A kisüzemi halászatok fejlesztése

Cél a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitásának, a feldolgozás arányának növelése, a haltermékek kínálatának bővítése, és az európai piacon versenyképes fajokkal történő megjelenés – hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet.

A kisüzemi halgazdaságok gazdasági súlyát növelné a szaktárca (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozás

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kifejtette, szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást; emellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe.

További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése.

A halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke – étkezési halra vonatkoztatva – 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.

A magyarországi haltermelés alakulása éves bontásban (Infografika: MTI/KSH)

A hazai kisüzemi haltenyésztést jellemzői:

• a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás;
• átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak;
• alacsony a gépesítettségük.

A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat, mely étkezési halat biztosít Magyarországon.

Az új uniós ciklus pályázati forrásait felhasználva – a szaktárca tervei szerint – lesz lehetőség fejlesztésekre ezen a területen.

A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő.

A magyarországi halfogyasztás alakulása éves bontásban (Infografika: MTI/KSH)

Ezen változtatni kell!

A halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal. „Ezen változtatni kell!” – mondta az államtitkár.

Az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.

A tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.

A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat.

Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította.

Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc