Menő rovarcsapda: úton a világhír felé a magyar innováció

Minden nap friss, akár egész térségeket átfogó képet kaphatnak a rajzás aktuális intenzitásáról már nemcsak a kertészeti, hanem a szántóföldi kultúrák gazdái is. Ez annak a magyar találmánynak köszönhető, amit két huszonéves fejlesztett ki az utóbbi két-három évben. A SMAPPLAB nevű startup képviselőjével, Bereczki Annával beszélgettünk arról, milyen érzés fiatal nőként világcégekkel tárgyalni, viszontlátni a terméküket Dél-Amerikában, és hogy mivel segítik a gazdák növényvédelmét.

Kütyü helyett értéket

Büszkék?

– Büszke főleg arra vagyok, hogy még sosem voltam sehol alkalmazott, és most a saját fejlesztésünkön dolgozhatok. Menő, hogy olyan saját dolgot hoztunk létre, amivel ténylegesen komoly értéket teremtünk a mezőgazdaságnak, a gazdálkodóknak. Hogy nem valami „hatvanharmadik” haszontalan technikai kütyüt alkottuk meg.

Agráros végzettségű?

– Nem egészen: biomérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, aztán a mesterszakot már egy egyesült államokbeli egyetemen folytatom crop science-ből, azaz átfogóan agrártudományokból.

S honnan volt-van a fogékonysága az agrárcélú kutatásra?

– Az családi eredetű. A szüleimnek van egy gazdasága.

Amikor borul a papírforma

Mit kapnak a gazdák a digitális feromon- és fénycsapdával?

– Az volt a célunk, hogy olyan eszközt alkossunk, amely mindenki számára elérhető árban, műszaki jellemzőiben, könnyen kezelhető, és sokféle segítséget nyújt az eredményes rovarmegfigyeléshez, a rovarkárok megelőzéséhez, enyhítéséhez. Másrészt a céljaink között szerepel természetesen az, hogy az eszköz hozzájáruljon a felhasznált, egészen pontosan a túlzott mértékben alkalmazott permetszer mennyiségének csökkentéséhez is.

Bereczki Anna és fejlesztőtársai innovációját már nagy permetszergyártók viszik a világba

Ha nem volt-voltak „született” agrárosok, akkor honnan került a célkitűzések közé például ez a törekvés?

– Azt azért egyrészt a családi közös tudásból, másrészt a tanulmányaikból, meg a mezőgazdaságot érintő európai törekvésekből tudjuk, milyen erőfeszítéseket kell tenni ezekben az irányokban. Én ezeket a célokat abszolút helyesnek gondolom, mert jogos, hogy az emberek vásárlókként, fogyasztókként egészségesebbet, például kevesebb permetszerrel előállított növényt, élelmiszert akarnak vásárolni. Azt ezen a területen mindenki tudja, hogy az időjárás-változás milyen példátlan kihívásokat jelent, például az elmúlt évben is borult minden papírforma – ami például a növényvédelmet is illeti. És nem is csupán az időjárás, hanem a klímaváltozással maguknak a rovaroknak az életciklusai, a földrajzi megjelenése is alapvető változásokon megy keresztül. Egyszóval nem lehet a régi, 40-50 éve meglévő rutinra építeni. Már nem elegendőek, nem alkalmazhatóak azok a módszerek, technológiák, amik eddig megfelelőek voltak.

Hogyan jött a rovarcsapda ötlete?

– Vicces, mert a társam, PostaDonát sem agráros, nem is a tanulmányaink alapján, hanem a családi háttérből érkezett az ötlet. Három éve amikor részt vettünk Szegeden, a Hackathon agrárdigitalizációs 24 órás ötletversenyen, ott bújt elő a digitális rovarcsapda ötlete. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó barátunk vetette fel. Nézegettük, átgondoltuk, aztán egy – a mai állapotához képest persze nagyon korai prototípust – prezentáltunk a verseny végén.

Kertből szántóra

Ha Szabolcs, akkor az inkább az ültetvényi-kertészeti szegmensre tartozó fejlesztés. Hogyan lett ebből szántóföldi alkalmazás?

– Igen, a digitális rovarcsapda fejlesztése eredetileg elsősorban az almamolyok elleni védekezés hatékonyságának növelésére, a rajzás előrejelzésére, volumenére irányult. De menet közben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is felfigyelt ránk és a fejlesztésünkre, és részt is vettünk a NAK TechLab inkubációs programján. Már ott, aztán később több nagy hazai integrátor vezetőivel való találkozás megerősítette bennünk, hogy váltanunk kell.

Miért?

