Az első részben leírtakat követően a tervezett támogatások rendszerében változtatás nem történt, most még az EU által jóváhagyott pénzügyi keretre tervezett pillérek jogszabályi hátterének összeállítása zajlik.
Az AÖP-program
A tervezetek hamarosan társadalmi egyeztetés céljából kerülnek meghirdetésre (február közepe-vége), melynek során a gazdatársadalomnak és szakembereknek két hét áll majd rendelkezésre, hogy észrevételeiket, javaslataikat megtegyék. Az így kapott visszajelzéseket átgondolva, a szükséges módosításokat elvégezve jelennek majd meg végső formátumban a 2023–2027 közötti időszakra szóló agrártámogatási rendeletek, tervezetten március második felére.
Ezért nagyon fontos most a gazdálkodók részéről a szaktanácsadók és falugazdászok felkeresése, tanácsadás kérése, mert az egységes kérelem benyújtási időszakában (április eleje–május közepe) gazdasági számításokat, kalkulációkat végezni már nem lesz elég idő, hiszen abban az időszakban tetőzik a szántóföldi tavaszi munkacsúcs is.
Az agrárkamara, hogy könnyítse falugazdászai és a gazdálkodók munkáját, egy támogatást számító kalkulátor elkészítésén dolgozik, a gazdasági döntés meghozatala azonban minden esetben a gazdálkodó felelőssége, így alaposan meg kell fontolni a rendelkezése álló adatok alapján, hogy a kiegészítő támogatásként önkéntes alapon egy évre vállalható AÖP-programban valaki részt kíván-e venni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.
Az Agrárágazat 2022. novemberi lapszámában megjelent általános tájékoztatót a részletekkel, illetve változásokkal kiegészítve ismertetjük meg most meg Önökkel.
Az alaptámogatás (melyet korábban kondicionalitásnak neveztünk) időközben a „feltételesség” elnevezést kapta, utalva e névvel arra, hogy már ennek a támogatásnak az igénylése is ellenőrizhető előírások/feltételek betartásával vállalható csak, ahogy a korábbi ciklusban a „kölcsönös megfeleltetés” rendszere szabályozta a SAPS-támogatás odaítélését. A „feltételesség” támogatásának előző cikkünkben részletezett egységeiben változtatás nem történt, csupán annyi pontosítás, hogy összege a korábban megírt várható mértékhez képest (~147 EUR) módosult annyiban, hogy a minimum-, ill. maximumértékek is meghatározásra kerültek; vagyis a támogatás az országosan igényelt összes terület függvényében 125–169 EUR/ha között várható.
A novemberi számban bemutattuk a támogatások önkéntes alapon vállalható részének, az új AÖP-nek (Agro-ökológiai Program) a jellemzőit, és utaltunk arra, hogy részletesen ismertetjük majd a választható előírások listáját. A korábban megfogalmazott vállalási feltételekben változtatás nem történt, csak lehatárolták a maximálisan vállalható pontok mértékét, vagyis évente a művelési ágnak megfelelő választható előírások közül minimum 2, maximum 4 pont választható a támogatásért. A 2 pont mértékű vállalás elég a támogatás elnyeréséhez, amennyiben maradéktalanul teljesül adott naptári év időszakában! Az esetleges plusz pont vállalása – eddigi információink alapján, a VP-AKG programtól eltérően – többletkifizetést nem jelent, viszont a gazdálkodók számára talán a teljesíthetőség biztonságát adja. Mivel még nincs arra vonatkozóan információnk, hogy az esetleges meg nem felelés milyen következményekkel jár (százalékos vagy teljes támogatáselvonás?, esetleg áthúzódó közigazgatási szankció is?), mindenképpen alapos átgondolás, tervezés szükséges a gazdálkodók részéről, hogy a feltételesség rendszerében minimumkövetelményként támasztott kötelezettségeken felül biztonságosan vállalni tudják-e a többlettámogatás reményében az AÖP-ből választott feltételeket!
Három mezőgazdasági művelési kategóriában (szántó, gyep, ültetvény) kerültek megfogalmazásra a választható vállalások, az alább részletezett módon:
Szántóterületeken választható előírások
Választható előírások és a pontérték
Talajtakarás. Nyári, őszi betakarítású kultúrák után, amennyiben nem őszi vetésű kultúra következik, talajtakarás biztosítása takarónövényekkel vagy a tarló fennhagyásával, annak kultúrállapotban tartása mellett a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig – 1 pont.
