fbpx

Olajosmag- és növényiolaj-külkereskedelmünk év végi helyzetképe

Írta: Agrárágazat-2023/02. lapszám cikke - 2023 február 24.

Agrár-külkereskedelmünk továbbra is jelentős többleteket mutat. A 10 havi agrár-külkereskedelemi helyzetkép szerint a külkereskedelmi forgalom összességben 29%-os bővülést produkált. Ezen belül az export 24, az import pedig 36%-kal nőtt. Az év végére várható, újabb rekordnak ígérkező kiviteli teljesítmény többlete azonban nem az exportmennyiség bővülésének, hanem alapvetően az elszabaduló világpiaci élelmiszeráraknak tulajdonítható, amihez az olajosmag-export és étolajkivitel, illetve -behozatal is jelentős többletekkel járult hozzá.

napraforgó

Mint ismeretes, a 2022. évi súlyos aszály a szántóföldi kultúrák zömét rosszul érintette. Nemcsak a kukorica szenvedte meg a drámai csapadékhiányt, hanem az olajos növények zöme is drasztikus terméscsökkenéssel reagált a hőhullámokkal tarkított tartós szárazságra. Az aszály jószerivel kettéosztotta az országot. Míg a Dunántúlon viszonylag elviselhetőbb éghajlati körülmények között fejlődhettek a szántóföldi kultúrák, addig a Dunától keletre, kiváltképp a Nagyalföldön, annak is leginkább a déli régiójában drámai csapadékhiány pusztította a termést. Majd egymillió hektáron nem vagy csak a töredéke termett az előző évi termésmennyiségnek. Az aszálykár anyagi következményeiről ugyan ma még megoszlanak a vélemények, de az aszállyal kevésbé érintett búzából is mintegy 20%-kal termett kevesebb, a kukorica esetében pedig az előző évi termésmennyiségnek alig a 36,7%-át tudták a gazdák betakarítani, így összességében mindössze 2,4 millió tonna kukorica került a magtárakba, ami nem fedezi az ország éves gabonaszükségletét. Napraforgóból is bő egyharmaddal termett kevesebb az előző évi szintnél, de a repcetermés csökkenése is megközelített a 40%-ot. Ehhez képest a szójabab üde színfoltnak tűnhet, hiszen ennél a kultúránál a terméscsökkenés még a 20%-ot sem érte el.

táblázat
1. táblázat. Termelési nagyságrend néhány emblematikus kultúra esetében (2022-es termés a 2021-es szint tükrében) (forrás: KSH, NAK)
táblázat
2. táblázat. A termőterület és a termelési eredmények összefüggései

A termelési eredmények még ilyen éghajlati anomáliák közepette sem függetlenek a termőterület alakulásától, méreteitől. A NAK a repcéről ilyen megbontású adatokat nem közölt. Ezzel szemben a 2022-es év alakulásáról és az aszály okozta pusztításról a 2023-as vetési szándékok megvalósulása kapcsán meglehetősen ellentmondásos értékelést adott. Az utóbbi öt év átlagához képest viszont a 2022-es termésmennyiség 51,2%-on áll, tehát alig több mint a felét adja az ötévi átlagnak. Ez a keserű termelési tapasztalat csapódik le a 2023-as repce-termőterületi vetési szándékokban. A NAK helyzetjelentésében mindössze 186 132 hektárról szólnak az összesített vetési szándékjelentések, amiből 97%-os realizálás mellett 181 298 hektárt vetettek el ténylegesen a repcekultúra „kemény magját” képező gazdaságok. A 2022-es esztendőben történtek tehát igencsak befolyásolták a 2023-as repceterület alakulását. A vártnál lényegesen alacsonyabb 2022-es termésátlag az egekbe szökő műtrágyaárak mellett és a jövőbeli védekezési lehetőségek elégtelen színvonala vezetett a repce vetésterületének drasztikus csökkenéséhez (2019-ben a repceterület még meghaladta a 300 ezer hektárt).

Mi okozhatta a repcemagexportunk német piaci térvesztését?

Mi állhat a Németországba irányuló repceexportunk csökkenésének a hátterében? Reális opciónak tűnne, ha a dízelbotránnyal magyaráznánk a német importigény csökkenését. A képlet azonban nem ilyen egyszerű. A német repcetermés ugyanis az utóbbi években jó színvonalon állandósult. Ezzel szemben a magyar kínálat, elsősorban a száraz telek, a csapadékszegény, aszályos tavaszok és az évről évre csökkenő vetésterület következményeként negatív spirálba került. Az utóbbi három évben mintegy 300 ezer tonnával csökkent a magyar repceproduktum, azaz 1 millió tonnáról közel 700 ezer tonnára esett vissza a betakarított mennyiség. Nemcsak az aszály, hanem fokozódó növényvédelmi problémák is meghúzódhatnak a gyengébb termésátlagok mögött. Az EU Brüsszeli Bizottsága ugyanis tiltólistára helyezett jó néhány hatékony rovarölő szert. A helyettesítő növényvédő szerek viszont amellett, hogy megdrágítják a termelést és növelik a termelési költségeket, gyengébb hatásfokuk következtében rontják a védekezés eredményességét is.

Repceexportunk fő piaci struktúrájában Németország, Ausztria, Románia, Csehország, Horvátország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia vitte eleddig a prímet.

Jóllehet a német piacra menő repceexportunk az utóbbi években csökkent, de ennek a piacvesztésnek a hátterében nem a piac felvevőképességének a gyengülése, hanem sokkal inkább a magyar kínálat elégtelensége húzódik meg. Németország ugyanis 2019 és 2021 között az EU-n belüli piacokra ebben a három évben 371,8, 221,1 és 463,7 ezer tonna repcét még exportált is.

A betakarított terület méretének alakulása is tanulságokkal szolgál! Látva ugyanis a NAK-jelentésben jelzett 181 ezer hektáros 2023. évi vetésterületet, bizton állítható, hogy a német piacot célzó kínálatunk 2023-ban tovább csökken.

táblázat
3. táblázat. Németország repcemagimportjának alakulása 2019–2021 között. Megjegyzés: Nem csak a magyarországi repcemag importja került lejtőre a német piacon
táblázat
4. táblázat. A repce betakarított területének alakulása Németországban és Magyarországon 2015 és 2021 között. Megjegyzés: a 2022es magyar és német betakarított repceterületre vonatkozó adatok még nem érhetők el, de az kitűnik, hogy míg a német repcetermő terület dinamikus növekedést mutat, addig a magyar csökkenőt

Olajosmag-exportunk alakulása

Az 01–10. havi külkereskedelmi adatokból arra következtethetünk, hogy az összevont olajosmag-exportunk a szerénynek nem mondható (24%-os) általános exportbővülés ütemét jócskán meghaladja. Mindamellett, hogy az exportmennyiség a szintenmaradás-közeli állapotot mutatja, az exportárbevétel ennél a termékkörnél közel 30%-kal nőtt. A 2021. évi 492,1 millió eurós 1–10. havi kiviteli érték 2022 októberének végére, 147 millió euróval bővülve, közel 640 millió euróra emelkedett. Olajosmag-exportunk fő piacának 2022. 01–10. havában is Németország bizonyult, ahova az időarányos kivitelünk 32%-a került. A németeket az osztrák piac követte, 26%-os piaci részaránnyal, így e két frekventált olajosmag-felvevő piacunk az időarányos olajosmag-kivitelünk majd 60%-át kötötte le. A részletekről a vonatkozó táblázatból informálódhatunk. Áttekintve az exportpiaci körképet a legjelentősebb növekmény, 73%-kal a német piachoz kötődik.

A németeket a horvát piac bő másfélszeres bővülése, majd a cseh piac 39%-os növekedése, valamint az osztrák és a holland piac mintegy 30%-os növekménye követi. Visszaesés csak a román és az olasz piacot jellemezte, de ez a zsugorodás a lendületesen fejlődő említett piacaink értékéből és pozitív hozadékából semmi sem vont le.

repce

Olajosmag-importunk főbb jellemzői

Olajosmag-importunk figyelemre méltó nagyságrendet ért el. A behozott mennyiség közel 90%-kal nőtt, miközben az importérték megduplázódott. Összevetve az export- és importértékeket, arra a megállapításra juthatunk, hogy olajosmag-külkereskedelem tekintetében a 2022-es év 01–10. havában ebben a termékkörben nettó importőrökké váltunk. Az importforrások adatait elemezve nemcsak aszály sújtotta mezőgazdaságunk szomorú helyzetét tükröző következtetésekre, hanem a szomszédságunkban zajló háború negatív következményeit is mutató felismerésre is juthatunk. Míg a szójababimportunk 76,5%-kal, a repceimportunk pedig 51,8%-kal bővült, addig a napraforgómag-behozatalunk az előző évi szinthez képest bőven megháromszorozódott. Ez utóbbi termék kapcsán érdemes rátekinteni az importforrások szerkezetére (lásd a vonatkozó táblázat adatait).

táblázat
5. táblázat. Fő olajosmagexport-piacaink változásai
táblázat
6. táblázat. Olajosmag-export és -import összevetése

A megduplázódó olajosmag-importon belül a teljes import 84%-át az ukrajnai import képezi, mégpedig oly módon, hogy az előző év azonos időszakához képest mért behozatal 13,5-szeresére duzzadt. Emellett közel megháromszorozódó import jellemezte az olasz piaci olajosmag-importot, és megduplázódó mennyiség fémjelezte a szlovák és a holland behozatalt is.

táblázat

Szója, repce, napraforgó

Maradva az exportfolyamatok értékelésénél érdemes a részletekbe is némiképp elmerülve kitérni a szójabab, a repce- és a napraforgómag exportpiaci helyzetének alakulására. A szójababexportunkból származó árbevétel közel 60%-kal bővült a két időpont között, miközben az exportmennyiség „csupán” 29%-kal nőtt. A legjelentősebb szójababvásárlónknak 2022-ben is Ausztria bizonyult a maga 42%-os piaci részarányával. Az összességében kivitt 99,4 ezer tonna szójababból 39,3 ezer tonnát az osztrákok vásárolták fel. Az osztrákokat a németek követték 19%-os piaci részaránnyal. A harmadik legjelentősebb piacot a csehek, a negyediket a románok, az ötödiket pedig az olaszok adták. Az első öt legjelentősebb vásárlónk uralta az időarányos szójababexportunk 87%-át.

A repcemagexportunk a már jelzett drasztikus terméscsökkenés következtében inkább szinten maradt, mint bővült, amit a 100,6-es index fémjelez. A repce világpiaci árának megugrása következtében az exportárbevétel 94 millió eurós többletet mutatva mintegy 43%-kal nőtt, a 2021. évi időarányos exportként jegyzett 219,8 millió eurós bázisszinthez képest a 2022-es 01–10. havi árbevétel 313,9 millió euróra bővült.

táblázat
8. táblázat. Napraforgómag-exportunk alakulása (2021 és 2022. 01–10.)

A repceexportunk fő piacát most is a német piac adta, ahonnan a kiviteli érték 45%-a származott, és ahová a 412,5 ezer tonnás exportmennyiség közel 44%-a került. A németek mögött a második legjelentősebb repcefelvevő piacunknak Ausztria bizonyult, ahova az export 33%-a került. Így a német és az osztrák piac uralta a repceexportunk közel 80%-át. Számottevő piacnak mondható e tekintetben még a cseh, a holland, a román és a horvát is. A napraforgó-állomány is kárvallottjává vált a tavalyi évi aszálynak, hiszen a termésmennyiség, szemben az előző évi 1,7 millió tonnás nagyságrenddel, még az 1,1 millió tonnát is alig érte el. Ennek következtében az exportmennyiség közel 20%-kal csökkent, miközben az exportárbevétel 15,7%-kal bővülve 171,7 millió euróról 198,6 millió euróra nőtt.

A napraforgómag-exportunk 15,7%-os növekménye alapvetően a három legjelentősebb exportpiacunk keresletének bővülésén nyugszik. A német, a cseh és az osztrák piac igényelte ugyanis az időarányos export közel felét, pontosabban 49,7%-át. A német piaci exportunk megháromszorozódása, valamint a cseh és osztrák kivitelünk 40% fölötti bővülése adta a gerincét a napraforgó exportbővülésének.

Bár a kiemelt három legjelentősebb olajosmag-termékünkhöz nem fogható tételt képviselnek az egyéb olajosmag-termékek, de növekedési erély tekintetében mégis szót érdemelnek, hiszen az exportjuk 480 ezer euróról 2,1 millió euróra emelkedve több mint négyszeres bővülést mutat.

táblázat
9. táblázat. Növényolajexportunk alakulása
táblázat
10. táblázat. Olajosmag-export és növényi olajok kivitele

Feldolgozott termékek külkereskedelmének alakulása

Az állati és növényi zsír, olajtermékek exportjából 645,7 ezer tonnás bázisról 672,5 ezer tonnára bővülő exportmennyiség mellett 658,5-ről 1017,3 millió euróra növekvő export származott, ami 54%-os exportbővülést takar. Ezzel szemben az import ugyan 78,7%-os emelkedést mutat, de összességében 305,8 millió euróról 546,6 millió euróra bővülve az exporthoz képest csak annak alig több mint a felét (53,7%-át) teszi ki. Némi részlettel is szolgálva az exportunk összetételében meghatározó feldolgozott termékek kivitelének alakulásáról a vonatkozó táblázat ad támpontot. Jóllehet a 2022. évi napraforgótermés is magán viselte az aszály jegyeit, a napraforgóolaj-kivitel még az összevont növényiolaj-exportunk 54%-os növekedési erélyén is túltett, hiszen a január és október közötti tíz hónapban a napraforgóolaj-export 64,4%-kal bővült. Ugyancsak jelentős, mintegy 43,5%-os piacbővülés zajlott a szójaolaj piacán is. Ezzel szemben a repceolajexport alig 9%-kal bővült.

Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy az olajosmag-export és a növényi olaj és zsír termékek kivitele dinamikusan, mintegy 44%-kal bővült a 2022. januártól októberig tartó 10 hónapban.

Összeállította: Szabó Jenő