Agrár-külkereskedelmünk háromnegyed éve

Ennyire mostoha időjárási viszonyok és a gazdálkodást nehezítő, a költségeket egekbe emelő gazdasági körülmények közepette 2022-ben a legmerészebb álmunkban sem igen számíthattunk bővülő kivitelre. Normális csapadék- és időjárási körülmények mellett sem igen fordult elő ez idáig, hogy kétszámjegyű növekedési lendületet vegyen egyik évről a másikra az agrárkivitel.

Jóllehet, a naptár szerint már az újabb évben járunk, de a statisztikai adatgyűjtés és adatfeldolgozás természetéből adódóan még csak az I–III. negyedévi helyzetről rajzolható fel hiteles külgazdasági helyzetkép.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint az agrárexport negyedével bővülő nagyságrendjét és az élelmiszerimport egyharmaddal megugró bővülését valószínűsítik a statisztikai adatok. Az export és import között feszülő ellentmondások azonban nemcsak az eltérő növekedési jellemzőkben, hanem az eltérő termékszerkezetben is testet öltenek.

Háromnegyed évi helyzetkép

Míg az agrárkivitelünk nagyságrendje az importértéknek továbbra is közel a másfélszeresét teszi ki, addig az exportnál lényegesen erőteljesebb importbővülés ugyan szűkíti az agrár-külkereskedelmi egyenleg mozgásterét, de lényeges szaldóromlást nem idéz elő. A mérleg tehát távolról sem olyan rossz, mint ami a harmadával bővülő import nyomán kirajzolódni látszik. Nettó exportőri pozíciónkat ugyanis még ilyen körülmények közepette sem veszélyezteti az import megugrása.

A pozícióvesztés ténye azonban evidens, ami abból is látszik, hogy míg 2021 I–III. negyedévében az exportunk 1,53-szeresét tette ki az importnak, addig 2022 azonos időszakában az exporttöbbletünk „már csak” 1,43-szeres többletet mutat.

Az exportoldali pozitívumok sorából kiemelésre érdemes, hogy a 2021-ben több évtizedes rekordot elért, 10,7 milliárd eurós kiviteli többlet 2022-re nehezen megismételhető bázist képezett. Dacolva az évszázados aszály soha nem tapasztalt terménypusztító hatásaival, a terményárak elszabadulásának és a feldolgozott termékek külpiaci felértékelődésének a hatására azonban nem a papírforma szerint alakult a helyzet. Olyannyira nem, hogy a 2022-es év akár a rekordok rekordjának évét, újabb agrár-külgazdasági csúcs elérését is lehetővé teheti. Erre utal, hogy a háromnegyedévi kiviteli nagyságrend, 25,4%-os bővülést mutatva, már szeptember végére megközelítette a 10 milliárd eurós szintet, az időarányos kiviteli többlet pedig megközelítette a 2 milliárd eurót. Pozitívum továbbá, hogy mind a négy árufőcsoportban nőtt a kiviteli érték.

Bár kényszer szülte pozitívumnak tűnik, de érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exportunkon belüli súlya, export-árualap hiányában, érzékelhetően csökkent, ami egy növekvő kiviteli nagyságrend mellett a magasan feldolgozott termékek exportrészarányának a javulásához vezetett.

Az exportszerkezet ilyen értelmű javulása a hosszú távú agrárpolitikai célrendszer fókuszába illik. Erre utal, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek exportunkon belüli részaránya, az előző évi szinthez képest 1,8%-kal erősödve, 45,3%-ra bővült, a többlet szeptember végére meghaladta az 1 milliárd eurót. Emellett 300-300 millió eurós szint közeli hozzájárulással jelentősen bővült az élő állat és állati termékek, a növényi termékek, a zsír és az olajtermékek kiviteli értéke is. Az export alakulását némiképp beárnyékolja, hogy az exportmennyiség összességében csökkent, ami a mostoha időjárás egyenes következménye. A mintegy 10%-kal visszaeső exportmennyiség mögött elsősorban a növényitermék-kivitel 22%-os és az élő állat és állati termék exportjának enyhe, 1% közeli csökkenése húzódik meg. Ezzel szemben a magasan feldolgozott termékek exportmennyisége 7,2%-kal, az állati és növényi zsír és olajtermékek exportmennyisége pedig 6,1%-kal bővült.

