Őszi búza – agrotechnikai kísérletek, eredmények

Az év, amikor nehéz magyarázatot találni az adatokra, de azért megpróbáljuk.

Augusztus közepén járunk, és még mindig vannak be nem takarított búzatáblák. Ahogyan a tenyészidő korábbi szakaszaiba, úgy a betakarításba is beleszólt a rendszeresen érkező csapadék. Különösen az ország nyugati és észak-keleti részein nem lehet folyamatosan aratni, a nagy széllel érkező viharok sok állományt megdöntenek, nehezítve a munkálatokat. A csapadék és a tavaszi hideg időjárás régen látott gondokkal szembesítette a termelőket, növényvédős szakembereket. Közel 10 év telt el az utolsó sárgarozsda járvány óta, de az idei fertőzés komolyabb károkat okozott. Az érzékeny fajták megvédése sokaknak megoldhatatlan problémát jelentett. A septoria szintén az időjárásnak köszönhetően okozott károkat a szokásosnál nagyobb mértékben. A levéltetvek, kabócák és a nagyon korán megjelenő vetésfehérítő kártétel is odafigyelést igényelt. Ezek után a betakarítás előtt vált látványossá a Pseudomonas baktériumos fertőzés, ami nagyon sok terméketlen kalászt vagy aszott szemeket eredményezett, ezzel csökkentve a termést. Az előbbiekben említett hatások összeadódva okozták a csalódást sok helyen, és ezekre a hatásokra kell megfelelő választ adni a fajtáinkkal, valamint – az Isterra által folyamatosan hangoztatott – a fajtákra adaptált agrotechnikai megoldásokkal.

Komoly feladatnak tekintjük az agrotechnikai kísérletek beállítását és az ehhez kapcsolódó bemutatók szervezését. Természetesen a cél, hogy bemutassuk a fajtáink legfontosabb tulajdonságait, előnyeit, de azzal is tisztában vagyunk, hogy sikeresebb lehet a termelés, ha mindezt egy komplex rendszerbe helyezzük. Ezért minden kísérletben nagy hangsúlyt fektetünk a termesztési technológia legfontosabb elemeire, a vetésidőre, tőszámra és a vetésmélységre. Mindezek mellett fontos szerepet kap a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem is.

Sajnos a csapadékos időjárás a kísérleteink betakarítását is hátráltatja, ezért a Kaposváron beállított nagy agrotechnikai kísérletek eredményei csak részben állnak rendelkezésre. Sikerült viszont betakarítani Csárdaszálláson és Füzesabonyban is azokat a parcellákat, ahol eltérő intenzitáson vizsgáltuk a fajtáinkat. Mindkét helyen meglepő, de összecsengő eredményeket kaptunk.

Füzesabonyban az intenzitáskülönbséget a fejtrágyázásban, illetve a gombaölő szeres védekezésben vizsgáltuk. A z extenzív parcellák nem kaptak fejtrágyát, az intenzívek háromszori trágyázásban részesültek. Az extenzív parcellában egy, míg az intenzívben két gombaölő szeres védekezést alkalmaztunk. Itt a vetésidő október 21. volt, ami azt is jelentette, hogy vírusos parcellával elvétve találkoztunk.

A kísérlet egyben tőszámkísérlet is volt, 2,5-3,5-4,5 millió vetett maggal. Két fajta, a Basilio és a Frenetic eredményeit mutatja a diagram. A sárga az intenzív, a zöld szín pedig az extenzív technológia adatait mutatja. Meglepőnek tűnhet, hogy mindkét fajtánál az extenzív technológia eredményezte a magasabb termést. Ez részben indokolható azzal, hogy a talaj jól feltöltött tápanyaggal és a csapadékos idő miatt ezt idén fel is tudta venni a növény. Az, hogy a gombaölő szeres védekezések számának csökkentése nem okozott terméskiesést a fajták kiváló ellenállóképességének eredménye. Még a sárgarozsda sem okozott problémát, ami nem véletlen, hiszen a fajtáink ellenállóak erre a betegségre. A tőszámkísérletben az előző évekhez hasonlóan a 2,5 milliós adta a legkisebb termést, és a 4, 5 milliós a legnagyobbat, de a különbségek 2-300 kg-ban mérhetőek.

