Nagyhatalmi meccsek a sertéshúspiacokon is

2. rész

Előző lapszámunkban már kifejtettük, hogy az EU 2035-ig szóló, egészen friss előrejelzése arra számít, hogy sertéshús termelése évente egy százalék alatti mértékben fog mérséklődni, miközben exportja közel másfél százalékkal esik majd éves átlagban. Ennél mi jóval erősebb ütemet jósoltunk az előző hónapban. Most megnézzük az orosz helyzetet, majd a hazai trendet is.

Kétharmadával nőtt tavaly az orosz sertéshúsexport

Miközben a világ sertéshúspiaca lassan zsugorodik, a meghatározó exportőrök közötti verseny átalakulóban van. Míg az USA sorra veszíti el vezető exportőri pozícióit az árunövények világpiacain (a kukorica és a szója piacán Brazília, a búzáén Oroszország szorította le a dobogó tetejéről), addig ebben az évben a sertéshúskivitelben az élre tör. Ezt azonban sajnos az EU rovására teszi. A másik gyorsan feltörekvő ország Brazília, amely állam a leggyorsabb piacszerzést tudja felmutatni e termékek világpiacán is. Itt jön képbe Oroszország, amely 2023-ban 66%-kal (255 ezer tonnára) növelte sertéshúskivitelét. A legnagyobb célpiaci bővülést Vietnámban érték el, ahol csaknem dupláztak. Idén pedig elkezdi felfutását a kínai exportjuk, ami további lendületet fog adni a szektornak.

Olyannyira, hogy már idén bekerülnek a TOP5 exportőr közé. Ami persze még a négy vezető országtól messze elmaradó mennyiséget jelent, de gyors fejlődésükkel számolnunk kell. Oroszország tavalyi 255 ezer tonnás exportjának 54%-a volt fagyasztott hús, 46%-a belsőség. Vietnám mellett Fehéroroszország, Szerbia és Mongólia jelenleg a legnagyobb vevője, de idén megindulnak a szállítások Kínába. A két ország közötti együttműködés szélesedése nemcsak gazdasági, hanem politikai okok miatt is zajlik. A kölcsönös engedélyezések elkezdődtek, és hamarosan elindul az árumozgás is. Az orosz oldalon zöld lámpa szükséges az állatorvosi bizonyítványokhoz. Az orosz sertéstermelőknek továbbá regisztrálniuk kell a kínai CIFER állategészségügyi rendszerben.

Kína 2023 októberében oldotta fel az orosz sertéshús behozatalára vonatkozó csaknem 15 éves tilalmat, miután részletesen elemezte az afrikai sertéspestis körüli helyzetet az országban, és kiterjedt tárgyalásokat folytatott a legmagasabb politikai szinten. A döntésből várhatóan a Rusagro, a legnagyobb sertéshústermelő profitál majd leginkább. Az orosz sertésszektor további fejlődési potenciálja teljes mértékben az exporttól függ. A belföldi fogyasztás már most is kiugróan magas, az import kiszorítása már nem jelent növekedési potenciált. Míg tavaly Oroszország sertéshús-termelése 5%-kal tudott nőni, idén ez várhatóan további 7% lesz. Annál is inkább, mert a 2018-ban, kormányprogram keretében kiosztott kedvezményes hitelekből épült telepek fokozatosan – 2025-ig – növelik kibocsátásukat. Arra számítunk, hogy a kínai határ közelében fognak új sertéstelepek épülni. Jelenleg 3 orosz vállalat rendelkezik engedéllyel a kínai exportra. Ez a Miratorg Agro-Industrial Holding, a Velikoluksky Húsfeldolgozó Üzem és a Tambovsky Bacon (a Rusagro része).

Kínával együtt az orosz export 400–500 ezer tonnára emelkedhet akár két-három éven belül. 2024-ben azonban az orosz gazdálkodók nem fogják tudni teljesen kibontakoztatni potenciáljukat – áll az orosz sertésszövetség legutóbbi közleményében. Szerintük idén a szállítások várhatóan csak 25–30 ezer tonnára korlátozódnak, mivel meg kell felelni a regisztrációnak, alkalmazkodni kell a kínai piachoz, valamint átfogó logisztikai és pénzügyi láncokat kell kiépíteni.

Eközben Kínában folytatódik a kocaállomány felszámolása. A kínai kocaállomány január végén összesen 40,67 millió egyed volt, ami 1,8%-kal alacsonyabb havi szinten, és 6,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Számunkra az orosz-kínai együttműködés az EU sertéshúsexportjának további csökkenését üzeni. A kérdés, hogy Spanyolország meddig fogja tudni potenciálját kihasználni a kínai piacon, s mikor fordul erősebben az EU belső piaca felé.