Importoldali felfutás

Aszály sújtotta mezőgazdaságunk láttán nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a szántóföldi kultúrákat ért természeti katasztrófa teret engedett az időjárásnak leginkább kitett növényi kultúrák fokozott importjának. Elsősorban a növényitermék-import, ezen belül is kiváltképp a gabonaimport, valamint az olajos növényekből készült olajimport megugrása szembeötlő. Hozzá kell tenni, hogy míg az exportunk mennyiségi hátterében összességében 10%-os visszaesést tapasztalhattunk, addig az importmennyiség összességében közel 40%-kal bővült. Ezen belül is leginkább a növényitermék-import közel 90%-os (pontosabban 86,7%-os) növekménye és az e mögött meghúzódó mintegy 1,3 millió tonnás behozatali terménytöbblet hívja fel magára a figyelmet.

Vázlatosan érintve a történéseket érdemes megemlíteni, hogy mind a zöldség, mind a gyümölcs esetében az exportunkat mennyiségben messze meghaladó importmennyiség érkezett az országba. A zöldségimportunk mintegy 70%-kal haladta meg a zöldségexportunk mennyiségét, a gyümölcs esetében pedig az exportmennyiséghez viszonyítva bőven dupla mennyiségű import érkezett a hazai piacra.

Ennél is nagyobb importtöbblet jellemezte a gabonafélék behozatalát. Az összességében megháromszorozódott importmennyiségen belül a búza importmennyisége „csak” megduplázódott, de a napraforgómag-behozatal a négyszeresére nőtt, a kukorica importmennyisége pedig az előző év azonos időszakához képest meghétszereződött. A behozatali nagyságrend emberemlékezet óta ilyen képet még nem mutatott. Igaz, ilyen mértékű aszályra sem volt példa a közelmúltban, ami reflektorfénybe állítja a vízkormányzásban évtizedek óta elkövetett mulasztásainkat, az öntözésfejlesztésben tetten érhető restanciáinkat.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Ha összevetjük az export és az import nagyságrendjét, szembeállítjuk a kiviteli és behozatali értékadatokat, közelebb kerülhetünk a helyzet reális megítéléséhez. Az alábbi adatokból feketén-fehéren kitűnik, hogy ilyen körülmények között végül is export- vagy importtöbblet jellemzi-e leginkább az év háromnegyed részét. Szembesítve az export- és importértékeket egyértelmű exporttöbblet jellemzi így is a külkereskedelmi mérlegünk alakulását a 2022-es év háromnegyed évében. Nettó exportőri pozíciónkat a termékcsoportok szintjén végül is nem veszélyeztette sehol a meglódult import.

Exportbővülésünk letéteményesei

Koncentrálva az időarányos exporttöbbletek főbb jellemzőire, az egyes termékcsoportok szintjén meglehetősen szélsőséges kilengésekre akadhatunk. Kiemelni azonban, helyszűke lévén, csak néhány esetet lehet.

Élőállat- és állatitermék-exportunk

Élőállat- és állatitermék-exportunk 2022 első háromnegyed évében, megközelítve az 1,8 milliárd eurót, 18,5%-kal bővült. Ezen belül a 20%-nyi súlyt képező élőállatexport 12,3%-kal nőtt.

Az élőállat-kivitel mintegy a40%-át adó élőmarha-export 13,3%-kal, az ennél némiképp kisebb súlyt képviselő, de így is 31%-os részarányt jelentő, élőbaromfi-kivitel pedig 8,3%-kal nőtt. Az élőállat-export legintenzívebb szegmensét az élősertés-export adta, a maga 30%-os bővülésével, ám, ha szerényebb mértékben is, de nőtt az élőjuh- és az élőbaromfi-kivitel is. A 834 millió euróra bővülő húsexportunk 11%-os növekedésén belül a bő egyharmados részarányt képező sertéshúsexport 17%-kal bővült. Az ennél lényegesen nagyobb részarányt képező, a húskivitel mintegy a felét adó baromfihúsexport pedig 5,7%-kal nőtt.

