Miközben a tejtermelő gazdák-gazdaságok bő 20 százalékos áremelkedést könyvelhetnek el tavaly óta, a bolti árak ennél sokkal nagyobb arányban nőttek. A versenyhivatal is vizsgálta, és sokatmondó megállapításokra jutott.
Az uniós árak stabilabbak
Az elmúlt hónapokban a hazai nyerstej termelői ára mérsékelt csökkenést mutatott, de még így is jóval magasabb, mint egy évvel korábban: júliusban 198,43 Ft/kg volt, ami 21 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Eközben a kivitel átlagára 207,58 Ft/kg-ra nőtt, és ismét meghaladta a belföldi felvásárlási árat. Bár az uniós árak stabilabbak, a hazai nyerstejár közvetlenül követi az európai tendenciákat, így az emelkedések és visszarendeződések gyorsan megjelennek itthon is.
Drága a munkaerő, lassú a modernizáció
A fogyasztói árak nagymértékű emelkedésének hátterében nemcsak a nyerstej drágulása áll, hanem számos más költségtényező is – állapítja meg a Gazdasági Versenyhivatal ágazati jelentése. Az elmúlt években meredeken nőtt a munkaerőköltség, az EPR-díjak bevezetése és a víz-, illetve szennyvízdíjak emelése szintén tovább drágította a termelést Magyarországon. A tejtermékek vízigényes előállítása miatt ez különösen érzékenyen érintette az ágazatot. Míg a tejtermelők jövedelmezősége javult, a feldolgozók át tudták hárítani a költségnövekedést a fogyasztói árakra, profitjuk így megugrott. A kereskedelmi szektor ugyanakkor nem tudta mérsékelni az áremelkedést, sőt a kiskereskedelem profitabilitása romlott. A munkaerőhiány szintén súlyosbítja a helyzetet: sokan más ágazatban vagy külföldön helyezkednek el, miközben az automatizációs beruházások elmaradása miatt a termelés továbbra is munkaigényes.
Fenntarthatatlan az árcsökkentés
A fogyasztók számára mindez jelentős drágulást hozott: Eurostat-adatok szerint 2024 októbere óta Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a tejtermékek ára az EU-ban, és a különbség 2025 elejére már 10 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. Bár a kormány ideiglenes árréscsökkentéssel próbálta mérsékelni az árakat, a GVH szerint ez hosszú távon fenntarthatatlan, mivel veszteségessé teszi a kiskereskedelmi értékesítést. Az agrárium jövőbeli versenyképessége így azon múlik, hogy sikerül-e a piaci alkalmazkodást erősíteni, és beruházásokkal enyhíteni a költségnyomást.
Agrárágazat Tudástár
Nyerstejár és tejtermékárak alakulása – A nyerstej ára Magyarországon közvetlenül követi az uniós trendeket, így az emelkedések és visszaesések gyorsan begyűrűznek a hazai piacra. 2025 nyarán a felvásárlási ár 198 Ft/kg körül alakult, ami 20% feletti éves növekedést jelentett. A fogyasztói árak drágulásához azonban nemcsak a nyerstej költsége járul hozzá: a magas munkaerőárak, az EPR-díjak, a víz- és szennyvízdíjak, valamint a lassú modernizáció egyaránt növelik a költségszintet. Mivel a feldolgozók a terheket áthárítják a boltokra, a végső fogyasztói árak sokkal nagyobb ütemben nőttek, mint a termelői árak. A GVH szerint az ideiglenes árréscsökkentések nem jelentenek tartós megoldást, a hosszú távú versenyképességet inkább hatékonyságnövelő beruházások biztosíthatják.