– Egyrészt azért, mert ha nem is éppen a miénkkel azonos, de hasonló digitális eszközök már kezdenek megjelenni a kertészeti szektorban. A miénk ugyan brutálisan jobb áron és jó néhány plusz szolgáltatással kerül piacra, de mindegy: nagyobb fantáziát láttunk a szántóföldi ágazatban. A probléma ott is létezik, előrejelzésre, csapdázásra ott is szükség van…

…és nem is pár százezer, hanem több millió hektáron.

– Igen, ez is fontos. Fontos, mert egy startupnál döntő jelentőségű szempont a kezdeti gyors növekedés. Így hát kiterjesztettük az ötletet az összes olyan kultúrára, ahol a feromonos rovarcsapdákkal igyekeznek megelőzni, kezelni a rovarkárproblémát. Már három éve nagyon sok visszajelzést kaptunk rá, hogy megéri ez a váltás, mert nagy az érdeklődés. Mi viszont nemcsak feromonos, hanem fénycsapdás technológiát dolgoztunk ki. Már a kezdeti fázisban, ahogy elindultunk, tapasztaltuk, hogy az új értékek nagyon jók voltak, amiket a digitális csapdákkal elértünk.

Rajzás, időjárás – elég egy rápillantás

Mi a vázlatos lényege a digitális rovarcsapdának?

– Röviden összefoglalva az, hogy a csapdázás eredményét folyamatosan digitalizáljuk, így visszakövethető és előrejelzések alkotására is alkalmas adatokat kap a gazda. A fény vagy a feromonok révén odavonzott rovarokról, azok mennyiségéről minden nap felvételt készít a berendezés, ez a kép automatikusan eljut a SMAPPLAB számítógépes rendszerébe, ahol speciális képfelismerő, azonosító program adattá alakítja a kép „üzenetét”. Vagyis a gazda napról napra követheti, milyen a rajzás folyamata, erőssége, dinamikája, így hatékony, célzott, precíz védekezést tud végezni az arra leginkább alkalmas időpontban. Ha a SMAPPLAB rendszere úgy érzékeli, hogy indokolt, értesíti is a gazdát.

Mi a gazda teendője?

– Miután a jó gazda a vegetációs időszakban szinte minden nap szemlézi a tábláit, ennél sokkal többet eztán sem kell tennie – sőt, emiatt ki sem kell mennie a földjére. Elegendő csak felkeresnie a SMAPPLAB oldalát, ahol a saját fiókjában a telefonján vagy számítógépén láthatja rögtön az adatokat, és máris tudja, mi történik nemcsak az ő tábláján, hanem akár az egész térségben. Sőt, ha a mi rendszerünk úgy ítéli meg, hogy a rajzás elér egy bizonyos magas aktivitást, volument, akkor automatikusan üzenetben értesítjük a gazdálkodót.

Ettől még nem biztos, hogy fogja tudni, mikor legjobb permetezni.

– A rovarcsapdánk által nyújtott szolgáltatásba számos más információ is beletartozhat. Például időjárási adatokkal is kiegészül a szolgáltatásunk. És mivel ezek az adatok naplózva vannak, trendek is kiolvashatók belőle. Továbbá a rovarcsapdáink hálózatos kötésben is kihelyezhetőek egy-egy adott térségben, régióban, így tág kitekintést nyújtanak a tágabb terület állapotairól. Ezek a prediktív adatok azt szolgálják, hogy a gazda akkor védekezhessen, amikor igazán kell, amikor igazán hatékony. Nem is annyira a permetszer-csökkentés fogalma áll tehát a középpontjában ennek a részletnek, hanem a permetszer-optimalizálás. Nem véletlen, hogy permetszergyártók is érdeklődnek a SMAPPLAB rovarcsapdák iránt.

Könnyű a rovarcsapda kezelése?

– Meggyőződésem, hogy igen. Aki ma a mobiltelefonját vagy tabletjét képes felhasználói szinten kezelni, az problémamentesen fogja tudni használni, semmilyen speciális jártasságot nem igényel.

Mekkora területekről van szó?

– Két méretben fejlesztettük ki a rovarcsapdát. A Premium elnevezésű nagyobb változat – ha hálózatos rendszerben állítják fel –300–500 hektárt képes átfogni. Egymagában a csapdát 30–50 hektáronként érdemes kihelyezni. Ez persze függ a terepviszonyoktól, az adott termőterület sajátságos körülményeitől, az adott időszakban tapasztalható fertőzésnyomástól, kultúrától… A kisebb kapacitású változat, a Mini 1–5 hektáron garantálja a megbízható adatokat, tehát inkább a kis- és középgazdaságok, kertészetek használják. Tavaly eddig valamennyivel több mint 200 rovarcsapdát telepítettünk.

