A mezőgazdaság ökológiai lábnyomának csökkentése

Rövidebb ellátási lánc, a helyi termékek népszerűsítése, a digitalizáció, a tudatos vásárlás – sorolta Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Élelmezésbiztonsági Konferencián azokat a területeket, melyek a fenntartható mezőgazdaság irányába mutatnak.

Jó úton haladunk

A fogyasztói döntések meghatározó mértékben befolyásolják az élelmiszerlánc szereplőinek stratégiáit, így a fogyasztói magatartás alakítása több szempontból is hozzájárul az agrárélelmezési rendszerek fenntarthatóságához. Magyarországon az egyik kiemelt szemléletformáló program a „Maradék nélkül”, melynek oktatási anyagait már általános iskolában megkapja a fiatal generáció, hiszen fontos a tudatos fogyasztásra és vásárlásra való tanítás minél korábbi megkezdése – tette hozzá.

A miniszter szerint jó úton haladunk, hazánkban a megvásárolt élelmiszereknek mindössze 10%-a kerül a szemetesbe, míg globálisan az élelmiszerek átlagosan 30%-át pazarolják el.

Agrár-digitalizáció – több adat, jobb információ

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány támogatja az agrár-digitalizációt a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Emellett csökkentjük a termelés kockázatait és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát, nő a hatékonyság, a versenyképesség és a jövedelemszint.

A tárcavezető kiemelte, szakpolitikai ösztönzők révén támogatjuk a kistermelőket a vidéki területeken történő megélhetés javítása érdekében. Az agrártársadalom elöregedésének problémájára pedig a családi gazdaságok jogi szabályozása révén is keressük a megoldást.

A céljaink eléréséhez erősebb együttműködésre, nagyobb elkötelezettségre és közös erőfeszítésre van szükség, melyekhez megfelelő platformot biztosíthatnak az olyan eszmecserék, mint a szamarkandi Nemzetközi Élelmezésbiztonsági Konferencia – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda