Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy 2024-re már elvárt, hogy a gazdálkodók a Feltételesség keretein belül betartsák a vetésváltásra és a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folytatja a gazdák felkészítését.
Az aktuális téma: Nem termelő területek kijelölése – HMKÁ 8.
A NAK által kiadott kiadványokban, tájékoztatókban is már mindenki számára részletesen megismerhetővé váltak a vonatkozó alapvető szabályok. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban ezen előírásokra mentesség vonatkozott, így most a Nem termelő területek kijelölésére vonatkozó szabályok lesznek terítéken (a vetésváltás szabályaira vonatkozó ismeretek már korábbi cikkben szerepeltek).
HMKÁ 8. esetében az alapvető szabály, hogy
- A gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag.
vagy
- A gazdaság szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület, azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.
Az előírás a biológiai sokféleség megőrzésére koncentrál
Ennek érdekében több területtípus megőrzését helyezi előtérbe, melyek tovább számos elemet tartalmazhatnak.
Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):
- védett tájképi elem (kunhalom, magányosan álló fa, fa és bokorcsoport, gémeskút, teraszok, kis kiterjedésű tó);
- fás, cserjés sáv;
- táblaszegély;
- vízvédelmi sáv;
- kis vizes élőhely;
- erózióvédelmi sáv;
- erózióvédelmi létesítmény.
Nem termelő terület:
- talajtakarásos parlag;
- növényvédőszer mentes ökológiai jelentőségű másodvetés;
- növényvédőszer mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.
Kire nem vonatkozik a HMKÁ 8. előírásai?
Kivételt képeznek azok az agrárvállalkozások,
- ahol a szántóterület – beleértve az ideiglenes gyepet is – kisebb mint 10 hektár (9,999 ha);
- támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja;
- az üzem szántóterületének több mint, 75%-a gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.
A parlagra vonatkozó szabályok
Tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban gondoskodni kell a parlagon hagyott területeken a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében kizárólag tisztító kaszálás, szárzúzás megengedett. A pihentetési időszakban a kaszálék nem hordható le a területről, s az nem bálázható.
A parlagterületen a fenti időszak között vetni és betakarítani is tilos (ez alól kivéve vadvirág és méhlegelő)!
Parlagként az alábbiak számolhatók el (ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között):
- előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója;
- spontán zöld növényi borítottság;
- AKG/ÖKO zöldugar (kaszálék nem hordható le);
- méhlegelő (vethető január 1. és augusztus 31. között);
- ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (kaszálék nem hordható le, nem bálázható).
Talajtakarásos parlag hasznosítási kódok:
- TAR 10 (valami korábbi növény tarlója van a területen);
- a területen lévő növény hasznosítási kódja, viszont a gazdálkodó bejelölheti, hogy az parlagterület (parlag élőnövényes talajtakarással);
- UGA 03 (AKG meglévő zöldugar), ha a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről.
További, betartandó szabályok:
- a védett tájképi elemeket minden körülmények között meg kell őrizni;
- a költési és fiókanevelési időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.
Forrás: NAK