Évente 75 milliárd tonna, minden 5. percben újabb egy hektár termőföld vész el a mezőgazdaság – azaz az ember számára. Nemcsak az élelmiszertermelés és a gazdák megélhetése kerül veszélybe ezzel a folyamattal, hanem a környezet egészsége is, mivel csak a jó állapotú talaj képes szenet megkötni és vizet tárolni. Az eddigi okok mellett az orosz háború most újabb tényező: Ukrajnában a Föld egyik utolsó nagy csernozjom-készlete megy éppen veszendőbe…
Túlművelik
A termőtalajok egészsége elsősorban az élelmezett lakosság alapvető létbiztonságát és a gazdálkodók megélhetését szolgálja. Ezt a funkciót azonban néhány nehezen kivédhető fenyegetés veszélyezteti. Elsősorban a túlművelés, ami megváltoztatja a talaj természetes, stabil állapotát. A szupernehéz mezőgazdasági gépek talajtömörítő hatása mellett a forgatásos művelés egyrészt záró (eketalp)réteget alakít ki a mélyben, másrészt szinte felőrli, elpusztítja a termőréteg szerkezetességét, annak élőlényeit, mikro-ökoszisztémáit, amit később már műtrágyákkal sem lehet termővé tenni. Az így megrongált, illetve tarra művelt (takarónövénnyel, gyökerező növényekkel nem védett) talaj fokozottan kitett a víz és/vagy a szél erodáló hatásának, aminek következtében éppen a felső, humuszban gazdag réteg sodródik el a tábláról.
Lebetonozzák
A termőföld egyre gyorsuló fogyatkozása következménye annak is, hogy átminősítik a besorolását, és várost, épített közterületet, iparterületet létesítenek rajta. A másik ok a talajszennyezés. Ezt elsősorban, de – például az Európai Unióban, illetve a korszerűbb agrárországokban – egyre csökkenő mértékben okozza a mezőgazdaság maga. Egyre terjednek a biológiai megoldások, az okszerű inputanyag-felhasználás, a precíziós technológiák, amelyeknek egyik áldásos hatásuk a kisebb dózis a növényvédelemben vagy tápanyag-utánpótlásban.
Szennyezik
A talajpusztulás gyors folyamata tehát elsősorban az élelmiszer-termelés miatt aggasztó – de nem csak amiatt. A talaj vízmegtartó képességének romlása egyet jelent a vízhiány fokozódásával, ami – elég csak a Homokhátság vagy az Alföld agrártörténelmére gondolni – egész térség mikro-klímaváltozásával járhat. Évente már 75 milliárd tonna termőterület tűnik el a Földről vagy súlyosan károsodik világszerte a helytelen használat miatt. Közben az élelmiszer- és ruhaipar még több földterületet igényelne a következő évtizedben…
Az egészséges talaj továbbá a biodiverzitás és a széndioxid-megkötés egyik fontos bázisa: több szenet tárol, mint világ összes erdei és szántóföldi, réti növénye, és többet, mint a légkör. Egyetlen kiskanálnyi (egészséges) termőföld több milliárd élőlényt tartalmazhat.
Robbantjuk, mérgezzük
Mindezek után egy új kihívás a kiújuló háborúk okozta brutális talajpusztulás. Az első modern, vagyis az I. világháború is bemutatta – például a francia-német határterületeken –, mire képes a haditechnika. Ekkor született egy, a mai fegyveres konfliktusokban is használt kifejezés, a bombaturbáció, ami azt a jelenséget írja le, amikor a robbanás számos nehézfémet és más mérgező anyagot terít el a termőterületen.
Amikor az oroszok Ukrajna elleni háborúja megkezdődött, majd az ukránok visszafoglalták az első nagyobb, nagyrészt mezőgazdasági területeket, a tudósok rémülten szembesültek az okozott talajszennyezéssel. A lőszermaradványok, bombatölcsérek, a kiszivárgott-elfolyt üzemanyag, vegyianyagok, a magas higany- és arzénes szennyezés ijesztő koncentrációját mutatott. Szakértők szerint 2023-ig 11 millió hektárnyi, korábban élelmiszer-alapanyag termesztésére használt föld vált termelésre alkalmatlanná. Az ukrajnai mezőgazdasági terület azért nagyon értékes, mert fekete föld, más néven csernozjom. A világon található csernozjomnak, ennek a ritka gazdag földtípusnak a negyede pedig Ukrajnában van.
Aknák, mérgek évszázadokig
A különféle talajregeneráló, talajtápláló készítmények és eljárások fényében eltérő vélemények vannak arról, milyen gyorsan lehet egy humuszban szegény talajt újra „feketévé” – azaz magasabb termőképességűvé tenni, életre kelteni. Ezek a békebeli kalkulációk azonban csak a „normális” szennyezettségű, azaz inputanyaggal esetleg túlterhelt termőföldekre érvényesek. Amit az orosz hadsereg művel Ukrajnában, az a – szintén orosz állam működéséből eredő – csernobili katasztrófa következményeihez mérhető. Az elaknásított, megmérgezett, repeszekkel és vegyi anyagokkal szennyezett területek aknátlanítása és megtisztítása akár 15 milliárd dollárba is belekerülhet. A szennyezettség mértékétől és a szennyezőanyagok fajtájától függően 3-700(!) év is kellhet bizonyos anyagok, például a higany lebomlásához.
