Nyomjuk a rizsát!

Az utóbbi hónapok rizspiaci turbulenciái elemzésért kiáltanak. India drasztikus lépése nemcsak a belföldi árainak védelmével és világpiaci hatással összefüggésben bír jelentőséggel, hanem számunkra is üzenetet hordoz. A magyar növénytermesztés útkeresésében, gondolkodásunkban is segítség lehet.

A rizs egy olyan alapvető, globális élelmiszer, amelyből a termés mintegy 10 százaléka kerül a világpiacra. Súlyát növeli, hogy a fejlődő országok jelentős részében alapvető élelmiszer, árának emelkedése közvetlenül növeli az éhezők számát. A hazai 6,5 kilogrammos egy főre jutó rizsfogyasztással szemben a legnagyobb fogyasztók 160–260 kilogrammos egy főre jutó rizsfogyasztással rendelkeznek, ami jelzi, mekkora a kitettségük e termés irányában.

India a nagyhatalom

A globális export 40 százalékát India tartja kezében. India – amely a világ legnagyobb rizsexportőre – idén júliusban és augusztusban betiltotta a nem basmati fehér rizs exportját. Mivel azóta egyes országokra vonatkozóan feloldotta a korlátozásokat, a piacok kezdenek megnyugodni. A hír kapcsán történt áremelkedések korrigálnak. Az aggodalmak akkor fognak elmúlni, ha a korlátozásokat feloldják. India az élelmiszerárak emelkedése elé akar gátat vetni az intézkedéssel; nem mellesleg az ország választások előtt áll. India már többször élt a kivitel korlátozásának eszközével ennek a terménynek az esetében is, ám jellemzően nem tartja fenn huzamosabb ideig. Korábban volt példa arra, hogy egy ilyen exporttilalomhoz a többi exportőr ország is csatlakozott, ami globális válságot idézett elő. Úgy tűnik, hogy ez most nem történt meg, ami szintén a korrekció reményével kecsegtet.

Az indiai döntés Malajziát sújtja a legsúlyosabban, mivel az ország nagyban függ az indiai rizstől. Szingapúrt is érinti a tilalom, amely rizsimportjának körülbelül 30 százalékát Indiából szerzi be.

Ugyanakkor ne menjünk el a mellett, hogy India miért élt a kiviteli korlátozással. Nemcsak India, hanem az egész térség, sőt Európa déli része is a rizstermelés zsugorodásával szembesül a klímaváltozás miatt. 2022 szeptemberében kezdődött komolyabb áremelkedés a rizspiacon, főleg az indiai, thai és vietnámi rizs vonatkozásában. Az aszályok és árvizek gyakoribbá válása mellé az ukrajnai konfliktus műtrágyapiaci hatásai is felzárkóztak. A rizs iránti kereslet a népesség emelkedésével párhuzamosan növekszik, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Bár termelése évről évre új rekordokat ér el, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak. Ez önmagában is jó alapot ad az árak emelkedéséhez, de mivel a klímaváltozások miatti termelési nehézségek is fokozódnak, túltermelésre egyre kevesebb az esély. Ez trendszerűen emelkedő árakat jelent középtávon, de ehhez mindig hozzá kell tenni, hogy korrekciós időszakokkal tűzdelve. Mivel a rizs ára napi politikai tényező a fejlődő országok jelentős részében, árplafonok és kiviteli korlátozások gyakran fogják torzítani ezután is a képet.

Az európaiak által fogyasztott rizs körülbelül kétharmadát az EU-ban termesztik. A fogyasztás harmadik harmada importból származik, például Indiából vagy Kambodzsából. Az EU kis mennyiségben exportál is rizst.

Olasz mélypont

Az EU messze legnagyobb rizstermelője Olaszország. Az ottani folyamatok azonban enyhén szólva is aggályosak. Idén a hőség hatására a rizs betakarítása csak szeptember végén kezdődött. A termés 15 százalékkal marad el a tavalyitól. Olaszországban a termelés elsősorban északra koncentrálódik, Pavia (83 ezer hektár), valamint Vercelli és Novara (100 ezer hektár) területére, amelyek együttesen az olasz rizstermesztés 90 százalékát teszik ki. Az összesen 211 ezer hektár azonban 7500 hektárral kisebb a tavalyinál, és 30 éves mélypontnak számít. Az ok egyértelműen az időjárás, a klíma megváltozása. Olaszországban 200 rizsfajta van bejegyezve, és fejenként 5-6 kilogrammot fogyasztanak el belőle évente. Míg a termelőktől egy euró körüli áron vásárolják fel, a boltok polcain négy euró az ára.

