A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található; minimum harmadát, ideális esetben negyedét kellene levágni évente, hogy a fenntartható agrárium elvének megfeleljünk. Az idei nádgazdálkodási terv szerint csak 23 hektáron lesz levágva a növény.
Kevés a minőségi alapanyagnak számító nád (Fotó: Barna Ferenc)
Cél: a vízminőségének megőrzése
A nádaratásnak nem elsősorban a nádhoz kapcsolódó feldolgozó ipar miatt van jelentősége, ugyanis az alapanyag nem olyan minőségű, amire érdemes lenne komoly üzemet létesíteni. Sokkal fontosabb, hogy a nád megújulása érdekében lenne szükség a rendszeres aratásra, illetve vízminőség-védelmi okokból kell ez a tevékenység. Sajnos évek óta nem teljesül a meghatározott területre vonatkozó előírás. Az elmúlt években egyre csökkent a learatott terület nagysága, és idén sem várható emelkedés.
A tervek teljesítését évek óta hátráltatja, hogy a tó nem fagy be, így csak a szárazföldi területen lehet aratni (ez a teljes nádfelület közel egyharmada). A vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Kevés vállalkozó foglalkozik nádaratással (Fotó: Barna Ferenc)
Kevés vállalkozó rendelkezik a megfelelő géppel, ennyiért nem érdemes befektetni
Az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Főigazgatóság már kiadta a mederkezelői hozzájárulásokat az idei balatoni nádvágáshoz, melyeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett. Az igazgatóságnak nincs saját aratógépe, ezért meghívásos pályázatot írtak ki a munka elvégeztetésére.
„Sajnos nagyon kevés vállalkozó van, aki foglalkozik ilyen jellegű tevékenységgel. A pályázat elbírálása a jövő hét elejére várható, utána tudnak nekiállni a konkrét nádaratásnak” – közölte az Országos Vízügyi Igazgatóság képviselője múlt héten.
Nem jött a tartós fagy
A kedvezőtlen időjárás miatt csúszik a nádaratás, vártak a fagy beálltára, ugyanis akkor a nád ledobja a leveleit, és könnyebbé válik munka. A tartós fagy nem jött, de a tavasszal beinduló vegetáció miatt kezdeni kell a nádvágást, ugyanis be kell fejezni február végéig.
A munka ütemezése, az előírt mennyiségű nád aratása könnyebb lenne, ha a vízügy saját nádaratógéppel rendelkezne. „Az eszközbeszerzésre vonatkozó pályázat összeállítása megtörtént, az igazgatóság várja annak pozitív elbírálását” – mondta a témával kapcsolatban az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek is engedély alapján vágják a nádat (Fotó: Barna Ferenc)
Mennyit kapnak az aratók?
A korábbi évekhez hasonlóan idén is kértek engedélyt tisztító nádvágásra önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek. Ezek jellemzően kézi aratások.
Nekik nem, de a vállalkozóknak fizet a vízügy a gyengébb minőségű, további hasznosításra nem alkalmas nádasok learatásáért. Idén 3 millió forintot elkülönítettek el erre a célra. Ez a csekély keret, illetve a vállalkozók érdeklődésének hiánya miatt csak a szükséges vágási terület közel tizede kerül megtisztításra.
„A hozzájárulásunk csak és kizárólag téli nádvágási tevékenység elvégzésére vonatkozik, olyan engedélyt, melynek leple alatt nádirtás folyhat, nem adunk ki” – nyilatkozta az Országos Vízügyi Igazgatóság képviselője az MTI kérdésére.
A szakértők hosszú ideje évente legalább 300 hektárnyi nád levágását javasolják a Balatonnál. A nádas hatással van a tó elöregedésére, a meder feltöltődésére. Elsősorban a vízminőségének megőrzése szempontjából lenne szükséges a tervezett mennyiség letermelésére.
Fenntartható mezőgazdasághoz tervszerű, következetes nádgazdálkodás (Fotó: Barna Bence)
A vízügy szerint a térség nádgazdálkodási tervének elkészítése és elfogadása kell ahhoz, hogy pontosan, évről évre következetesen meghatározzák azokat a területeket, ahol az aratást el kellene végezni. A helyes vízgazdálkodáshoz, a fenntartható mezőgazdasághoz szükséges a tervszerű és hatékony nádgazdálkodás.
Összeállította: Barna Ferenc
Forrás: MTI
