Spórolhatunk a nitrogén-műtrágyázáson?

Írta: Agrárágazat-2022/3. lapszám cikke - 2022 március 10. -Hirdetés

Az elmúlt időszakban mind a mezőgazdasági inputanyagok, mind pedig a terményárak soha nem látott magasságot értek el, így a növénytermesztésből élők nehéz kérdésekkel szembesülnek. Maradjanak a már megszokott és bevált trágyázási stratégiánál, vagy változtatásra kényszerülnek?

műtrágyázási_kísérlet

Vannak, akik a műtrágyadózis csökkentését tervezik és vannak, akik alternatív, a műtrágyát helyettesítő megoldásokban gondolkodnak. Természetesen vannak olyanok is, akik az eddig már bevált, fenntartható, tudományosan megalapozott műtrágyadózisokat fogják alkalmazni a kitűzött hozamcélok és eredményesség elérése érdekében. A döntés nem egyszerű, de nem is olyan bonyolult.

A műtrágyadózisok drasztikus csökkentése csak akkor lehetne „eredményes”, ha eddig pazarlóan bántunk ezen inputanyaggal. Vagyis jóval a szükségleten felül juttatunk ki tápanyagot a növénynek, melyet sem a talaj nem tudott betárolni, sem pedig a növény nem tudott felvenni.

Általánosságban elmondható, hogy a terméssel kivont és a tábláról elvitt tápanyagmennyiséget minden évben pótolni kell, ellenkező esetben a talajt kizsaroljuk, csökkentjük annak termőképességét, termékenységét. A nitrogéndózist inkább osszuk meg a növény igényének megfelelően, mintsem egy adagban adjuk oda. Ne feledjük, hogy magának a nitrogénformának nagy szerepe van a kijuttatott nitrogén-hatóanyag érvényesülésére.

pétisó

A Pétisó a leghatékonyabb nitrogénforma Közép- és Kelet-Európában, és a karbamidból származhat a legnagyobb nitrogénveszteség, ha nem dolgozzuk be.

Ha helyettesítő termékekben gondolkodunk, a lehetőségek tárháza igen széles. Van, aki a meszezésben, van, aki a lombtrágyázásban, van, aki a szervestrágyázásban látja vagy „láttatja” vele a megoldást. Ha végiggondoljuk, könnyen belátható, hogy a szakszerű műtrágyázás egyik említett termékcsoporttal sem helyettesíthető. Csak kiegészíthető.

Természetesen valamennyi említett lehetőségnek megvan a maga jótékony szerepe és haszna a növénytermesztésben. A 2 t/ha dózisú meszezés és egyidejűleg a nitrogéndózis csökkentése ugyan mobilizálni fogja a tápanyagokat, de végeredményében terméscsökkenést okoz. A meszezés kétségkívül segít a savanyú talajok kémhatásának emelésében – hiszen ez a célja – és ha extrém savanyú talajról van szó, akkor a javítja a foszfor mobilizálását és segíti annak felvételét, valamint javítja a talajszerkezetet.

A lombtrágyák szintén nagyszerű termékek, céljuk a mikroelempótlás (cink, réz, mangán, bór, stb), de a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásában ez a módszer nem hatékony. Levélen keresztül ugyanis egy sor tápelem jobban szívódik fel, jobban hasznosul, mint talajon keresztül adva, azonban jelentős mennyiségű makroelem (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kén) pótlása ezen a módon nem megoldható. A makroelemek levélen keresztüli adagolása segíti a gyökéren keresztüli felvételt, és a hiánytünetek megjelenése esetén (persze előnyösebb még az előtt) is jótékony hatású. Sőt, jelentős terméstöbbletet is eredményezhet, azonban a szántóföldi növények teljes makroelem-igényének (ami több száz kg) csak kis százaléka elégíthető ki ily módon.

