Ezek kukoricáznak velünk!

Nem volt rég, amikor még két millió tonnás hiányról beszéltünk a belföldi kukoricapiacon, most pedig a feleslegek levezetésén kell törnünk a fejünket. A termelés és a termelési költségek extrém ingadozását csak a legstabilabb lábakon állók képesek elviselni. E stabil lábak növesztése azonban egyre nehezebb feladat. Lengő kasza alá ne állj!

A kézirat készültekor javában dolgoznak a kombájnok, aratják a kukoricát. Vegyes érzelmekkel tekintünk az új termésre, munkánk gyümölcsére. Tavalyi előrejelzésemre gondolok, amely szerint ha megint egy veszteséges év jön, felgyorsul a kukoricaterület csökkenése. A termésátlagok persze a tavalyiak felett vannak. Nem nagy kunszt, mondhatnánk, hiszen csapadékos év van mögöttünk. Az árak viszont a mélyben. Mi jön ki ebből? Érdemes megint növelni a kalászosok területét, vagy hagyjuk tavaszra a döntést? A válasz a piacon van, ezért – megkönnyítendő a döntést – most piaci elemzés és előrejelzés következik. Nem tudunk máshonnan kiindulni, mint a továbbra is csökkenő világpiaci árakból. A chicagói és a párizsi árak egyaránt több mint egy éve csorognak lefelé. Globálisan nézve a képlet egyszerű: a termés több mint az igény, így emelkednek a készletek, az árak pedig csökkennek. Ráadásul – ellentétben a tavalyi helyzettel – ahogy haladunk az időben, a termés-előrejelzés most emelkedik. A felhasználás is követi, de sokkal lassabban.

Az 1207,3 millió tonnás felhasználási előrejelzés egyébként minden idők második legmagasabb szintje. Az EU-ban a magasabb termés támogatja a fogyasztás bővülését. A takarmányozási célú kereslet akár 9 százalékkal is nőhet ebben a szezonban az EU-ban. Kontinensünk kisebb importigénye nagyban hozzájárul a kukorica világpiacának zsugorodásához a mostani idényben. A globális készletfelhalmozódásban viszont az USA játssza a főszerepet.

Immár Brazília a legnagyobb kukoricaexportőr

Mit jelent számunkra az, hogy több mint 50 év után Brazília letaszítja az Egyesült Államokat a kukoricaexportőrök dobogójának tetejéről? Látszólag semmit, de érdemes a sorok között is olvasgatni. Valami van ugyanis a levegőben. Kína erőteljes függetlenedési törekvése az amerikai terményektől több dolgot is jelenthet. Az augusztus 31-én véget ért 2022/23-as gazdasági évben az USA lecsúszott a kukoricaexport első helyéről, helyét Brazíliának adta át, és lehet, hogy soha nem is szerzi vissza. Az USDA szerint a 2023/24-es szezonban az Egyesült Államok adja majd a globális kukoricaexport mintegy 23 százalékát, ami jóval kevesebb, mint Brazília majdnem 32 százaléka. Az USA az utóbbi évtizedekben csak egyszer szorult a második helyre, a 2013-as pusztító szárazság után. Az amerikai exportőrök azonban kezdenek hozzászokni az ilyen hírekhez, hiszen a szójabab és a búza piacán is leszorultak a dobogó tetejéről. Előbbit szintén Brazília, utóbbit előbb az EU, majd Oroszország vette át tőlük.

E folyamatos pozícióvesztés mögött több ok húzódik meg. Első helyen a növekvő termelési költségek, majd a Kínával vívott kereskedelmi konfliktus, valamint az erős dollár áll. Az Egyesült Államok versenyképességének folyamatos hanyatlása csapás egy olyan országra, amely régóta geopolitikai eszközként kezeli az élelmiszert. A hidegháború tetőpontján az USA nagy készleteit eszközként használta fel a kommunizmus terjedésének megakadályozására a fejlődő országokban, sőt, az 1970-es évek eleji terméskiesés után búzájának mintegy negyedét Oroszországba szállította. Módszereit ma Kína és Oroszország alkalmazza sikerrel. Az USA évek óta ösztönözte a hazai termesztésű kukorica felhasználását etanolgyártásra. Az amerikai kukorica körülbelül 40 százalékát ilyen céllal hasznosítják. Középtávon azonban az elektromos autók terjedése már megkérdőjelezi ezt az irányt. A trónfosztáshoz azonban az is kellett, hogy Brazíliában jó az USA-ban gyenge termés legyen, és persze a gyenge a brazil deviza is előnyhöz juttatta a brazil exportőröket.

