Szervestrágya-pellet: pár év alatt alakult át a piac

2022-ben, amikor elszabadult a földgáz ára, és a nitrogénműtrágya-gyárak sorra jelentették be a leállásukat, pánikhangulat alakult ki a szántóföldi termelők körében. 350–380 ezer forintra kúszott egy tonna pétisó ára, de így is hiány volt belőle a piacon. Ekkor fedezték fel sokan a szervestrágya-pelleteket/-granulátumokat. Az Agrárágazat arra volt kíváncsi, hagyott-e maradandó nyomot a piaci igényekben az akkori kényszerű tapasztalat, és mit jelent mindez a gyártó számára?

Hirtelen jött igények

Beletúrok a big-bag zsákba. Az első, ami szembetűnő: kicsi, könnyű, nem morzsolódó, szabályos pelletszemcsék akadnak a kezembe. Nem túl szagos, higiénikus, könnyen kezelhető terméknek tűnik. Mi lehet benne? A címke szerint 72% szervesanyag-tartalmú baromfitrágya, amelyben az NPK-arány 4 : 3 : 3. Nem túl soványka ez nitrogénpótlásra? „Sok szántóföldi gazda reagált ugyanígy. Ők még nem értik azt, amit a homokon vagy vályogtalajokon gazdálkodó zöldségtermesztők, gyümölcskertészek, dohánytermesztők, illetve borászok évek óta tudnak, mert tapasztalják: a szervesanyag-mennyiség a lényeg” – válaszol a kétkedésemre Hajdú András, a nyírjákói szervestrágya-fermentáló vezetője.

Az üzem a Master Good cégcsoportnál nevelt és levágott 83 millió csirke almos trágyájából készít értékes terméket. Hosszú évtizedeken át lehordtuk a szerves anyagot a táblákról, az állattartás pedig folyamatosan veszít súlyából. Nemcsak az állatszám csökken, de maguk az állatok is „hatékonyabban” dolgozzák fel a takarmányt. Kevés a produktum, ami visszajutva a földekre táplálná a talaj élővilágát. „Csak tápanyag-utánpótlást végzünk, nem tápanyag-gazdálkodunk” – fogalmazza meg tömören a problémát Hajdú András. A makroelemek pótlásával szerinte nem sokra megyünk. Azért jelentek meg a lombtrágyák és a táplálékkiegészítők, hogy „megoldják” a talajok tápelemhiányait, holott szerves anyag bevitelével a hiány okát is kezelhetnénk, nemcsak a tünetet.

Persze érti ő a gazdaigényeket, az ő kedvükért készülnek olyan Bio-Fer pellettrágyák is, amelyeket káliummal, foszforral vagy állati fehérjével dúsítanak, utóbbi praktikusan a Master Good csirkevágóhídjáról származó toll- és egyéb lisztet jelent. A szervetlen műtrágya miatt a termékcsalád 4 tagja ezért kifejezetten a konvencionális üzemekbe való, míg másik 4 az ökogazdaságokba is. Úgy tűnik, a kezdetektől fogva széles kört vettek célba a termékfejlesztéssel. „Nagyjából 9 évvel ezelőtt kezdődött el a trágyapellet értékesítése, amikor még éves szinten csak 10 ezer tonnát tudtunk gyártani. Eleinte a nyírségi gyümölcstermesztők vitték, aztán a szabadföldi zöldségtermesztők, majd a borászok, és végül megjelentek a szántóföldi gazdák is. Ebben a szegmensben a 2022-es műtrágyaválság is kellett a keresletnövekedéshez. Egy azonban bizonyos: nem a bioszegmens a legnagyobb vevőnk, az legfeljebb a megrendelt mennyiség 15%-át igényli” – sorolja Hajdú András.

2022-ben nettó 105 ezer forintért adták át a big-bag-es pelletet a megrendelőknek. Mostanra 81 ezerre csökkent a Bio-Fer Natur termék ára, a szállítási díjak viszont megemelkedtek. A megrendelések jellemzően 400–500 kilométeres sugarú körből érkeznek, ilyen távolságra ma tonnánként 11–12 ezer forintos fuvardíjjal lehet kalkulálni. Megmaradtak a korábbi megrendelők? – teszem fel a kérdést, a válasz pedig őszintén meglep. Az új partnerek 80–85%-a hűséges maradt, de az anyagi nehézségek miatt most kevesebbet rendel. Közben azonban felébredtek a környező országok gazdálkodói is: nagyon ígéretes a szlovák, cseh, román piac. A nyírjákói termelés 40%-a exportra kerül.

A konkurencia esélyei

A baromfitrágya-pelletet a magágykészítésnél szokás a talajba dolgozni, és a megrendelést követő 3 napon belül érkezik a vevőhöz. A fermentáló-pelletáló üzem 30–35 ezer tonna terméket tud egy évben legyártani, ezzel legfeljebb 60–70 ezer hektárt lehetne kiszolgálni. A jelenlegi gyártókapacitások 2019-ben épültek ki, és most indul egy újabb bővítési fázis: 5-6 év múlva már lehet, hogy 100 ezer tonnánál fognak járni. Az igények alapján korlátlan a piac, a térbeli határai azonban nagyon is világosak. Kérdés, hogy ha mi eljutunk Csehországig, akkor mi akadályozza meg a konkurenseinket, hogy eljussanak hazánkig?

