Tojásárstop: így látja a szakma

Nem fogadta kitörő öröm a hatósági ár bevezetését a tojástermékpályán, még a kedvezményezett termelők részéről sem. Az áruházláncok is kevésbé motiváltak az eladásban.

Az Európai Unió tojástermelése 103-104 százalékos önellátottsági szintet eredményez az uniós piacon. A termelés nagyjából 6,1 millió tonna, hat ország dominálja: Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország. Hazánk 135 ezer tonna (2,6 milliárd darab) tojással járul hozzá a kínálathoz. A belföldi fogyasztás mintegy 20 százaléka – ágazati becslés szerint ennél is több – importból származik, növekvő tendenciával. Az állomány 70 százaléka feljavított ketrecekben termel, 28,5 százaléka alternatív tartásmódban, a maradék képezi a bio- és a szabadtartásos szegmenst.

Meredek drágulás

A tojások átlagos felvásárlási ára éveken át változatlan maradt, ahogy a kereskedelmi és a csomagolóhelyi ár közötti különbözet is tartotta a 45-50 százalékos szintet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben az emelkedő gabonaárak lassú, fokozatos drágulást generáltak a tojásárakban, majd 2022-ben az energiaválsággal együtt látványosan megugrottak a hazai tojásárak. Ami a termelőknek feltűnhet a mellékelt grafikonon: a kereskedelem egyre mohóbban tette rá a maga árrését a portékára. Az árstop bejelentésekor már arról cikkeztek az újságok, hogy a svájci Lidlben is olcsóbb ez a termék, mint nálunk.

Meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak nálunk nőtt a tojás ára, noha nálunk a leginkább egész Európában (októbertől októberig 110 százalékkal!). Alapvetően a fűtés-világítás költségének várható emelkedése indította el a folyamatot, de hozzájárult az Európa nyugati felét, köztük a legnagyobb termelőt, Franciaországot ért madárinfluenza-járvány is. A francia termelésben 2022-ben 8 százalékos visszaesést prognosztizálnak az elemzők. A franciákon kívül a németek és a spanyolok is 700 ezer körüli madarat kellett hogy levágjanak a kór miatt. Hazánkban e cikk írásakor szintén nagy erővel terjed a járvány Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében. Vagyis mindent egybevetve a kisebb tojáskínálat erős kereslettel párosul, a helyzet karácsony előtt vált volna kritikussá.

Ekkor jött a kormányzati beavatkozás, ami a kereskedelmi árat 2022. december 31. határidővel visszahelyezte a szeptember végi szintre, bármilyen méretű vagy tartásmódú legyen a tojás. A termelői árak viszont a novemberi szinten maradtak. Ezzel a kereskedelem árrése minimálisra zsugorodott az AKI adatai szerint. Az L-es tojás 94 forintos bolti árából levonva az 5% áfát kevesebb mint 5% nyereség maradt a bolt zsebében a beszállítónak kifizetett átlagosan 85 forintos darabár után. Ebből az egyéb költségeik emelkedése fedezhetetlen. Nem csoda, ha azonnali intézkedésként az összes nagy kereskedelmi lánc korlátozta az egyszerre megvásárolható tojások számát.

Fékezés karácsony előtt

Isten őrizzen, hogy éppen a karácsony előtti csúcsforgalmunkat törje meg az intézkedés! – hallatszott rögtön a termelői oldal aggodalma. Minél diverzifikáltabb az adott telep értékesítése, annál nehezebb lett a dolga. A kisboltok ugyanis nehezen tudják ráterhelni az ársapkából eredő kereskedelmi veszteséget a többi termékre (ezt egy 8 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból tompíthatják), a piacokon meg eleve nem érvényesíthető a hatósági ár, így ki tudja, mennyit ront ezeken az eladásokon az áruházláncénál jóval drágább tojás. Az intézkedés első hatásaként éppen ezért a multik forgalma ugrott meg, nagyjából úgy, ahogy a Covid kitörésekor.

„Bepánikolt a lakosság, attól fél, hogy később ugyanúgy nem lesz tojás, ahogy az a többi ársapkás termékkel gyakran megesik. Főként a 30 darabos kiszerelés megy nagyon” – tapasztalja november közepén Szíjártó Attila tótkomlósi termelő, aki 360 ezer madárral dolgozik. Az összes áruházláncnak szállít tojást, a forgalma 98 százaléka ezeken keresztül bonyolódik. A Békés megyei termelő arra számít, hogy a csekély kereskedelmi árrés dacára decemberre tovább emelheti a beszállítási árat. „Ez a legforgalmasabb hónap az évben a karácsony miatt. Egész Európában emelkedik a tojás ára, és a mi árainkat is a kereslet-kínálat határozza meg.”

Kiadási oldalon most a legfájóbb költségnövekedést a villanyáram terén tapasztalja Szíjártó Attila, ez is szükségessé teszi az áremelést. „Az elmúlt években elvégeztük a korszerűsítési beruházásokat, ennél takarékosabban már csak akkor tudunk működni, ha nagyobb arányban hasznosítjuk a napenergiát. Jövőre egy nagyobb szolárrendszer építését tervezzük, akkor is megérné, ha nem táplálhatjuk a hálózatba a fölös áramot, ugyanis a felhasználási csúcsunk egybeesik a legintenzívebb besugárzási időszakkal.”

A gazdaságvezető felemlegeti a jércék 2000 forintos darabárát és a mázsánként 17-18 ezer forintos takarmányárat is. Hozzáteszi: a madárinfluenza állandó bizonytalansági faktor a termelésben: az elmúlt három évben háromszor kellett kivágnia miatta a teljes állományát.

A kór szempontjából sokkal kevésbe frekventált helyen, Győr-Moson-Sopron megyében dolgozik egy másik termelő. Attól nem fél, hogy ne tudná az utolsó darabig jó áron eladni az áruját, számára a kérdés inkább az, hogy lesz-e hiány a boltokban, és ez megjelenik-e a karácsony előtti termelői árakban. „Ezen a kereskedelmi áron nem érdemes behozni az országba az importtojást, márpedig az a hazai fogyasztás legalább 20, de talán 30 százalékát is kiteszi, és azonnal hiányozni fog a kínálatból” – mutat rá a szakember.

Egyébként az importtojás nem közvetlenül a frissáru-forgalomban jelenik meg, hanem a feldolgozóiparba lép be, ezzel csökkenti például a tésztagyártás hazai tojás iránti igényét, azaz közvetett hatása van a frisstojás-kínálatra. Egy biztos, ha a kiskereskedelmi árak nem igazodhatnak a karácsony előtti keresleti felfutáshoz, akkor a beszállítói árak sem mozdulhatnak felfelé, vagyis az árstop a termelők mozgásterét is befagyasztotta az ünnepek előtt. Az elért tojótyúktartó kiemeli, hogy a termelést már így is sok bizonytalansági faktor terheli, a madárinfluenzától kezdve a takarmány- és energiaárakig, nem hiányzott még egy piaci beavatkozás is.

„Csökken a hazai tojástermelés, és ennek csak egy oka lehet: a termelési kockázatok és a nyereség nem áll arányban egymással” – fogalmaz tömören. A termelő az áruházláncokkal szemben is megértést mutat: „Senkit nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy egyik pillanatról a másikra 30 százalékkal olcsóbban árusítson egy terméket, mert onnantól kezdve nem lesz motivált az értékesítésben.”

A bizonytalanság drágító hatása

Érdemes picit mélyebbre is bepillantani a bizonytalanság pszichológiájába. „Olyankor, amikor a költségek és a bevételek kalkulálhatatlanok, mindenki a jelenben akarja a lehetőségeket maximálisan kihasználni, ami automatikusan áremelkedéshez vezet” – mondja a szabadtartásos és mélyalmos tojások előállításával foglalkozó Fuchs Zsolt. Egész Európára jellemző az energiaforrások napi árazása és a takarmányköltségek megduplázódása, de a magyar vállalkozások helyzetét további hendikepek nehezítik. Az egyik a forint-euró árfolyam, ami éppen idén októberben ugrott a legnagyobbat (418,64-ra az MNB adatai szerint). Így 2022-ben nemcsak a történelmi mélypontra süllyedő kukoricaterméssel küzdünk, hanem az importból származó szója és takarmánykiegészítők magas vásárlási árával is. Ugyanez köszön vissza az energiaárakban, a beruházási költségekben és minden másban is, ami külföldről érkezik. Ezért drágult a magyar tojás októberben az uniós átlagnál is nagyobb mértékben.

A másik ok a gazdaságpolitika. Az ársapkás termékeken elveszített nyereséget a kereskedelem szétterítette az összes többin, ami gerjesztette az inflációt. „A legrosszabb az, hogy nemcsak most veszítünk rajta, de később sem tudunk visszatérni a normális árakhoz. A hatósági ár megszüntetésekor jó eséllyel a mostani inflációs árak válnak általánossá…” – véli Fuchs Zsolt, aki a bizonytalan gazdasági környezetet érzi a legnagyobb problémának. A jelek szerint az üzlet tervezhetetlensége az, ami a leginkább aggasztja a termelői társadalmat.

Gönczi Krisztina