MNB: Kiderült, mi az egyetlen, amiben utolértük a nyugatot

Lesújtó képet fest a magyar gazdaság erejéről a Magyar Nemzeti Bank friss termelékenységi jelentése. Hatékonyságban az utolsók közt vagyunk, abból sem merítünk, amiből jók-jobbak lehetnénk – kivéve két szektort.

Sereghajtók

A 27 európai uniós tagállam között hazánk a legutolsók között van: létszám- és munkaóraalapon a 24.-ek vagyunk. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2021-ben az EU-átlagához képest alig több mint 72 százalék volt, ami 1,7 százalékpontos javulás 2019-hez képest. Ugyanakkor jelentősen romlott a munkatermelékenységnek az 5 legtermelékenyebb európai ország átlagához való viszonya: míg 2019-ben lényegében 50, tavaly már csak 47,6 százalékon állt Magyarország.

Még keressük az „olajat”

A jelentés maga is a „jövő olajának” nevezi az innovációt, a digitális fejlesztések, hatékonyság növelését. Ugyanakkor ebben sem történt érdemi javulás. Bár egyre többet költünk ilyen fejlesztésekre, nem javult érdemben a magyar innovációs hatékonyság, és nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony. Bár a digitális infrastruktúra kiépítettsége magas – sőt, EU-átlag feletti itthon –, annak kihasználtsága mégis alacsony. A termelékenységi pillérek tekintetében a digitalizációs hatékonyságban maradunk el leginkább a V3-átlagtól – írja az MNB.

EU-szintű az innovatív hazai mezőgazdaság

A legnagyobb termelékenységbővülést két ágazat – a feldolgozóipar és a mezőgazdaság – produkálja. A jelentés felhívja a figyelmet arra a fontos jellemzőre, hogy a termelékenyebb ágazatokban egyrészt stabilabbak az árak, másrészt ezek nagyobb arányban vesznek részt a külkereskedelemben is. Vagyis (az infokommunikáció mellett) a feldolgozóipar és az agrárium képesek a leginkább helytállni a nemzetközi versenyben. A gazdáknak mondani sem kell, miért, hiszen – ha mást nem is, csak a gépeladásokat nézzük is, látható, hogy – emögött hatékony technológia, alacsonyabb költségszint és folyamatos innováció áll.

Az MNB elemzésének egyik fő megállapítása a mezőgazdaságot illetően, hogy annak terméshozama az utóbbi években elérte az EU átlagot. A javulás főként az utóbbi 20 évre tehető, vagyis aligha független az EU-csatlakozás tényétől és abból eredő támogatások pozitív hatásától. Javult a terméshozam mellett a tőkeintenzitás is

Sürgető, megérné az öntözés

Ugyanakkor az MNB is megerősíti mind a gazdaságok, mind a szakminisztérium és a NAK utóbbi években sürgetett törekvését az öntözésfejlesztésre. A jelentés azért is szorgalmazza ezt, mert az öntözött területek növelése tartós termelékenység-javulást eredményezne, ami csökkentené az élelmiszerárak szintjét és ingadozását. A témakör árnyoldala, hogy öntözhető termőterület alig felén használnak a vízpótlást végző berendezést, míg a teljes mezőgazdasági terület arányában ugyanez az érték kevesebb mint 3 százalék.