Átlapozva az internetet 6 gyártótól találok baromfitrágya-pelletet, ezek mind kínálnak kiskerti (25 kg-os) kiszerelést is. A Tyúkanyótól kezdve a Stallaticón át az Italpollina termékekig az 50%-tól a 70,7%-ig terjed a pelletek szervesanyag-tartalma, NPK-tartalmuk jellemzően kisebb, mint a Bio-Fer Naturé. Az árak inkább tükrözik a gyártás helyszínét, mint a beltartalmat. Nem tartanak a konkurenciától? – ezt a kérdést már a cégcsoport vezetőjének, Bárány Lászlónak teszem fel, aki a kínálati oldalt is jobban megvilágítja.

„Én azt nevezem életképes terméknek, ami állandó minőségben, felhasználóbarát formában, folyamatosan rendelkezésre áll, és van legalább egy innovatív vonása. Nagy múltú olasz, francia és holland gyárak foglalkoznak szervestrágya-pellettel, de egyik sem egyetlen, azonos technológiával működő cégtől kapja az alapanyagot, és mind messzebb vannak, mint 500 kilométer. Tehát két nagy előnyünk van: az üzemméret, ami a homogén minőség garanciája és a távolság.” A Master Good cégcsoport minden egyes évben egy lépéssel közelebb kerül a tökéletes körforgásos gazdasághoz. A takarmány-előállítástól kezdve a szülőpártartáson és -hizlaláson át a vágásig minden nagyjából egy megyényi területen belül zajlik, a termelési folyamat hulladékaiból pedig újra termék lesz. Még a szárított szerves trágya homogenizálásakor keletkező port is visszavezetik a gyártás folyamatába.

Folyamatos alkalmazkodásban

Az évente hat és fél hizlalási ciklus óramű pontossággal forog, miközben hihetetlen mennyiségek képződnek mindenből. „Évente 180 ezer tonna feldolgozott baromfihúst készítünk, ennek 60–66%-át eladjuk exportra, de a piaci trendeket nézve a melléktermékeinkre legalább ekkora lesz az igény. Az állattartástól legfeljebb stagnálást várok a következő évtizedben, tehát a szerves trágya limitált mennyiségben lesz elérhető. A vágóhídi hulladékokért folyó versenyben is a petfood-ipar áll nyerésre a takarmánygyártással szemben. Tehát mindkét melléktermékünkre egyre nagyobb a kereslet.”

Mivel a gyártás mindenből folyamatos, az ellátási biztonságra és az üzemzavarok gyors elhárítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Az európai McDonald’s számárára már 15 éve itt készül a GMO-mentes csirkehús. Ehhez nem Baranyából hoznak fel Kisvárdára szóját, hanem két évvel ezelőtt Szlovákiában építettek egy szójafeldolgozót, ami az ottani, 70 ezer tonnás termésre épít. „Előbb-utóbb nemcsak a szabadtartásos és GMO-mentes húsra lesz igény, de elvárás lesz a minél kisebb karbonlábnyom is a termelésben. Tudatosan készülünk rá, hogy a közeljövőben ez meg fog jelenni az áruk címkéjén” – jegyzi meg a cégtulajdonos. Vannak persze olyan elemei a gyártásnak, amelyekből külső beszállítókra kell hagyatkozni. Ilyenek például a gépalkatrészek.

„A fermentálóüzemben nagy a kopás, a fő működési egységek drágák, és mindenből kell pótalkatrész. A fermentálókádaktól a szárítón át a pelletprésig mindenütt vannak beépített pufferek és vészfékek üzemzavar esetére. A rendszert mindössze 5 ember tartja működésben. A Vörös-tengeri konfliktus egy ponton zavarta meg a pelletgyár ellátását: most másfél hónappal tovább tart, mire a big-bag zsákok Indiából ideérnek, és darabjuk egy ezressel többe kerül” – mutat rá Hajdú András az egyik napi nehézségre. A cégcsoport a bemeneti és kimeneti oldalon egyaránt biztonsági játékos.

Törekszenek a vevői és a termékkör diverzifikálására. A termékfejlesztés folyamatosan idomul az igényekhez. Megtudom, hogy a Bio-Fer szerves trágyák ma a talajkondicionálók között szerepelnek az Agro-ökológiai Programban, így csak egy pont jár a használatukért. Hamarosan engedélyt kap viszont egy új termékük, amelynek felületére mikrobiológiai készítményt permeteznek, és ami innentől kezdve két AÖP-pontot fog érni. Tudják, hogy sok gazdához csak így juthatnak el, de a műtrágyaválság után azt is látják, hogy aki egyszer már találkozott a szervestrágya-pellettel, az többé nemigen mond le róla.

Készülnek arra is, hogy ne csak röpítőtárcsás műtrágyaszóróval legyen kijuttatható a pellet, hanem a vetéssel egy menetben is kiadható legyen. A 4 milliméteres pelletet már kezelni tudja a vetőgép. Mindez igencsak illeszkedik a zöld és precíziós termelési trendekhez. „Van egy komoly generáció- és szemlétváltás egész Európában. Nagyon remélem, hogy egyszer mindenki ráébred: nem a támogatások miatt kell védeni a talajt, hanem mert ez az egyetlen termelőeszközünk, aminek nem csökken, hanem nő az értéke – feltéve, hogy vigyázunk rá” – szögezi le Bárány László, majd mindhárman jóízűen beleharaptunk a rántott csirkénkbe.

Gönczi Krisztina