A dél-amerikaiak egyszerűbben olcsóbbak. Ez mennyire lehet tartós? Meglehetősen. A globális színtéren versengő amerikai kukoricaágazat előtt néhány kihívás a 2022/23-as gazdasági éven túl is megmarad. Az Egyesült Államokban magasabbak a munkaerő- és szállítási költségek, különösen azért, mert a Mississippi folyón jelenleg is zajló szárazság lehetetlenné teszi a kukorica exportját Közép-Nyugatról. Brazília modernizálta kikötőit és infrastruktúráját, megszüntetve a korábban meglévő logisztikai hiányosságokat. A melegebb éghajlatú Brazília évente két kukoricatermést kap egy helyett, ami versenyelőnyt jelent az Egyesült Államokkal szemben. Amikor a csúcson volt, az USA az éves búzatermelés 78 százalékát, a szójabab 54 százalékát és a kukorica 45 százalékát exportálta; 2024-ben ezek a számok az előrejelzések szerint 40, 43, illetve 14 százalékra csökkennek. Az Egyesült Államok befolyása a globális terménypiacokra rohamosan csökken, annak politikai aspektusaival együtt. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022-ben Kína megállapodást írt alá brazil gabona vásárlásáról, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét, és helyettesítse az orosz invázió által megszakított, Ukrajnából származó szállításokat. Az új megállapodás értelmében Brazíliából az első kukoricaszállítmányt 2022 novemberében küldték el. Ettől még Kína továbbra is az Egyesült Államok terményeinek fő vásárlója, több kukoricát és szóját importált, mint bármely más vásárló az elmúlt két naptári évben, de már több millió tonna brazil mezőgazdasági termék kerül Kínába évente. 2023 júliusában például Kína volt a Brazíliából származó kukoricaszállítmányok vezető célországa 902 ezer tonnával, szemben a 2022-es nullával. Ráadásul mindkét fél arra törekszik, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete legyen. A kínai beruházások és tőke már el is indult Brazília felé.

A kilátásokhoz még néhány aktuális piaci trend

• Szeptember 4-én Erdogan Putyinnal tárgyalt Szocsiban. A témák között előkelő helyen szerepelt a gabonafolyosó újranyitása. A megállapodáshoz azonban a harmadik és negyedik fél együttműködésére is szükség lenne.

• „A katonai kihívások ellenére az odesszai exportban pozitív dinamikát regisztrálunk” – mondta O. Kiper, az Odesa OVA vezetője.

• Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa azt javasolja, hogy az év végéig hosszabbítsák meg az Ukrajnából származó gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat öt szomszédos EU-országban, amelyek szeptember 15-én járnak le. Az Európai Bizottság azonban még nem hozott végleges döntést, és a vita folyamatban van. A magam részéről pesszimista vagyok.

• Ukrajnában kisebb területről, de jó termést takarítanak be. Fokozniuk kell az exportot. Iránya a Duna és nyugat.

Mitől fog beindulni gabonapiacunk?

Az AKI mérése szerint a 35. héten a kukorica felvásárlási átlagára 66,6 e Ft/t, ami alig 53 százaléka az egy évvel korábbi szintnek. Ha ezt szembeállítjuk az önköltséggel, amibe még igen drága inputok kerültek, akkor úgy 10 tonnás hektáronkénti termésnél fog megtérülni a munka. Mivel a tavalyihoz hasonlóan nagy szórásra számítok a hozamokban, nem nehéz megjósolni, hogy kevesek fognak tudni jövedelmet felmutatni e kultúrán. Ha egy országban egyik évről a másikra megnégyszereződik valamiből az import, miután már az előző évben is több mint három és félszeresére nőtt, akkor az a szektor újratervezést igényel. Ráadásul 2023 első felében is több mint duplájára nőtt a kukorica importja. A készletek, a toxin, a tavalyinál sokkal jobb termés nehéz exportpiaci helyzetet hoz. Ha a forint is tovább erősödik, akkor nagy bajban leszünk.

Következtetések, javaslatok, előrejelzések

• Rövid távon nem látok olyan tényezőt, ami trendfordulót hozhatna a kukorica piacán. Úgy látom, a kalászosok piacán hamarabb fog ez bekövetkezni. Persze az időjárás mindig hozhat fordulatot. Figyeljük a negatív híreket! Ha erősödő hullámban érkeznek, akkor jön a változás.

• Tanulságos volt, hogyan fordultak a rekordtermésre vonatkozó várakozások negatívra. Kerestük az okokat. Hol hibáztunk? Megkapták a növények az optimális inputmennyiséget? Az időjárás? A rossz csapadékeloszlás? A hőségnapok? Ez mind igaz, de az inputforgalmi adatok fényesen jelzik, hogy sokan spóroltak rajtuk (persze voltak tavaszi készletek is). A lényeg: immár olyan kritikus a szántóföldi növények jövedelmezősége, hogy pontos (divatosan precíz) számítások, gazdálkodás nélkül egyre gyakrabban fogunk negatívba fordulni.

• A hírek szerint ijesztő csend honol a vetőmagpiacon. Ez a bizonytalanság és a likviditáshiány jele. Egyik sem jó. Ha kevesebb őszi kerül a földbe, akkor tavasszal nagyobb lesz a vetésterület.

• Toxinügy van.

• Öntözés nélkül a terméskockázat az ország több mint felében kezelhetetlenné válhat.

• A kukoricaövezet északra húzódását nem tudjuk megállítani. Ez már látszik is a vetésszerkezeten, de az elkövetkező két-három év lesz a paradigmaváltás időszaka. Nehéz lesz elszakadni a kukoricától, de a jelenlegi vetésterület tovább fog zsugorodni.

• Tekintve az időjárási anomáliák gyakoriságának és nagyságának növekedését, a kukorica tenyészideje központi szerepet kap. Növekszik a rövid tenyészidejűek aránya.

• Az ukrajnai kukorica tartósan jelen lesz piacunkon, árhatása állandósul.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