Jönnek a védhetetlen tavaszi fagyok, súlyos termésveszteség

Nem, ez sajnos nem egy bulvárlap hatásvadász címadása… A magyar klímakutatók szerint 4-6-szor nagyobb lesz a kertészeti és szántóföldi növények sérülékenysége, 85-90%-kal visszaesik a kertészeti növények hozama, és ma még védhetetlen fagybetörésekkel, nyári aszályokkal és jégverésekkel kell számolni már a következő években.

Sokkal sérülékenyebbé válik a növénytermesztés

Tavaly már lapunknak egy vezető klímaszakértő elmondta, az éghajlatváltozás miatt egy héttel előrébb tolódott Magyarországon az utolsó országos tavaszi fagy időpontja. Még a Zsendülés kertészeti konferencián is fejcsóválva tréfálkoztunk azon: az utóbbi években egyre korábban kell rendezni a tanácskozást, mert egyre előbb „indul a tavasz”. A Klímapolitikai Intézet (KI) vezető kutatója szerint ez a folyamat felgyorsulhat, és akár 30–35 nappal korábbi fagymentes időszakra számíthatunk. Ez a változás jelentős hatással lehet a haszonnövények fejlődésére, növelve a tavaszi fagykárok kockázatát és a mezőgazdasági termelés sérülékenységét. Különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termesztésére kell kiemelt figyelmet fordítani, ezek a kultúrnövények érzékenyek a tavaszi lehűlésekre. Egyes szimulációk szerint 2050–2060-ra a jelenlegi terméshozam akár 85–90%-kal is visszaeshet a gyakori tavaszi fagyok miatt.

A gazdák kárenyhítő biztosítását is érinti

Különösen a Kisalföld, az Alföld és a Dunántúli-dombság térségében figyelhető meg a fagyos időszakok gyakoriságának jelentős növekedése, valamint az ezekből eredő károk súlyosbodása. Ugyanakkor az ország teljes területén is egyértelműen emelkedett a mezőgazdasági fagykárok előfordulása: az elmúlt évtized során ezek száma háromszorosára növekedett, ami komoly veszélyt jelent a hazai növénytermesztésre és élelmiszertermelésre. A probléma már a növénytermesztők biztosítását is érinti, hiszen az a mai rendszerben a megelőző évek báziseredményének átlagán alapul. Ám például, ha a korai gyümölcsöket termesztő gazdaság terményeit éveken át elviszi a fagy és/vagy a szárazság, akkor végül a biztosítás sem – vagy csak extrém drága biztosítás – fogja védeni a megsemmisítő veszteségtől. Márpedig – írja a KI – a rügyfakadás és virágzás időszakában a növények fokozottan érzékennyé válnak még a gyenge fagyokra is.

4-6-szor nagyobb a fagyveszély, téli aszály

Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy. Ha az 1970–80-as éveket tekintjük, akkor ez még április 19-én történt, azaz több mint egyhetes korábbra tolódás történt, mely 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balaton-felvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában. Miért? A regionális melegedésen túl egy másik meteorológiai jelenség is egyre gyakrabban jelentkezik tavasszal. Ez a Polar Vortex gyengülése, azaz a sarki hideg, fagyos levegő „leszakadása”. A jövőben egyre szélsőségesebb és egyre délebbre hatoló, rövid ideig tartó hidegbetörésekre számíthatunk tavasszal, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes kora tavaszi időszakok is várhatók. Mindezt megelőzik a nagyon enyhe, még az európai átlaghőmérsékletet is 1,8–2,2 °C-kal meghaladó telek-tavaszok. Ez kedvez a kártevők és kórokozók elszaporodásának, ugyanakkor csökken a csapadék (hó) aránya, ami kulcsszerepet játszik a talaj vízháztartásában.

Gyors kutatás-fejlesztésre van szükség

A klímaszakértők szerint ilyen mérvű időjárási szélsőségeken önmagukban már a hagyományos fagyvédelmi módszerek (füstölés, vizes permetezés, légkeverés) sem védenek. Modern, hazai és nemzetközi precíziós technológiákat kell ötvözni, klímarezisztens, ellenálló, régi gyümölcsfajták termesztését kell elővenni, komplex és integrált megoldásokat kell alkalmazni. Ehhez azonban erősíteni kellene a mostanában igencsak elszegényedő hazai ágazati kutatás-fejlesztési műhelyeket, programokat.