Hazai viszonyok

A hónapok óta stabil 85 eurós német malacár oka és hatása itthon is jól érzékelhető. Most nem látunk panaszkodó kocatartót, de hizlalót se nagyon. A szokásos ikerábrákon ennek háttere jól látható. Az árak ugyan leereszkedtek a csúcsról, de a termelők számára kedvező szinten stabilizálódtak. A kedvező takarmányárak és a stabil sertésárak közötti tartományban pedig van hely ficánkolni, de leginkább fejleszteni. A sertésállomány ugyan a csúcs (1983) ötöde kocából, illetve negyede vágósertésből, de tavaly elindult egy növekedés, ami idén fel fog gyorsulni. A termelési kedv növekedése a fent említett mozgástérből, illetve annak várható tartósságából adódik. Ha már a statisztikáknál tartunk, engedéllyel 184 vágóhíd és 136 feldolgozóüzem rendelkezik. A koncentráció a vágás mindkét oldalán igen magas, de e számokból látható, hogy van egy erős közepes mérettartomány, amely a belföldi piacon tartósan találja meg a helyét. A sertésvágások száma tavaly 4,5 milliós volt, ami átlagosnak mondható.

Csökkenő pályán

A statisztikák azonban szigorú összegzések. Azt mutatják, hogy 2023-ban a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazati termelése mennyiségileg 15,7%-os, míg a húskészítménygyártás (barom­húskészítmény-gyártással együtt) 14,4%-os csökkenést mutatott. Ezen belül a belföldi reláció 14,3, illetve 10,2%-kal zsugorodott, az export 13,2, illetve 17,7%-kal esett. E rég nem látott mértékeket messze nem ellensúlyozták az árváltozások. Olyannyira nem, hogy 2024 áprilisában az összes KSH által megfigyelt húskészítmény ára elmaradt az egy évvel korábbitól, csak a comb ára tudott érdemi emelkedést mutatni. A szektor külkereskedelmi egyenlegei mennyiségben mind az élő állat, mind a hús vonatkozásában negatívak. Az élő import duplája a kivitelnek. Tavaly az import nőtt, az export csökkent. A hús-külkereskedelem mindkét irányban hasonló léptékű, tavaly mindkettő csökkent. Értékben mindkét termékkör mindkét irányban emelkedést mutatott tavaly. A húsexport mennyiségben és értékben is meghaladja a behozatal értékét. Mindezek tudatában ideje levonnunk a következtetéseket!

•A fizetőképesség csökkenése keményen odacsapott a belföldi piacnak. Az olcsóbb termékek felé való fordulás, a kereskedelmi márkák újabb térnyerése egyértelműen rossz irány mind a szektor, mind a fogyasztók szempontjából. A húsipar oldalán komoly jövedelmezőségromlást okoz.

•A húskészítmények több mint harmadát a diszkontok forgalmazzák, de a virsliknél ez az arány még tíz százalékkal magasabb (GfK): hipermarket: 15,5%, szupermarket 18,7%, diszkont 35,3%, kisboltlánc 13,7%, többi egyéb.

• A fogyasztó oldalán a már elkezdődött reáljövedelememelkedés azzal kecsegtet, hogy hamarosan ismét visszafordulunk a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába mind mennyiségi, mind minőségi oldalon. Nagyon fontos lenne a fogyasztók és a kiskereskedők a hazai termékek iránt való erősebb elköteleződése.

• A támogatási rendszer szilárdan ott áll mind a feldolgozás, mind az állattartás mögött.

• Ami a kilátásokat illeti: A sertésállomány növekedése idén folytatódni fog, bár nagy ugrásra azért ne számítsunk. A sertésár viszont a tavalyi átlagtól el fog maradni, míg az elkövetkező években viszonylag stabilan 700 Ft körül alakulhat (Erste-előrejelzés).

• Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy Ausztrália és Új-Zéland után az Egyesült Királyság is az élő állatok exportjának tilalmát vezette be. Az Európai Bizottság tavaly december 7-én tette le az asztalra az élőállat-szállítások szigorítására vonatkozó javaslatait. Ebben az a legmeredekebb rész, hogy vágási célra legfeljebb kilenc órás szállítási időt engedélyezne. Javaslatuk szerint a nagy távolságra történő szállítás esetén emellett etetés és itatás során ki kell majd terelni az állatokat.

A Bizottság adatai szerint ez már mindössze csak 0,3–3,4%-át érinti a szállításoknak. A tenyészállatok mozgásában azonban ez messze magasabb arányt képvisel. A hozzáértők azonban óvnak attól, hogy általánosan megfogalmazott szabályok közé szorítsák e tevékenységet. Figyelembe kell venni az egyes állatfajok tulajdonságait, például az egy állatra jutó terület kapcsán. A javaslatok még hosszú utat járnak be, mielőtt jogszabállyá válnak. Egyértelműen pozitív, hogy az állatok jólléte ilyen fontos az európai közösség számára, de üdvözölni kell azt is, hogy jelenleg a javaslatok tudományos értékelése zajlik. A tudományos megalapozottságra nagy szükség lesz a további viták során, hiszen az állatvédő szerveztek elégtelennek, sőt, sok esetben egyszerűen visszalépésnek tekintik a mostani javaslatcsomagot. Hogy csak egy kritikát kiemeljek, a teljes nemzetközi szállítási tilalom hiányát is számon kérik a Bizottságon. A hazai állattartóknak és feldolgozóknak is folytatniuk kell a nemzetközi állatszállítások fejlesztését, és felkészülni, hogy előbb-utóbb erről a gyakorlatról le is kell mondanunk. Ez a tenyészállatok mellett sertés- és szarvasmarha-élőexportunkat is megkérdőjelezi, és majd egészen új versenyfeltételeket teremt.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés