Közismert, hogy az Ukrajna elleni orosz háború talán legnagyobb haszonélvezője Kína, mert az oroszok kénytelenek diszkontáron eladni a szankciós nyersanyagokat. Kína az utóbbi években az olcsó orosz mezőgazdasági terményeket is mind nagyobb mennyiségben veszi.
Hullámzó felzárkózás
2025 január–szeptemberében az Kínai behozatalban az Oroszország továbbra is kiemelt szereplő maradt: a repceolaj-export értéke 975,4 millió dollár volt, ami körülbelül 33%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest (735,9 millió dollár). Oroszország ezzel listavezetővé vált a kínai repceolaj-beszállítók között, mögötte Fehéroroszország állt 239,3 millió dollárral. Napraforgóolajból viszont csökkenés látható: Oroszországból 249,5 millió dollár értékben érkezett Kínába az idei kilenc hónap során, szemben az előző év 556,8 millió dollárral. A szójaolajnál is visszaesés történt: Oroszországból 76,8 millió dollárnyi kerülhetett Kínába, az előző év 105,7 millió dollárral szemben. Mindezek ellenére Oroszország a szójaolaj-importban a második helyen maradt – Argentína vezet, Brazília a harmadik.
Csirkeláb-dömping Kínába
2025 első hét hónapjában Oroszország már a nagyobb exportáló országok sorában helyezkedik el a kínai baromfipiacon: az orosz részesedés 18%-ra nőtt az egy évvel korábbi 14%-ról. Az export mennyisége január-augusztusban körülbelül 80 ezer tonna, ami 15%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. Érdekesség: az export mintegy 76%-a csirkeláb — olyan termék, amely Oroszországban kevésbé értékelt, de Kínában keresett. Ugyanakkor a kínai baromfihús-termelés is növekszik, így az orosz export növekedésének kilátásai bizonytalansággal terheltek.
Összegzés
E két adatsor azt mutatja, hogy Oroszország rá is kényszerül, de aktívan él is az ázsiai, különösen a kínai piac kínálta lehetőségekkel a mezőgazdasági nyersanyagok (olajok, baromfi) terén. Ugyanakkor a mind igényesebb kínai piaci viszonyok és a bővülő kínai termelés miatt a mennyiségi fókuszú orosz mezőgazdaságnak nincs garanciája arra, hogy a trend tartós lesz. Az első félévben például az Interfax szerint Oroszország búzaexportja Kínába 2,5 millió dollárra csökkent, ami 13-szor(!) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában mért 32,5 millió dollár.
Agrárágazat Tudástár
Orosz agrárexport Kínába – A 2025-ös adatok szerint Oroszország továbbra is kihasználja a kínai piac nyújtotta lehetőségeket: a repceolaj-export értéke 33%-kal nőtt, míg a napraforgó- és szójaolaj kivitele visszaesett. Külön érdekesség, hogy a kínai baromfipiacra irányuló orosz export 18%-os részesedéssel és 80 ezer tonnás mennyiséggel új csúcsot ért el – ennek 76%-a csirkeláb. Bár Kína továbbra is felvevőpiac, a bővülő hazai termelés és a minőségi követelmények miatt az orosz mezőgazdasági export növekedése egyre kockázatosabb.