Ázsiától Dél-Amerikáig

Csak most esik le, amit mondott: hogy permetszergyártók is érdeklődnek. Kis szkepszissel azt gondolnám, ők ellenérdekeltek abban, hogy olyan termékkel foglalkozzanak, ami optimalizálja, vagyis adott esetben csökkenti a kijuttatott permetszer mennyiségét…

– Ez az ellentmondás valóban előfordulhat. De ha egy növényvédőszer-gyártó vagy -forgalmazó cég korszerűen gondolkodik, akkor más a helyzet. Az ő megbízhatósága, hitelessége is múlik azon, milyen szolgáltatást, szemléletet nyújt a termékei mellé. Ha csak annyit, hogy itt a termék, vedd meg – és ezzel vége, az ma már kevés. Ha viszont azt mondja, hogy itt a termék, de adok hozzá egy szuper rovarcsapdát, amivel monitoringozhatod a rajzásdinamikát, optimalizálhatod a tőlem kapott permetszer felhasználását, akkor a gazda valóban azt fogja érezni, hogy kiszolgálják az érdekeit, sőt, segítik, hogy jobb, több terméshez jusson, jobb jövedelmezőség mellett.

És az önök rovarcsapdájának az ára olyan jó, hogy belefér egy forgalmazónak grátiszba adni?

– Ez nyilván mindig több szemponttól függ, de nekünk ma hatalmas segítség, hogy nagy növényvédőszer-gyártók viszik a hírét a rovarcsapdánknak, sőt, segítik, hogy megjelenjünk új régiók piacain.

Például hol?

– Hamarosan már Dél-Amerikában, és például Üzbegisztánban már tavaly megjelent a SMAPPLAB. Jelenleg Magyarországon kívül a környező országokon túl Spanyol- és Olaszországban ott vagyunk.

A berendezést meg kell venni, vagy a szolgáltatás része a csapda?

– Itt, az irodánk raktárában azért van ilyen sok rovarcsapda most, mert nincs szezon. Tehát a berendezést nem forgalmazzuk, hanem a szolgáltatást kapja ezen keresztül a gazda. Illetve kölcsönözhető is. És egy szezonra vetítve brutálisan jó áron kínáljuk. Ezzel az volt a célunk, hogy tényleg bárki számára elérhető legyen, ne csak a kiváltságosok élhessenek ezzel a szuper technológiával. Az volt a szándékunk, hogy értéket adjunk a gazdák kezébe, és ez akkor sikerül valóban, ha a szolgáltatás megfizethető. A miénk az.

Tapasztalatok

Amikor én annyi idős voltam, mint önök most, akkoriban még épp csak éledezett modern piacgazdaság itthon. Nem volt annyira elterjedt, hogy fiatal fejlesztőmérnökök a saját startupcégük nevében tárgyalnak globális, például permetszergyártó nagyvállalatok vezetőivel. Önnek hogy megy ez huszonpár évesen?

– Igen, néha még időnként számomra is kicsit hihetetlennek tűnik. Különösen úgy, hogy az agrárium egy nagy hányada még mindig meglehetősen konzervatív gyakorlatban, szemléletben. Persze a nagyvállalati szféra a legkevésbé az, de azért voltak nem annyira jó tapasztalataink is… De a jellemző mégis inkább az, hogy látják rajtunk, hogy tudjuk, miről beszélünk, értünk ahhoz, amit csinálunk, és tényleg képesek is vagyunk segíteni, és kifejezett célunk értéket teremteni a gazdák részére.

És ők, a gazdák…? Ők nyitottak?

– Igen. Főleg, hogy látják, hogy nincs több feladatuk, sőt, kevesebb van, mint eddig volt. És azt is tapasztalják, hogy kényelmesebb, ugyanakkor sokkal hasznosabb ez a modern technológia, mint amit eddig használtak.

Akik kipróbálták, ezt mondták a digitális rovarcsapdáról

2021-ből gazdavisszajelzés (Szentmártonkáta):

„Minden rendben volt, pontosan tudtuk időzíteni a védekezést, ügyes kis találmány.”

2022-ből gazdavisszajelzés, visszatérő előfizetőnk (Jászberény):

„Meg vagyunk elégedve a csapdával, tényleg nagyon szuper!”

2022-ből gazdavisszajelzés, visszatérő előfizetőnk (Hajdúszoboszló):

„Nagyon hasznos készülék, csemegekukoricában nagyon sokat tudtam spórolni a jól időzített permetezéssel, és hogy láttam, mikor van szükség beavatkozásra!”

Kohout Zoltán