Az ökológiai művelés alatt álló hazai termőterületek bővülése szorosan követi a biogazdálkodást támogató hazai és uniós pályázatok elérhetőségét, kiírásait ‒ mutatott rá Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az ökoterületek nagysága tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt
„Az ökológiai művelés alá vont, tanúsított területek meghatározó részét ellenőrző szervezet adatai alapján látható, hogy az elmúlt években az ökológiai gazdálkodással hasznosított területek növekedése jól korrelált a pályázati források megnyitásával, noha a pályázat megjelenése és az effektív hatása között mindenképpen idő telik el” ‒ mutatott rá a szakember. A statisztikák egyelőre 2021-ig állnak rendelkezésünkre, de tapasztalataink alapján a 2022 évi adatok is ezt fogják majd alátámasztani.
Az ökoterületek nagysága 2012-höz képest több mint kétszeresére nőtt, azaz nem egészen 10 év alatt megduplázódott a bioművelésű termőterületek aránya. Emellett még szembetűnőbb, hogy ez idő alatt az ellenőrzött termelők száma közel megnégyszereződött. Ebből arra következtethetünk, hogy elsősorban a kis- és közepes gazdaságok térnek át ökológiai gazdálkodásra.
Az adatokból kiolvashatjuk azt is, hogy aki egyszer bármilyen okból elkezd ökológiai gazdálkodást folytatni, az a későbbiekben ‒ a pályázati forrásoktól függetlenül‒ többnyire ki is tart mellette, bár az alanyi jogon kapott, területalapú támogatások is magasabbak a biogazdák számára.
A fenti adatok is alátámasztják, hogy mennyire fontos, kapunyitó szerepe van a célzott támogatásoknak az ökológiai gazdálkodás terjedésében, miközben a biogazdálkodás jellemzően nemcsak fenntartható, de nyereséges is, tehát a „kezdőlökést” követően, az átállás évei után már önállóan is működik a rendszer. „Nyilvánvaló, hogy megfelelő és átgondolt pályázatok nélkül sem az Unió legtöbb országában, sem itthon nem tudjuk elérni azt a 2030-ra kitűzött célt, hogy a termőterületek negyedén biogazdálkodás folyjon” ‒ mondta Dr. Roszík Péter. Szerencsére ezzel a ténnyel mind az uniós, mind a hazai döntéshozók tisztában vannak.
A gyep és a legelő
A hazai biogazdálkodás másik problémája ‒ bár ez is sokat fejlődött az utóbbi években, hogy a minősített területek jelentős része, mintegy kétharmada alacsony hozzáadott értékű, de ökológiai szempontból annál értékesebb ‒ a gyep vagy legelő.
Fontos, hogy az arány minél inkább elmozduljon az élelmiszertermelés, a kultúrnövények irányába, természetesen nem a biogyepek csökkentésével, hanem azzal, hogy az ökológiai gazdálkodást újonnan választó termelők bátrabban minősíttessenek munkaigényesebb kultúrákat is.
A feldolgozás mértékét növelni kell
Végül a harmadik legfontosabb kérdéskör a feldolgozott élelmiszerek aránya. A hazai biotermelés igen jelentős része, mintegy 80-85%-a még mindig alapanyagként, feldolgozatlanul kerül exportra, ami azt is jelenti, hogy a teljes termékpályán keletkező bevétel jelentős része külföldön realizálódik.
Egyrészt emelni kell a biominősítésű hazai élelmiszerfeldolgozóüzemek számát és a termelés volumenét, másrészt ezzel párhuzamosan növelni kell a hazai fogyasztást, amiben szintén fontos szerep jut a vásárlók edukációjának, végső soron pedig a pályázati forrásoknak.
Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
