A brazil marhahús-export figyelmeztető pofont kap Kínától

Alig pár napja adtuk hírül, milyen össznépi lelkesedéssel ünnepelte a brazil mezőgazdaság a nagyszabású kínai exportnyitást különféle hústermékekre, máris megvan az első kijózanító visszaesés. Ez figyelmeztető jel az egyoldalú exportorientációk szempontjából is.

Vége a tizenéves növekedésnek

A Kínába exportáló brazil húsüzemek száma 146-ra emelkedik azután, hogy a napokban 38 újabb húsüzem engedélyt kapott, hogy termékeket exportáljanak Kínába – írtuk nemrég ebben a cikkünkben. Közben azonban komoly csapást mér a brazil húsiparra, hogy Kína marhahús-importja csökken a lassuló fogyasztás és a bőséges hazai kínálat miatt. Hivatalos adatok szerint a kínai marhahúsimport értéke tavaly 2016 óta először csökkent, az árak pedig az elmúlt csaknem 3 év legalacsonyabb szintjére zuhantak. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint az import volumene idén várhatóan 4%-kal csökken, ami véget vet a 12 éven át tartó lendületes növekedésnek.

Nem jó egy vásárlótól függni

Ez az epizód nemcsak a minapi kedvező hírekkel való szembenállása miatt érdekes. Tanulságos is egyben: rávilágít arra, mennyire veszélyes egyetlen vásárlóra nagymértékben támaszkodni a kereskedelemben. A dél-amerikai ország marhahúseladásainak több mint 52 százaléka Kínából származott tavaly még azután is, hogy az importot nagyjából két hónapra leállították egy kergemarhakór-járvány miatt. Brazília ugyan próbálja diverzifikálni exportját, de megfigyelők szerint nincs túl sok lehetősége. Bár a brazil áru olcsóbb, mint például az észak-amerikai vagy az európai, de a minősége sokszor kérdéses. Brazília ezért nagy mértékben függ Kínától, és ha ott gazdasági, logisztikai vagy fogyasztásbeli változás történik, az érzékenyen érinti a dél-amerikai államot. Mint például idén: Kína idén várhatóan 7,7 millió tonna marhahúst termel, ami sokkal – 1 millió tonnával – több, mint 2020-ban.