volt elég a területért folyó versenyben. A mostani dupla ár rendkívüli, minden bizonnyal egyszeri jelenség. Ám a világkészletek mélyponton vannak, a fogyasztás folyamatosan nő, Kanada klímája pedig a miénkénél is gyorsabb ütemben romlik. 1948 óta a teleik 3,3 fokkal lettek melegebbek, a nyaraik pedig 1,5 fokkal. A melegedés üteme a világátlag kétszerese itt. Nem lenne meglepő, ha a durum árelőnye tartósan 40 százalékosra nőne a búzával szemben.

Gönczi Krisztina