A különböző szerves trágyák vagy szerves trágya alapú készítmények alkalmazásának is megvan az előnye (pl. talajszerkezet-javítás, pufferképesség-növelés, szervesanyagpótlás és hideg tavaszon kiválóan kombinálható a műtrágyával), azonban a növények teljes tápanyagigénye nehezen vagy egyáltalán nem elégíthető ki szerves trágyákkal. Alacsony NPK-koncentrációjuknak (kb. 0,12-1,5%) köszönhetően óriási dózisok kijuttatására van szükség. Ráadásul hideg tavaszokon a nitrogén ásványosodása lassú, ugyanakkor meleg és nedves viszonyok között hirtelen túl sok nitrogén válik felvehetővé.

Hazánk 4,15 millió ha szántóterületével számolva szerves trágyákkal nem pótolható a szükséges mennyiségű tápanyag. Magyarországon évente 3,5 millió tonna istállótrágya, illetve kb. 2,5 millió m3 hígtrágya keletkezik, melyek együttesen kb. 12 kg/ha NPK-hatóanyag pótlását teszi lehetővé, ami nagyságrenddel kevesebb, mint ami a növények igénye.

kukorica
Hideg tavaszokon a nitrogén ásványosodása lassú, ugyanakkor meleg és nedves viszonyok között hirtelen túl sok nitrogén válik felvehetővé

Tényekre alapozott döntés szükséges

2012-2019 között a Nitrogénművek Zrt. 500 gazdálkodó (300 ha feletti földterülettel rendelkező) bevonásával nagyparcellás (2 x 5 ha) kísérletsorozatot végzett, melyben 8 év alatt őszi búzában, őszi káposztarepcében, kukoricában, napraforgóban összesen 933 beállított kísérletet hajtott végre.

A hagyományos üzemi parcellák műtrágyázási hatékonyságát hasonlítottuk össze a Genezis (Nitrogénművek) ajánlással. A Genezis szaktanács alapjául a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kifejlesztett ProPlanta program szolgált.  

A kb. 20%-kal kevesebb nitrogén kijuttatása jelentős terméskiesést okozott.

Ne növeljük a Nyugat-Európához képest meglévő nagy lemaradásunkat. Ha nem a legjobban használjuk ki a talaj termőképességét, azzal nem csak az eredményességünket, de az élelmiszer-ellátás biztonságát is kockáztatjuk. A jelenlegi gázkrízist csak tovább rontaná egy élelmiszerválság.

Beszéljenek a számok!

Következtetések

Nehéz idők nehéz döntéseket szülnek. A megfelelő mennyiségű nitrogén pótlásának elmaradása már az adott évben is lényeges terméskiesést, veszteséget okoz. A P és K kijuttatásának csökkentése egy év elteltével sem okoz annyi termésveszteséget, mint a N-dózis csökkentése, amelyet azonnal észlelni lehet.

A fenti hosszú adatsoros kísérleti eredményekből látszik, hogy a gazdálkodók 18-22%-kal kevesebb nitrogént (N) használtak az üzemi parcelláikon a kísérleti Genezis parcellákhoz viszonyítva és ezzel 10-13%-kal kevesebb terményt takarítottak be az üzemi parcellákról.

Azzal, hogy 21 %-kal kevesebb nitrogént (N) használtak a gazdák minden évben, mint azt a Genezis technológia javasolta, 23 628 HUF/ha „megtakarítást” értek el (2022 februári Pétisóárral számolva), és ezzel egyidejűleg 11% terméskiesésük keletkezett, amely 93 438 HUF/t.

Akik 21 %-kal csökkentették a nitrogénkijuttatást (N), csaknem 70.000 HUF/ha veszteséget „realizáltak” hektáronként évente.

Érdemes ezt megismételni a 2022-es évben is?

Ne spóroljon a nitrogénen (N), mert az túl költséges!

A legdrágább műtrágya az, ami nincs időben kiszórva!

www.genezispartner.hu