A termékcsoport legprosperálóbb szegmensének, mintegy 29%-os részarányt képviselve, fél milliárd eurót meghaladó nagyságrendjével idén is a tejtermékek bizonyultak. A közel másfélszeresére bővülő tejtermékkivitel révén mintegy 517 millió euróval nőtt az agrárexportunk. Ezen belül a folyadéktejexport 49, a sajtkivitel pedig 62%-kal nőtt, és a tojásexport is átlagon felül, mintegy 40%-kal bővült.

Növényitermék-exportunk jellemzői

A drámai aszályhelyzet ugyan rányomta a bélyegét a növényitermék-export alakulására, de az elszabaduló világpiaci árak pozitív hatást gyakoroltak az exportárbevételre. Az áthúzódó készletekre alapozva az év első felében a növényitermék-export 14%-kal nőtt ugyan, de a 2,7 milliárd eurós növényitermék-export 12%-os mennyiségi csökkenés mellett zajlott. Az exportárbevételi növekmény fő forrása tehát nem az exportmennyiség, hanem az értékesítési árak megugrásában keresendő.

Az exportszerkezetre is utalva indokolt megemlíteni, hogy mind a zöldség-, mind a gyümölcsexportból származó exportárbevétel nőtt. A 6, illetve 11%-kal bővülő kivitel hátterében az exportárualap bővülése is tetten érhető, ami arra utal, hogy az ország egyes szerencsésebb régióiban, illetve ott, ahol az öntözés lehetőségével a gazdák élni tudtak, távolról sem esett vissza annyira a zöldség- és gyümölcsproduktum, mint az aszály sújtotta régiókban.

Az exportmennyiség és exportárbevétel közötti legkirívóbb ellentmondással a gabonafélék esetében találkozhatunk. Az összességében 6,7%-kal bővülő gabonakivitel ugyanis 30%-kal csökkenő exportmennyiség mellett zajlott. Ezen belül a búzaexport 26,7%-os bővülése érdemel figyelmet, hiszen a magas világpiaci áraknak köszönhetően az exportbővülés 16%-kal csökkenő exportmennyiség mellett zajlott. Ugyancsak lendületesen fejlődött, mintegy 35%-kal nőtt, és meghaladta a 600 millió eurós árbevételi szintet az olajosmag-export. Ezen belül a szójababkivitel, 83 ezer tonnára bővülve, 54%-os exportbővülés mellett 50 millió eurós árbevételt hozott, ami arra utal, hogy a GMO-mentes magyar szójára változatlanul élénk a külpiaci kereslet. A repceexport is nőtt. Miközben a repcét kevésbé sújtotta az aszály, az exportmennyiség csak 6%-kal bővült, de az exportárbevétel másfélszeresére emelkedett. Kevésbé szerencsésen alakult a napraforgó-kivitel, mivel a 19%-os árbevételi többletet az exportmennyiség 16%-os csökkenése mellett értük el.

A növényi és állati zsír és az olajtermékek kivitele is látványosan bővült

Az összességében mintegy 57%-kal növekvő növényiolaj-kivitelen belül a 922 millió euróra bővülő export legjelentősebb tételét az ennek közel 80%-át kitevő, összességében 70%-kal bővülő kiviteli értéket mutató napraforgóolaj adta. Ehhez képest a repceolajexport, megközelítve ugyan a 100 millió eurót, igencsak szerény mértékben, alig 2,5%-kal bővült.

