Az előveteménytől a betárolásig: így gondozd a durumbúzát!

Mint különszámunk több más, a durumbúzával foglalkozó cikkéből is kitűnik, e kalászosféleség termesztése nemcsak szakértelmet, hanem gondos körültekintést is igényel. Miután a durum termőterülete Magyarországon az utóbbi években töretlenül nő, és mivel ezt a gyarapodást a piaci kilátások is indokolják, hasznos az ismeretek terjesztése és rögzítése – ennek kíván alábbi cikkünk elébe menni az MF Agrária Kft. kézikönyve alapján.

Mi kedvez a durum vetésének?

Ami az elővetemény-kultúrákat illeti, amit azonnal ki kell zárni, az a kukorica és a cirok: ezek növelik a hajlamot a fuzáriumfertőzésre, magas DON-toxin-tartalom kialakulására, s ezek végül a termény átvételét akadályozhatják. Érdemes elkerülni továbbá nemcsak azt, hogy más kalászosok, hanem durum után (újra)vessük a növényt, mert a gyomirtási nehézségek, az árvakelés okozta idegen faj (árpa, búza) bekeveredése és kórtani problémák (áttelelő rovarkártevők) károkat okozhatnak. Kedvező viszont a hüvelyesek (borsó, szója), az őszi káposztarepce, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya után vetni a durumbúzát. Rotációban, a pillangós növények vetése a kukorica és a búza között, meggátolja a gombák felszaporodását a száron, kalászon és a levélen.

Szántással vagy anélkül – magágykészítés és vetés

A durumot érintően forgatásos műveléssel, a szármaradványok tökéletes leforgatásával, szárbontó baktériumok őszi kijuttatásával drasztikusan csökkenthető a fuzáriumgombák élettere. A forgatás nélküli talajművelés is sikeres lehet, ha kevés szármaradvány marad vissza, és szárbontó baktériumokat is kap a talaj. Nagyon fontos a jó kultúrállapotú, aprómorzsás, jó tápanyag-szolgáltató képességű és vízgazdálkodású talaj – ebből fakadóan a nehezen művelhető, vízállásos, rossz állapotú, kötött földek kerülendők! Érdemes tehát a durumot a gazdaság legjobb tábláin termeszteni 4-500 mag/négyzetméter sűrűséggel. A vetésre a legjobb időszak a február közepe, március vége, de e hónap utolsó dekádjában csak megfelelő talajnedvesség esetén érdemes belevágni – utána pedig már nem is ajánlott. Őszi vetés (és őszi fajta) esetén általában október 10-e és 30-a között javasolt a vetés, s ekkor a vetésmélység a tavaszi 3 cm-es mélységgel szemben 6-8 cm. Járó-típusú fajta vetése esetén a javasolt időpont október 25-e utánra esik.

Tápanyag-utánpótlás

A minőségi és mennyiségi értelemben jó terméshez a tápanyagok utánpótlását talajvizsgálati eredmények alapján javasolt elvégezni. A helyes műtrágyadózis meghatározásához okvetlenül ismerni kell talajjellemzőket, az előveteményt és a várható szezonális csapadékmennyiséget. Őszi vetéskor érdemes a vetés előtt kijuttatni az alapműtrágyákat, ha pedig ősszel nem történt alaptrágya- (foszfor- és kálium-) kijuttatás, akkor a tavaszi vetés előtt szükséges a tavaszi alaptrágyázás.A kijuttatandó N-műtrágya mennyisége függ a megcélzott termésszinttől és az előveteménytől. A N-utánpótlást a termőföld tápanyag-ellátottságának és a durumbúza fenológiai állapotának megfelelően kell biztosítani. A magas minőség, azaz a minél magasabb fehérjetartalom elérése érdekében fontos, hogy a kalászképződés korai fázisában történjen az utolsó N-adag kijuttatása.

Ebből fakad, hogy a szakemberek osztott N-kijuttatást javasolnak, mert ha az összes N-t a vetéssel egy menetben juttatják ki, akkor a búza gyors és erőteljes vegetatív növekedést produkál, ami megdőléséhez vezethet, és növeli a rovar- és más betegségek kockázatát. Ugyanakkor a túl korán kijuttatott N kimosódhat, amennyiben a tavasz csapadékos, így a késő tavaszi fejlődéshez és a szemek kitelítődéséhez.

A durumbúza betegségei

A durumot elsősorban, baktériumok és vírusok veszélyeztetik.

Lisztharmat: a levelek megbarnulnak, majd elhalnak. A betegség a 3 leveles állapottól fertőzhet az alsóbb levelek felől egészen a kalászig, s kedvez e folyamatnak a magas páratartalom és hőmérséklet. Ha a kórokozó a szárba indulás és virágzás között jelenik meg, negatív hatással a termés mennyiségére és minőségére lesz.

Rozsdagombák: megjelenhetnek a búza levelén, szárán és kalászán.