Ez utóbbi 24 százalékos emelkedést jelent egy év alatt, és mindenképpen összefügg a hazai termés csökkenésével és az indiai exportkorlátozásokkal mint érzelmi árfokozó tényezőkkel. Nem mellesleg, India megpróbálta megemelni egyes vegyszerek tűréshatárát is. Ennek kapcsán az olasz termelők figyelmeztetik a fogyasztót az import áru ilyen irányú kockázataira, a környezetvédelmi, társadalmi, egészségügyi szabályokra, amiket nekik be kell tartani, a távol-keleti szállítóknak nem. Az onnan származó rizsimport ugyanis több mint kétszeresére nőtt az első félévben. A jelenség az EU szintjén is érzékelhető. A terület, a termelés tartósan csökken, az import bővül. Mindezeket azért kell elővezetni, mivel Magyarország messze nem önellátó rizsből. Az alábbi külkereskedelmi grafikonon jól látszik, hogy importunk ugyan tavaly megugrott, de korábban meglehetősen kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnik, idén ismét ennek jeleit mutatja. Tavaly az import 31 százaléka Európa legnagyobb rizstermelőjétől, Olaszországból érkezett. E mögött nemcsak az van, hogy Olaszország biztosítja az EU rizstermelésének felét, hanem az is, hogy az odafelé búzát szállító kamionok jellemzően rizst hoznak visszafelé. A tendencia azonban az, hogy az oda irányuló búzakivitelünk visszaesett, miközben az olasz rizstermelés is vészesen csökken. Mivel a rizstermelés Olaszország északi régióiban történik, a térséget évről évre egyre erősebben sújtó aszály miatt a rizsterület gyorsuló ütemben zsugorodik. A másik közel 20-20 százalékot tavaly Görögországból és Szlovákiából hoztuk be. A többi beszállítási irány e háromhoz képest már sokkal kisebb. A TOP10 aránya 94 százalék volt 2022-ben.

Hazai esélyek

A hazai termelésnek komoly hagyományai és szakmai színvonala van. Ez utóbbinak fényes bizonyítéka, hogy hazai szakembereknek hála, az árasztás nélküli technológiával megfeleztük a rizstermelés vízigényét. Ez a fenti világpiaci folyamatok fényében igen fontos lépés a fenntarthatóság felé. Az elmúlt három évben a termőterület azonban csökkent. 2022-ben 2325 hektáron termeltünk rizst, mintegy 10 ezer tonnás mennyiségben. Az importtal együtt ez mintegy 82 ezer tonnás belföldi kínálatot jelent, amiből, ha kivonjuk az exportot és készletet, akkor egy főre vetítve 6,5 kg körüli szintet kalkulálhatunk éves fogyasztásként. A tendencia egyértelműen a hazai termelés arányának csökkenése a belföldi piacon. A KSH mérlegei alapján ez az arány 15 százalék körüli. A rizs átlagos fogyasztói árai októberben már csak 3 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, de ez ugye az erős bázis miatt van így, és egy hullámhegy tetején való oldalazást jelent. Ez azt jelenti, hogy a világpiaci árváltozások még nem jelentkeztek a hazai fogyasztói árakban. Látva a világpiaci árkorrekciót, az indiai piactorzító intézkedés közvetlen hatásának érvényesülésére az idő előrehaladtával egyre kevesebb az esély. E mögött az import egyre diverzifikáltabbá válása is ott lehet.

Mit vigyünk ebből magunkkal?

• A rizs a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott gabonaféle a búza mögött. Jelentősége földrajzilag nagy eltéréseket mutat ugyan (a globális termelés 90%-át Ázsia adja), de a készletek globális csökkenő trendje és az exportkorlátozások mindenütt aggodalmakat váltanak ki. Jó példa erre, hogy az eltűnő jövedelmezőség miatt az amerikai kongresszus elfogadott egy 250 millió dolláros kiegészítő finanszírozást rizstermesztő gazdái támogatása érdekében.

• A klímaváltozás alapvetően jó a rizsnek, de azért növeli is a kockázatokat.

• Termésátlagaink (4,0–4,5 t/ha) még elmaradnak a dél-európaiaktól (8,0 t/ha) és a világ legjobbjainak számító ausztrál és amerikai (10 t/ha) szintektől.

• A rizstermelés speciális gépparkot, felkészültséget, aránylag sok munkaerőt igényel.

• Különlegessége a hazai terméknek leginkább a nyomonkövethetőségben van.

• A rizs fogyasztása emelkedik, termelése csökken nálunk és a kontinensen is. A kereslet tehát tartós, ingadozásokkal ugyan, de az árak trendszerű emelkedése várható.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