Csárdaszálláson is 3 évesek ezek a kísérletek. Itt minden fajtát 4 technológiaszinten vizsgálunk. Van egy úgynevezett „Full” technológia, ahol az állomány gombaölő szert, lombtrágyát és szárcsökkentőt is kap. Ez a 2. oszlop a diagramon. Az 1. oszlop nem kap lombtrágyát, a 3. pedig szárcsökkentőt. A kezeletlen kontroll pedig semmit. A Basilio kimondottan alacsony fajta, ezért a megdőlés veszélye is kicsi, emiatt a szárcsökkentő egyéb hatásainak van jelentősége. Az előző évekhez hasonlóan a lombtrágya nem okozott termésnövekedést, a Medax hatása 200 kg-ot jelentett. Ami viszont itt is szembetűnő, hogy a kezeletlen kontroll terméskiesése mindössze 1 t. Ami nagyon fontos, hogy ezen a technológiai szinten az állomány nagyon jó állapotú volt, ami meglátszik a nagyon magas HL tömegeken is.

A Cellule termése ugyanezt a mintát követi, azzal az eltéréssel, hogy a szárcsökkentő elhagyásával a terméskiesés 600 kg. Megdőlést nem tapasztaltunk egyetlen fajtánál sem, de a Medax hatása jelentősebb gyökértömeget és erős szárat eredményezett.

A Kapostáj Zrt. területén már másodszorra elvetett vetésidő-, tőszám- és vetésmélység-kísérlet betakarítása is megtörtént. A bemutatók előtt kalászszámlálást is végeztünk. Ezt a kísérletet már tavaly is beállítottuk, így nagyon jól össze lehetett hasonlítani a két teljesen eltérő évjáratra adott reakciókat. Soha nem látott kalászszámokat felvételeztünk. A Basilio állományban a 3,5 és a 4,5 milliós tőszámnál is 880 volt a kalászszám 1 m²-en. Ezt az eredményt a korai (október 10.) vetésnél mértük. Ebben az évben sokkal szembetűnőbb volt a késői (november 2.) vetés negatív hatása. Ez nemcsak a kalászszámban, de később a termésben, és az állomány általános állapotában is jelentkezett. A vetésfehérítő kártétele itt sokkal szembetűnőbb volt. A kalászszámcsökkenés a két vetésidő között jelentős, 250-300 volt.

A Basilio nagyon magas kalászszámot produkált, és késői vetésben, alacsony tőszámon is jól kompenzált. Ahogy csökkent a tőszám, jelentősen csökkent a kalászszám is, viszont nőttek a kalászméretek és 3 grammot az ezerszem tömeg is. Ennek köszönhető, hogy a 4,5 milliós tőszámon a késői vetés csak 400 kg terméskiesést jelentett.

Összefoglalva a legfontosabb tapasztalatok:

• A fajtáink kiválóan vizsgáztak a sárgarozsda járványban, nem kellett Isterra búzát plusz kezelésben részesíteni.
• Kiváló volt az általános kórtani állapot, ami olcsóbbá teheti a technológiát.
• A fajtáink tápanyag-hasznosító képessége kiemelkedő, akár alacsonyabb műtrágyadózisok mellett is sikeresek.
• A korai vetés előnye egyértelmű, de nagyon fontos a változó, egyre melegebb őszi időjáráshoz igazítani a vetés időpontját (október 5-20-ig).
• A fajták kompenzáló képessége átlag feletti, alacsony tőszámnál jelentősen nőtt a kalászméret.
• Korai vetésnél, amennyiben hosszú, meleg az ősz, elengedhetetlen lesz a rovarölő szeres védekezés. A vírusvektorokkal, kabócákkal, levéltetvekkel szemben nem tudjuk másképp megvédeni az állományokat.
• A késői vetés (november eleje) a kalászszám jelentős csökkenése mellett egyértelműen együtt jár a búzák általános állapotának a gyengülésével. A vetésfehérítő kártétele sokkal erősebb ebben az esetben, ami a végén mázsákban vagy akár tonnákban is mérhető.

Virágné Pintér Gabriella
kereskedelmi vezető
Isterra Közép-Európa Kft.
www.isterra-seeds.com