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kiviteli jellemzői

Szembeötlő kiviteli dinamizmus jellemezte a magasan feldolgozott termékek exportjának I–III. negyedévi alakulását. Az összességében 30,6%-os növekmény, 4,5 milliárd eurós kiviteli értéket elérve, arra utal, hogy az előző évi, időarányos szinthez képest az élelmiszeripar idén bő 1 milliárd euróval nagyobb teljesítményt mutatott. Kimagasló exportnövekmény jellemezte a termékcsoporton belül az ital, szesz és a cukor exportját, ahol közel másfélszeres exportnövekményekkel találkozhatunk, mégpedig úgy, hogy az exportmennyiségek is bővültek. Egyharmad közeli exporttöbblet jellemezte a húsból, halból készült késztermékek, a gabonaalapú termékek, az élelmiszeripari melléktermékek és a dohánytermékek exportját is. Húsz százalék közeli növekményeket produkált mindemellett a tartósított zöldség-, gyümölcstermékek együttese, a kakaóalapú termékek sokasága.

Exportpiacok, piaci sorrendek

Egy-két esetet felvillantva érdemes rátekinteni arra, hogy a 25,6%-kal bővülő idei exportunk igazi letéteményesei milyen piaci jellemzőkkel bírtak.

Az élőmarha-exportunk 38, az élőbaromfi-export 43 és a sertéshúskivitel 47 piacot is átfogott. A legjelentősebb hústermékexportot produkáló baromfihúsexportunk iránt pedig 71 ország érdeklődött. Ez utóbbi esetben a mintegy 421,5 millió eurós kivitelünk fele a német, a francia, az osztrák és a román piacon talált fizetőképes keresletre. Sajtexportunk is nagy piaci kört fogott át. A 61 külkereskedelmi partnerünk közül a cseh, az olasz, a román piacokon kívül sajttermékeink a Közel-Kelet országaiban is nagy népszerűségnek örvendtek, a vevőkörhöz szaúdi, libanoni, jordániai és emirátusbeli vevők is társultak. Végül a nagyságrendet képező folyadéktejexportunk 27 piacán belül a román, az olasz, a horvát, a lengyel és a holland piac jeleskedett.

Igencsak meglepően alakult a búza- és kukoricaexportunk is. Az 510 millió eurót (1,6 millió tonnát) kitevő búzaexportunk majd 40%-a az olasz piacon talált vevőre, a második legjelentősebb vásárlónk e tekintetben, közel 30%-os részaránnyal az osztrák piac volt. Az olasz, osztrák, német és román vásárlások a teljes, időarányos búzaexportunk 84%-át fedték le. Az aszály által mélypontra süllyedt kukoricatermésünk ellenére, értelemszerűen az áthúzódó készletekre alapozva igen jelentős, 705 millió eurós, mintegy 1,8 millió tonnás kukoricaexportot is bonyolítottunk az év első felében. A kukoricaexportunk 40%-a, majd 1 millió tonna nagyságrendben (280 millió euró értékben) az olasz piacon talált gazdára. Az első öt legjelentősebb kukoricapiacunk pedig (mint az olasz, az osztrák, a német, az orosz és a román piac) az idei, időarányos kukoricaexportunk 77%-át kötötte le. (Megjegyzés: az orosz piac a legjelentősebb kukoricavetőmag-vásárlónk.)

Az olajosmag-exportunk 35%-os bővüléséhez leginkább a német piac járult hozzá, a maga 81%-os vásárlásbővítésével. Emellett az osztrák és a cseh piac is 40% körüli növekménnyel jeleskedett. A koncentrálódó keresletre utal, hogy a német, osztrák, cseh piacokon talált gazdára az időarányos olajosmag-exportunk 67%-a. Ezen belül a majd 400 ezer tonnás, 304 millió eurós repceexportunk 84%-a a német, osztrák és a cseh piacra került. A 225 ezer tonnás, 190 millió eurós napraforgómag-export fele az osztrák, német és a cseh piacon értékesült. A román és az olasz piaci vásárlásokkal kiegészülve az időarányos napraforgómag-exportunk közel 70%-át kötötte le az említett öt legjelentősebb piacunk.

Összeállította: Szabó Jenő