Zuhan a mezőgazdasági beruházást és gazdaságfejlesztést tervezők aránya

Az elmúlt tizenegy évben nem mértünk még ilyen alacsony arányú gazdaságfejlesztési szándékot, és a beruházási hajlandóság is az eddig mért legalacsonyabb szintre esett.

Az AgroStratéga 2022-ben már tizenegyedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A friss kutatási jelentés szerkezete hasonló az előző években már megszokotthoz, de az állandó kérdések mellé időnként bekerülnek újak is. Így nemcsak a korábbi adatokban történt változások követhetők nyomon, hanem az éppen aktuális kérdésekre is választ kapunk az érintettektől. A koronavírus-járvány például már csak minden tizennegyedik gazdaságot érintette közvetlenül, szemben a termelési költségek növekedésével, amit ötből négy válaszadó emelt ki a gazdálkodást hátráltató tényezők közül. A kedvezőtlen időjárás – teljesen érthető módon – pedig még ennél is nagyobb arányban (92%) jelent meg a válaszok között.

A mezőgazdasági termelés alapanyagainak áremelkedése, a szélsőséges időjárás miatt kieső hozamok és a tervezett beruházások költségeinek megugrása sok gazdaságban átírta a korábbi optimista terveket. Jelentősen megugrott azoknak az aránya (6 százalékponttal), akik a gazdálkodás változatlan formában történő folytatását tervezik középtávon. Sőt, a kiszállást tervezők aránya is emelkedett két százalékponttal egy év alatt.

A felmérés eredményeiből választ kaphatunk arra is, hogy a gazdaságvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásai, preferenciái hogyan változtak az elmúlt egy év alatt, és ezek az adatok hogyan illeszkednek az utóbbi évtized adatsorába. Ebből pedig akár a jövőbeni változás irányára és ütemére is következtetni tudunk.

A felmérés válaszadóinak 13%-a gazdasági szervezetet képvisel (társas vállalkozás és nonprofit szervezet), 10%-a egyéni vállalkozó, 77%-a pedig gazdálkodó (őstermelő és őstermelők családi gazdasága).

A kutatás 84–89%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–13%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1465 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek idén is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.

Köszönjük a kutatás kérdőívét kitöltőknek, hogy időt szántak rá és válaszaikkal támogatták a felmérés sikerét. Szakmai partnereinknek, támogatóinknak és a média képviselőinek pedig köszönjük, hogy a kutatás meghívójának célba juttatásával segítették munkánkat.

Pólya Árpád – Varanka Mariann