Veszélyben a biológiai sokféleség

A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élőélővilága. Az agráriumban használt növények és állatok, mint kulcsfontosságú genetikai erőforrások jelentik élelmiszertermelésünk alapját – közölte Nagy István agrárminiszter a tárca közleménye szerint.

Az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen

A mezőgazdaság biológiai sokfélesége napjainkban már ugyanolyan veszélyeztetett helyzetben van, mint a vadon élőélővilága. Az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira.

Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

Génmegőrzési Stratégia

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással.

A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására.

Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is.

Fontos a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottság csökkentése

A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése.

A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

A Génmegőrzési Stratégia megvalósítása óriási előrelépés nemzeti kincseink megőrzésében, amely kiemelt érdekünk, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.