Levélfoltosság: a világos barna foltok többnyire a levélen jelennek meg, de néha előfordulnak a száron és a kalászon is. Főleg párás és hűvös, kiegyenlített éghajlatú területeken van jelen, és 20%-os terméscsökkenést is okozhat.

Vírusbetegségek: sok esetben a gombabetegségeknél is jelentősebb gondot okoznak; képesek a fertőzött növényi sejtek fejlődésének megváltoztatására, ezáltal jelentős terméscsökkenést okozhatnak.

Búza kalászfuzáriózis: súlyos és veszélyes betegség, mely főként párás, hűvös időszakokban tör elő, és a világ összes búzatermesztési övezetében előfordul. A megfertőzött kalászrész nagyon gyorsan kiszárad, a kalász szinte „világít”, így a betegség könnyen azonosítható. A fontosabb kártevők közt a levéltetvek egyben vírusterjesztők is, jelentős terméscsökkenést okozhatnak. A narancssárga búza-gubacsszúnyog lárvája az érő búzaszemeket rágja, azok aszottságát, zsugorodottságát, repedezettségét és deformáltságát okozza.

A helyes növényvédelem

Gyomirtás

A gyomirtást elsősorban tavasszal, bokrosodás idején, vagy röviddel azt követően célszerű elvégezni, de például a Dunántúlon terjed az őszi gyomirtás, amikor szintén van lehetőség az egy- és kétszikű gyomnövények, elsősorban a nagy széltippan elleni védekezésre. Gombaölőszeres védekezés

Durumbúzafajtáink nagyban ellenállóak a fő gabonabetegségekkel szemben, de érzékenyek a kalászfuzáriózisra. Javasolt legalább három fungicides védekezést végezni: az elsőt a gyomirtással egy menetben, vagy attól külön időpontban a levélzet védelméért. A második védekezést a levélbetegségek ellen, megelőző kezelésként a zászlóslevél kiterülésekor. A harmadik fungicides kezelést a virágzás kezdete és az 50% virágzás között kell elvégezni olyan készítménnyel, amely a levélbetegségek és kalászszeptória mellett magas szintű védelmet nyújt a végtermék minőségére és egészséges kiható kalászfuzáriózis ellen. A harmadik kezelés előbb is megkezdhető – a kalászhányás végétől – még a virágzás előtt, ha a fuzáriumgombával szemben hosszú hatástartamú, tiofanát-metil hatóanyagú készítményeket használunk.

Rovarölőszeres védekezés

Kalászosokban a veresnyakú árpabogár (vetésfehérítő) elleni védekezést a kártevő tömeges betelepedésekor vagy a lárvák kelésének fő időszakában célszerű elvégezni. Levéltetvek ellen a betelepedés, illetve a tömeges szaporodás kezdetén kell védekezni. A növény kelése után, különösen késő tavaszi vetéskor szükséges a levéltetvek pontos megjelenésének figyelése. A cél az, hogy megakadályozzuk a vírusfertőzést a növények legérzékenyebb időszakában (2-3 levél). A gabonapoloskák elleni védekezést akkor célszerű elkezdeni, ha a poloskalétszám meghaladja 2 db/m2 egyedszámot. A leírtakból következik, hogy egy termelési időszak alatt 2-3 rovarölő szeres kezelés is indokolttá válhat. Célszerű a rovarölő szeres kezelést akár megelőző jelleggel a fungicides kezelésekkel egy menetben végezni. Termésbiztonság vonatkozásában mindenképp indokolt a többszöri rovarölős kezelés, hiszen a rovarok által okozott termésveszteség akár 3-10% is lehet.

Regulátorok használata

Az intenzív nitrogéntrágyázás miatt feltétlenül javasolt szárcsökkentő használata!

Védelem a fuzáriózis ellen

A búza-kalászfuzáriózis Európa szerte elterjedt betegsége a durum- és malmi búzáknak. Nagy károkat okoz, mivel csökkenti a termés mennyiségét és minőségét, továbbá mikotoxinokkal szennyezett lesz a mag, ami káros a fogyasztók egészségére. A legnagyobb mértékben elterjedt a deoxynivalenol (DON). A fuzáriumgombák számára kedvező feltételeket biztosítanak az esős időszakot követő meleg, párás napok. A betegség károsító hatása attól függ, hogy a búza mely fejlődési szakaszban történik a fertőzés.

Korábbi fejlő dési szakaszban történő fertőzés esetén a kórokozó terméketlenséget és ennek következményeként alacsonyabb termésmennyiséget okoz. Amennyiben a fertőzés a kalászhányás időszakában történik, akkor a magas mikotoxintartalom aszott szemeket eredményez. Az egészséges végtermék előállításában az agrotechnikának döntő szerepe van! A védekezés csak integrált program keretében valósulhat meg. További fontos tényezők, amelyek a termény DON-tartalmára hatással lehetnek: elővetemény, a visszamaradó szármaradványok menynyisége, a megfelelő vetés technológia, a betegségre kevésbé fogékony fajta termesztése, a megfelelő és a pontos időben kijuttatott gombaölő szer alkalmazása, a betakarítás optimális időpontja.

