Régóta fenyegettek vele, most érkezik a kínai bosszú: akár 62 százalékos vám is sújthatja mostantól az európai mezőgazdaságban a sertéságazatot.
15-20-ról akár 60% fölé nőhet a vám
Kína 2025 szeptemberében bevezetett, az európai uniós sertéshúsra kivetett importvámjai újabb fejezetet nyitottak az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültségekben. Az intézkedés hátterében az EU elektromos járművekre kivetett vámjai állnak – erről ebben és ebben a cikkben írtunk részletesebben. Európa védi piacát az államilag támogatott, olcsó kínai járműdömpinggel szemben. Válaszul Peking retorziós lépésként döntött a sertéshús-termékek megadóztatása mellett. A vám mértéke kezdetben 15-20 százalék, de ha a tárgyalások nem vezetnek kompromisszumhoz, további emelkedés várható. A Reuters szerint akár 62,4%-os kezdeti dömpingellenes vám is lehet a vége, ami súlyosan érinti a bő 2 milliárd dollár értékű sertéshúsimportot.
Gazdasági következmények az Európai Unióban
Az EU sertéshúsexportja számára Kína stratégiai jelentőségű piac: az elmúlt években a világ legnagyobb sertéshús-importőrévé vált, amely az uniós kivitel több mint negyedét felszívta. A vámok bevezetése ezért rövid időn belül az exportvolumen érezhető csökkenését eredményezheti. A csökkenő kínai kereslet miatt jelentős mennyiségű sertéshús maradhat az uniós belső piacon. Ez árnyomást gyakorolhat az EU legnagyobb exportőreinek (Spanyolország, Németország, Dánia, Hollandia) piacára, de a kisebb, exportorientált tagállamok is érzékenyen reagálnak majd. Az árak mérséklődése különösen azokban az országokban lehet látványos, ahol a termelési költségek magasak, vagy ahol a feldolgozókapacitások szűk keresztmetszetet jelentenek.
A piaci alkalmazkodás egyik iránya a kivitel diverzifikációja lehet, vagyis új célpiacok – Afrika, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia – fokozottabb bevonása. Ez azonban logisztikai kihívásokkal, többletköltségekkel és kereskedelempolitikai akadályokkal jár, ami rövid távon csak részben tudja enyhíteni a kiesést.
Fájó következmények Magyarországon
Magyarország az uniós sertéshúsexportban közepes, de nem elhanyagolható szereplő. A hazai feldolgozóipar és a sertéstartók egyaránt érzékenyen reagálnak a piaci zavarokra. A kínai piac szűkülése közvetlenül mérsékli a magyar kivitel lehetőségeit. Az exportorientált feldolgozók számára új felvevőpiacok megtalálása válik létfontosságúvá.
Ha az európai áru a kontinensen ragad, az árnyomást okozhat a belföldi piacon is. A belföldön maradó többletárualap a felvásárlási árak csökkenését vetíti előre, ami rontja a termelők jövedelmezőségét.
A feladat a hazai ágazat előtt is a piaci diverzifikáció, új exportpiacok felkutatása lesz. Emellett a költséghatékonyság és a minőségi hozzáadott érték növelése. Azaz alapanyag helyett feldolgozott termékek kivitele, ami viszont a feldolgozóipar fejlesztését is megköveteli. Mindez aligha képzelhető el állami beavatkozás nélkül, ami éppen rosszkor érinti a gyenge magyar gazdaságot. Az EU-források súlyos elapadása révén nem tudni, honnan lesz forrás exporttámogatásra, vámpótló támogatásra, feldolgozóipari fejlesztések támogatására.
További következmények
A kínai vámok nemcsak az uniós sertéshús-piacot formálják át, hanem szélesebb kereskedelempolitikai üzenetet is hordoznak: Peking kész célzott ágazatokon keresztül nyomást gyakorolni az EU-ra. Ez fokozhatja a kereskedelmi háborús spirált, amely hosszú távon rontja az exportfüggő agrárágazatok stabilitását.
Az EU és hazánk számára a kihívás kettős. Egyrészt az érintett ágazatok gyors támogatása és stabilizálása, másrészt olyan kereskedelmi stratégiák kidolgozása, amelyek mérséklik a Kínától való függőséget. Magyarország számára mindez egyértelmű alkalmazkodási kényszert jelent. A sertéstartás jövője a költséghatékonyság, a feldolgozott termékek arányának növelése és az exportpiacok diverzifikációja felé mozdulhat el.