Terménydiverzifikációra vonatkozó követelmények szántóföldi növénytermesztés esetén:
a) 10 hektár vagy az alatti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, két kultúra esetén a nagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el.
b) 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább háromféle növénykultúrát kell termeszteni, három növény esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át;
c) 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább négyféle növénykultúrát kell termeszteni, négy növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t.
d) 300 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább ötféle növénykultúrát kell termeszteni, öt növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell, hogy érje az 1 ha-t.
e) 1000 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább hatféle növénykultúrát kell termeszteni, hat növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell, hogy érje az 1 ha-t. – 1 pont
Szántóterületek 10%-ának megfelelő, a HMKÁ 8 előírás alapján védett táji elemek fenntartása:
a) mezővédő erdősávok, fasorok;
b) táblaszegélyek (az AKG „táblaszegély” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon elem csak egyik jogcímben számolható el),
c) erózióvédelmi sávok; szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávok; teraszok, erózióvédelmi létesítmények; MePAR-ban rögzített vizes élőhely;
d) parlagon hagyott földterület (a pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával; az AKG „zöld ugar” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon tábla csak egyik jogcímben számolható el);
e) ökológiai jelentőségű másodvetés növényvédő szer használata nélkül;
f) nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület növényvédő szer használata nélkül; vagy ezek kombinációjának fenntartása.
Ennek a vállalásnak a keretében a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek együttes aránya nem haladhatja meg a szántóterületek 5%-át. – 2 pont
Táblaméret-korlátozás: amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek összes nagysága meghaladja az 50 ha-t, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt. Az AKG „önkéntes táblaméret-korlátozás” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy az az ügyfél, aki AKG-ban választotta ezt az előírást, az AÖP-ben nem választhatja. – 1 pont
Rovarölőszer-moratórium: a növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. – 1 pont
Karbamidműtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. – 1 pont
Mikrobiológiai készítmények alkalmazása: a szántóterületek legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. – 2 pont
Talaj- és növénykondicionálók használata: A szántóterületek legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása. –1 pont
Forgatás nélküli művelésmód (minimumművelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án, szűkített növényvédőszerhatóanyag-használat mellett. Az alkalmazható növényvédő szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé. –2 pont
Gyepterületeken választható előírások
Választható előírások és a pontérték
A gyepterületek megőrzése, táblaszinten az előző évi állandó gyepterületekhez viszonyítva. A gyepek feltörése, szántása tilos. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható. – 1 pont
Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés folytatása a gyepterület legalább 50%-án, legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legeltetése ne haladja meg a 12 napot. Minden gyepterületen választható. –2 pont
A gyepek legalább évi egyszeri kaszálása. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható. – 1 pont
Kizárólag alternáló kasza használata. Minden gyepterületen választható. – 2 pont
Ültetvényekhez választható előírások
Választható előírások és a pontérték
Mikroöntözési technológiák alkalmazása: az ültetvényterület legalább 50%-án. – 2 pont
Rovarölőszer-moratórium: a növényvédelem során az engedélyokirat alapján a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé, tájékoztató jelleggel. – 1 pont
Engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása: az ültetvényterület legalább 50%-án. – 2 pont
Mikrobiológiai készítmények alkalmazása: az ültetvényterület legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása talajoltásként, illetve állománykezelésként. – 2 pont
Talaj- és növénykondicionálók használata: az ültetvényterület legalább 50%-án talajkondicionáló vagy növénykondicionáló készítmények alkalmazása. – 1 pont
Talajtakarás: ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével. – 1 pont
Évelő talajtakarás: ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel. –2 pont
Karbamidműtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. – 1 pont
A táblázatokban bemutatott, művelési áganként választható előírások során látható, hogy nem mindenhol egyértelmű az előírással kapcsolatos kötelezettség leírása. Még számos szakmai kérdés fogalmazódott meg (pl. szántó 10%-ának megfelelő HMKÁ 8 betartása az alaptámogatással együtt vagy azon felül értendő? A méhkímélő rovarölő szerek esetében mikor jelenik meg a lista? Milyen gyakran változhat ez a lista? Karbamidműtrágyát elég lehet egy jelentéktelen méretű táblára venni és kijuttatni ahhoz, hogy a vállalás teljesüljön? Vagy lesz egy minimum területi százalék meghatározva?, stb.).
Mindezekre a felmerült kérdésekre remélhetőleg választ kapunk a társadalmi egyeztetést követően megjelenő támogatási rendelet végleges formájából, hiszen a döntések meghozatala szempontjából lényeges a pontos követelmény ismerete. Ezért is fontos, hogy indulásnak kettőnél több „vállalható” pont kivitelezhetőségére gondoljanak, hogy a március második felében megjelenő végleges jogszabályi háttér ne okozhasson meglepetést, illetve a döntésük drasztikus megváltoztatását.