Tényezők, melyek a kalászfuzáriózisra hatással lehetnek:

vetésváltás: a helyes vetésváltás a megfelelő talajműveléssel együttesen hatékonyan csökkenti a fuzáriumszennyezettség kockázatát (lásd az előveteményről írottakat!);

talajművelés: a növényi maradványok alapos, szakszerű talajba keverésével csökkenthetjük a fuzárium gombával szennyezett növényi részekről való fertőzés kockázatát;

vetés és fajta: a jelenleg piacon lévő malmi- és durumbúzafajták eltérő mértékben, de fogékonyak a fuzáriózist okozó gombafajora. Céltudatos védekezési stratégia alkalmazásával minimalizálhatjuk a kalászfuzáriózis megjelenésének kockázatát, de teljes védettséget nem tudunk biztosítani. A toleráns fajták nemesítése eredményes, és e sikerek hamarosan új, fuzáriumrezisztens fajták megjelenését hozhatják;

vetésidő, vetőmagnorma: a tavaszi vetésű durumbúzában lényegesen alacsonyabb a fuzáriózis megjelenésének kockázata az őszi vetésűekhez képest. Ajánlott a fajtára vonatkozó előírások szigorú betartása az alkalmazott vetőmagnorma tekintetében.

További védekezési lehetőségek

Csávázás: az első lépés az egészséges és eredményes búzatermeléshez, és előfeltétele a gombák elleni védekezésnek, melyek korai megjelenése károsan hat a búza kezdeti növekedésére és fejlődésére. A fuzáriózist okozó gombák magon vagy talajon keresztül terjedhetnek, ezért a magcsávázás az egyik legfontosabb elem, mellyel csökkenthető a már fertőzött magvakon és magvakban lévő gombák mennyisége.

Vegetációs időszakban végzett gombaölőszeres kezelések: a durumbúza-állományok pontosan időzített gombaölő szeres kezelése a következő nagyon fontos elem a fuzáriózis elleni küzdelemben. A növények a virágzás időszakában a legérzékenyebbek a fuzáriumra, ezért a kalászhányás kezdetére időzített permetezéssel tehetjük a legtöbbet a fuzárium elleni harc érdekében.

A durumbúza betakarítása

Ennek időpontja az időjárástól, a talaj tulajdonságaitól és a kiválasztott fajta tenyészidejétől függ. A tavaszi durumbúza betakarítására, az évjárat függvényében, jellemzően egy-két héttel az őszi vetésűek után kerül sor. A durum utolsó fejlődési szakaszát akkor éri el, amikor a szemek elérik végső súlyukat, ezután folyamatosan növekszik a magok száradásának üteme. A javasolt betakarítási nedvesség 13-13,5%, ekkor a termény tárolása szárítás nélkül is megoldható, és minimalizáljuk a magok törését, sérülését.

Nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a már beérett búzában a toxintartalom növekedése szoros összefüggésben van az érés idején kapott csapadékkal: a beérett gabona jelentős veszélynek van kitéve a szántóföldön, a csapadék nemcsak a minőségi mutatókat (üvegesség, hektoliter súly, fehérjetartalom) rontja le, hanem a termény toxintartalmát is megnövelheti, ezért a beérett durumbúzát mielőbb be kell takarítani!

A durumbúza helyes tárolása

Hogy a tárolás során megőrizzük a magas minőséget, a magtárban (horizontális) és a silóban (vertikális) történő tárolásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie. Csak egészséges, jó minőségű, megfelelő nedvességtartalmú terményt tároljunk be; tiszta, egészséges és száraz legyen a tárolási környezet! A padozat sérülésmentes legyen, a termény ne érintkezzen közvetlenül földdel! A falakat teljesen le kell zárni a külső környezettől, kizárva kártevők és csapadék bejutását. A padlónak, falaknak repedésektől és lyukaktól mentesnek kell lenniük. A tárolót ajtókkal és ablakokkal védjük, a szellőztető rendszert hálóval szereljük fel megelőzve rovarok, madarak, illetve azok szennyeződéseinek bejutását! A keveredések elkerülése érdekében zárt szállítási rendszert használjunk, és a silókat hőmérséklet-érzékelőkkel szereljük fel! A betárolt durumbúza tárolási időszak alatti mozgatását a szakemberek nem javasolják.

Összeállította: Kohout Zoltán (Forrás: MF Agrária)

baktériumok betakarítás biztonság borsó burgonya búza cirok csávázás gabona gazdálkodás gazdaság gomba gombabetegség gombaölő szer gyom gyomirtás gyomnövény kalászos kártevő kártevők kórokozó kukorica magágykészítés műtrágya napraforgó nitrogéntrágyázás növényvédelem páratartalom permetezés repce rovar szója talaj talajművelés tápanyag technológia termesztés trágyázás vetőmag vízgazdálkodás