Az élelmiszerek világpiaci árának mutatója januárban emelkedett, nagyrészt a növényi olajok és tejtermékek árváltozásának tudható be a növekvő trend. Az élelmiszerek árindexe átlagosan 135,7 pont volt januárban, 1,1 százalékkal magasabb, mint decemberben – tudható meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) utolsó, aktuális jelentéséből.
A szemestermények – minimális változás
Januárban a szemestermények árindexe decemberhez képest minimálisan, átlagosan 0,1 százalékkal 140,6 pontra nőtt, éves összevetésben 12,5 százalékkal (15,6 ponttal) emelkedett.
A kukorica exportára 3,8 százalékkal emelkedett a hónap során, aminek hátterében Dél-Amerikában tartós aszály miatti aggodalmak állnak, míg a búza világpiaci ára 3,1 százalékkal csökkent az ausztráliai és Argentínai csúcstermések realizálásának hatására.
Az ázsiai vásárlók folyamatos keresik a rizst, így nemzetközi ára havi 3,1 százalékos emelkedést ért el, ehhez párosult még a betakarítás alacsony szintje.
A növényi olaj indexe emelkedett a legjobban
A januári növényi olaj árindex havi szinten 4,2 százalékkal (7,4 ponttal), 185,9 pontra emelkedett, ezzel elérte minden idők csúcsát. Az összes főbb olaj jegyzése emelkedett: elsősorban pálma- a repce- a szója- és a napraforgóolaj iránt megugrott globális keresletre.
A pálmaolaj árait nagyrészt Indonézia (a világ vezető exportőre) kínálatának esetleges csökkenésével kapcsolatos aggodalmak generálták.
A szójaolaj árait az erőteljes kereslet lendítette fel (India jelentős mennyiséget importált), a repceolaj árát pedig az szűkös kínálat emelte meg. A napraforgóolaj jegyzéseit befolyásolta a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása (szűkös kínálat és a megugrott globális importkereslet).
Tejtermékeknél jelentős emelkedést mutattak ki
A FAO tejtermékek árindexe havi összevetésben 2,4 százalékkal (3,1 ponttal) 132,1 pontra nőtt decemberhez képest. A legnagyobb emelkedést a sovány tejpor és a vaj ért el a piacon. Ennek oka a nyugat-európai és az óceániai térség termékkínálatának csökkenése, mely a pandémia miatti munkaerőhiányra vezethető vissza, mely a feldolgozásban jelentkezik.
Ezen a területen már az ötödik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést. Éves szinten a mutató 18,7 százalékkal (20,8 ponttal) nőtt.
Hústermékeken belül a szarvasmarha új csúcsot ért el
A hústermékek januári árindexe 112,6 pont volt, alig meghaladva a decemberit, ugyanakkor 17,3 százalékkal (16,6 ponttal) magasabb a tavaly januárinál. A szarvasmarhahús világpiaci ára új csúcsot ért el, mivel a globális importkereslet meghaladta az exportkínálatot. A juh- és baromfihús ára csökkent, mivel az exportálható készletek meghaladták az importkeresletet. A sertéshús jegyzései enyhén emelkedtek, részben a globális kínálatot visszafogó inputköltségek emelkedése miatt.
A cukornál csökkenés tapasztalható
A cukor árindexe már a második egymást követő hónapban csökkent, januárban hathavi mélyponton, 112,8 ponton állt, 3,1 százalékkal (3,7 ponttal) gyengült decemberhez képest.
A fő exportőröknél (India, Thaiföld, Brazília) kedvezően alakulnak a termelési feltételek, a kereslet nem kiugró, így a piaci árak csökkentek.
2021. év mutatói
Az átfogó árindex tavalyi átlaga 28,1 százalékkal (27,6 ponttal) 125,7 pontra nőtt 2020-hoz képest. Ezek részleteit több hónapban ismertettük portálunkon.
Tavaly a szemestermények árindexe 2012 óta legmagasabb, átlagosan 131,2 pont volt, 27,2 százalékkal (28 ponttal) múlta felül a 2020. évit.
A növényi olaj tavalyi átlagos árindexe történelmi csúcsra, 164,8 pontra nőtt, 65,8 százalékkal (65,4 ponttal) magasabb volt a megelőző évinél.
A tejtermékek tavalyi átlagos árindexe 119 pont volt, 16,9 százalékkal (17,2 ponttal) magasabb a 2020. évinél.
A tavalyi húsárindex átlaga 107,6 pont lett, 12,7 százalékkal (12,1 ponttal) magasabb, mint 2020-ban.
Végezetül a cukorárindex tavalyi átlaga 2016 óta legmagasabb, 109,3 pont volt, ami 29,8 ponttal (37,5 százalékkal) haladta meg a 2020. évit.
A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.
Forrás: FAO
Összeállította: Barna Ferenc
