Új kukoricaszilázsaink várható táplálóanyag-tartalma I.

Az ágazatot idén is óriási aszály és hőstressz sújtotta. Az idei kukoricaszilázsok keményítőhiányával és aflatoxin-szennyezettségével kell számolni, de ne hagyjuk figyelmen kívül az időnként káliumtúlsúlyos ásványianyag-tartalmat sem. A keményítő hiányának megoldása igazi mérnöki feladat, és sajnos rendkívüli többletköltséggel jár.

2022 nyarának időjárása

Az idei nyár időjárására jellemző volt, hogy a csapadék mennyisége számos helyen 140–150 mm-rel kevesebb volt, mint a sokéves átlag. Voltak olyan területek hazánkban, ahol a 3 havi csapadékösszeg nem érte el az 50 mm-t! Ezt még a szélsőségesen aszálytűrő növények sem bírják ki. Az átlaghőmérséklet pedig 1-2 °C-kal haladta meg az előző évtizedek értékeit.

Az új kukoricaszilázsok táplálóértéke: vigyázat, változékony eredmények!

Az aszály és a hőstressz miatt július elején kezdtük a silózást, de egyes területeken a megszokott időben, augusztus közepétől zajlott a betakarítás. A hőstressz idén korán érkezett, így hatása drámai volt (cső nélküli növények). Az aszály végig jelen volt, de régiónként különböző mértékben. A hőstressz gyorsan öli meg a növényt, az aszály lassan sorvasztja el. Ezért más a hatásuk a kukoricanövény táplálóanyag-tartalmára és táplálóértékére. A változatosság és a regionális hatások miatt az ország mozaikos lett a kukoricaszilázsok keményítőtartalma terén. Fontos azonban arról is beszélni, hogy nemcsak a keményítőtartalom lehet extrém, a többi táplálóanyagot is érintették az alábbiak:

• a szokatlan időpontban történt betakarítás (pl. hőstressz miatt korai fenofázisban),
• az átlagostól eltérő szem-szárlevél arány (pl. cső nélküli silókukorica), valamint
• az elhúzódó aszály (kevés szemmel vagy cső nélkül lassan elszáradt a kukoricanövény).

Lássunk néhány példát arra, hogy hogyan alakulhat a kukoricanövény, majd később a kukoricaszilázs táplálóanyag-tartalma és emészthetősége idén:

• A sárga, csörgő levelű, de aszály sújtotta növénynek lehet rossz a rostemészthetősége, és lehet száraz, mivel lassan fonnyadt el, és augusztusban takarítottuk be. Ezt vártuk.
• A sárga, csörgő levelű növény azonban lehet nagyon jó rostemészthetőségű, ha fiatal volt a rostja betakarításkor (pl. korán érte a hőstressz). Lehet a rosttartalma kiugróan magas a normál silókukoricához képest, a fenofázis és az alacsony keményítőtartalom miatt. Ez a növény lehet kifejezetten vizes. Erre kevésbé számítottunk.
• A sárga, csörgő levelű, de aszály sújtotta és augusztusban betakarított növénynek lehet extrém magas a rosttartalma, ami szokatlan a kukoricanövény esetében. Ennek oka a megváltozott szem-szár-levél arány, a (gyakran) cső nélküli növény. A rost emészthetősége azonban ekkor már gyenge! Egyedi kombináció.
• A sárga, csörgő levelű növénynek lehet extrém magas a fehérjetartalma, ha korán érte a hőstressz, és fiatal volt betakarításkor. Ennek oka a fenológiai fázis és az alacsony keményítőtartalom.
• A sárga, csörgő levelű, de aszály sújtotta és augusztusban betakarított növénynek is lehet extrém magas a fehérjetartalma, pusztán az alacsony keményítőtartalom miatt.

A 2022. évi betakarítású silókukoricákból származó szilázsminták száma (120) már lehetővé teszi, hogy előzetes értékekről adjunk számot (1–3. táblázat).

Összehasonlításként a 2020. évi betakarítású kukoricaszilázsok adatait használtuk.

• Szárazanyag-tartalom: a szárazanyag-tartalom átlagértéke ideális, a tartomány azonban tág (142–507 g/kg), ami rendkívüli mozaikosságra utal.
• Keményítőtartalom: az átlagérték gyenge (194 g/kg sza.), a tartomány pedig tág (0–417 g/kg sza.). Egy idei átlagos kukoricaszilázs 150 g/kg sza.-értékkel tartalmaz kevesebb keményítőt a normális kukoricaszilázshoz képest, ami átlagos felhasználás mellett 1 kg/nap/tehén keményítőhiányt eredményez a takarmányadagban.
• Nyersfehérje-tartalom: az átlag magasabb (88 g/kg sza.), mint a normálérték egy átlagos évben.
• Rosttartalom (nyersrost és aNDFom): mindkét átlagérték magasnak számít. A nyersrosttartalom +40 g/kg sza., míg az aNDFom kb. +90 g/kg sza.-értékkel magasabb, mint az átlagos kukoricaszilázs 2020. évi adata.
• Rostemészthetőség (NDFd₄₈):az átlag kiváló (58%) egy normál kukoricaszilázshoz képest!
• Emészthetőrost-tartalom (dNDF₄₈): az átlag kb. +70 g/kg sza.-értékkel magasabb (285 g/kg sza.), mint egy normál kukoricaszilázs esetében.
• Ásványianyag-tartalom: több esetben mértünk kiugróan magaskáliumtartalmat! Az előkészítő TMR-ben etetve ez katasztrófát okozhat (elfekvés, magzatburok-visszamaradás, méhgyulladás)!

Az aflatoxin B1-terheltség kezdeti adatai a 4. táblázatban láthatóak.

A terheltség jelentős lehet, mérni kell. A mikotoxinokkal való szennyezettség különösen abban az esetben jellemző, ha sokáig állt kinn a szántóföldön a növény elsárgult, elhalt szövetekkel.

Az adatok arra utalnak, hogy egyszerre több keményítőforrás is terhelt lehet aflatoxin B1 mikotoxinnal. Ez súlyosbítja a helyzetet. Az agyagásvány-alapú mikotoxinkötő etetése szinte az egyedüli megoldás. A dózist úgy kell megválasztani, hogy tartósan 30 ppt alatt tartsa a tej aflatoxin-M1-tartalmát. Ez sajnos jelenthet nagy napi adagot a toxinkötőből (átlagosan 100-200 g/nap/tehén).

Dr. Orosz Szilvia