Amit az AÖP-támogatás kapcsán fontosnak tartunk még megemlíteni, az a gazdálkodási napló vezetésének kötelezettsége. Azok a gazdálkodók, akik igénylik majd ezt a támogatási elemet, egyben beszámolási kötelezettséget is vállalnak a 2023-as gazdálkodási évről/évtől, melyet a 2024. 01. 01. és 2024. 01. 31. közötti időszakban kell először, majd évente ismételten feltölteni egy elektronikus oldalra. Az adatszolgáltatás a gazdálkodásukkal kapcsolatos információkat tartalmazza, de még itt sem ismert, hogy pontosan mit kell majd bejelenteni. Ha részlegesen is, de támaszkodni próbálunk az eddigi AKG-ből megismert adatszolgáltatási kötelezettségre, ami tartalmazta: a gazdaságban felhasznált permetezőszereket, elvégzett másodvetéseket, kijuttatott NPK-hatóanyagokat, külön szerves és műtrágya formában. Ezek az adatok az új beszámolónak is részét képezhetik, kiegészülve a vállalás egyéb lehetőségeivel, pl. lombtrágyák, mikrobiológiai készítmények, de akár a felhasznált vetőmagok vagy egyéb agrotechnikai műveletek bejelentésével is.
Fontos a napló…
A napló vezetését idén még mindenki megteheti az eddig használt módon, papíron, egyéb gazdasági szoftverek segítségével, de ezekre a termelőkre is vonatkozik a 2024. januári adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanakkor aki már most megpróbálkozik a Nébih felületén lévő e-napló vezetésével, annak a tájékoztatás szerint az adatszolgáltatása folyamatos lesz.
Ami már most is nagyon fontossá vált – a támogatásoktól egyelőre elkülönülten –, az az e-napló részét képező e-permetezési napló használata.
Kötelezővé vált, hogy annak, aki 10 ha-t meghaladó nagyságú mezőgazdasági művelésű területtel rendelkezik, a szántóterületein elvégzett rovarölő szeres kezelést a munka elvégzését követően 24 órán belül be kell jelentenie. A 10 ha-t meghaladó mezőgazdasági művelésű terület nem egyenlő a szántóterülettel! Ha valakinek van 3 ha ültetvénye, 5 ha gyepterülete és csak 3 ha szántója, azaz összesen 11 ha mezőgazdasági művelésű területe, annak a szántókra a bejelentési kötelezettsége fennáll!
A Nébih felületéről érhető el az e-gazdálkodási napló, aminek része a növényvédő szeres kezelések rögzítésének felülete. Ezen a felületen ügyfélkapuval rendelkező magánszemély eljárhat saját jogon, saját nevében. Amennyiben cégképviseletre jogosult, meghatalmazást kell készítenie saját magára, hogy a vállalkozás adatait rögzíthesse, vagy egy teljesen független magánszemélyt tud megbízni meghatalmazás útján az adatok rögzítésére.
Eddig megjelent a Nébih gondozásában egy Youtube-csatornára feltöltött 10 perces videó a felület kezeléséről, és egy 16 oldalas írott verzió is, ahol a lépéseket követve létrehozható a gazdálkodási napló, és rögzíthető benne a kezelés.
Sajnos a program még nem felhasználóbarát, és az idei, 2023-asEgységes Kérelmek lezárásáig minden adatot (a táblákra vonatkozóan is) manuálisan kell felrögzíteni. Az EK beadását követően ígéretet kaptunk arra, hogy a 2023-as adatokat a rendszer betölti magának (de addigra a szántóterületek őszi vetésekkel érintett tábláin már történni fog rovarölő szeres kezelés!). A felület használata nagy odafigyelést igényel, éppen azért, mert nincsenek még visszakérdező modulok (biztos-e benne, hogy véglegesíteni, törölni, módosítani szeretné az eddigi adatokat?), így a feltöltés során hibát nem szabad véteni.
A Magyar Növényorvosi Kamara kapcsolata folyamatos a szoftverfejlesztőkkel, ezt a felületet elsősorban ők használják, kezelik, ismerkednek vele, így a hibákkal is első kézből ők szembesülnek, de a jelentések alól senki nem mentesül azért, mert a program még döcög…
A támogatási rendelet végleges formájának megjelenését követően, a következő cikkünkben tájékoztatjuk majd Önöket az eddig leírtak változásáról és a felmerült új körülményekről.
Szabó Gabriella
okleveles agrármérnök, szaktanácsadó
Talaj-Agro Kft.
![Syngenta[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/06/Syngenta1-375x234.jpg)
