Traktorra szerelt és vontatott forgógémes rakodók

Bár napjainkra jelentősen visszaszorult a traktorral üzemeltethető forgógémes rakodódaruk alkalmazása, illetve piaci részaránya, mégis van olyan rakodási feladat, amelynél a körülmények miatt még előnyös lehet használatuk.

A teleszkópos önjáró homlokrakodók mezőgazdaságban történő rohamos terjedését követően a traktorral üzemeltethető rakodódaruk alkalmazása jelentősen visszaszorult, nem csak a nagyüzemekben, de a kisebb gazdaságokban is. Utóbbiakban a rakodási feladatokat inkább traktoros homlokrakodókkal oldják meg a gazdák. Mindehhez az is hozzájárult, hogy az erőgépgyártók a fejlesztéseknél, generációváltásoknál is egyre jobban specializálják a szériáikat a homlokrakodóval történő munkára.

Viszont vannak olyan munkakörülmények, amelyeknél hagyományos önjáró, illetve traktoros homlokrakodókkal nehéz vagy lehetetlen megoldani az anyagmozgatási feladatot. Ennek oka lehet a korlátozott rakodási hely vagy más speciális körülmény. Ilyenkor juthatnak szerephez a vontatott vagy traktorra kapcsolható forgógémes rakodók.

A múlt

Mielőtt kitérnénk a jelenlegi konstrukciós kínálatra, tekintsünk vissza, mely típusok voltak itthon úttörők ebben a szegmensben. Az 50-es évek második felében KGST-gyártásból kezdtek igazán elterjedni a hazai akkori nagyüzemekben a traktorra szerelt vagy vontatott forgógémes rakodók, az MTZ-re szerelhető orosz PE-08 vagy a cseh gyártású NUJN100 és 150 típusú függesztett konstrukciókkal. Az igazi áttörést a szintén cseh humpoleci gépgyár UNHZ 500 és 750 vontatott rakodói jelentették. 1968-ban kezdődött a vontatott UNHZ 500 modell gyártása, amely 1992-ig tartott, és addig több mint 38 000 darab hagyta el a gyártósort. Utódja az ND4-039 volt, melyet 1989-ben mutattak be. 1972-ben debütált nagyobb testvére, a korszerűbb UNHZ 750, amely már vezetőfülkével volt szerelve. 1994-ig készült, így ebből kevesebb, de cseppet sem kevésnek mondható 15 ezer darabot gyártottak. A humpoleci gépgyárat napjainkban Traclift márkanév alatt ismerjük, és a szintén közel fél évszázados múlttal rendelkező homlokrakodószériáit gyártja.

Hazánkban sem tétlenkedtek a gépgyártók a függesztett vagy vontatott forgórakodók terén. 1972-ben mutatkozott be a Kaposgép KCR-2000, traktorra szerelhető forgógémes rakodódaru, amelyet a svéd Cranab SK-2000 rakodójának licence alapján kezdtünk gyártani, mezőgazdasági és erdészeti feladatokra. Majd a Kaposgép KCR-4000-rel bővült a kínálat, illetve ezek több generációváltáson is átestek. A 80-as években honi fejlesztésből több vontatott verzió gyártása is megindult, de a hatalmas és olcsóbb cseh import miatt ezek kevésbé terjedtek el

Három kategória

Napjaink traktorral üzemeltethető forgórakodó-kínálatát alapvetően három csoportra oszthatjuk fel. Az első lényegében a traktorra rászerelt forgógémes rakodódaruk, mely konstrukció egyik széles körben ismert hazai képviselője a KCR-4010 típus. Ennél és a hozzá hasonló szériáknál a pótgémet egy vagy több, hidraulikusan működtetett teleszkópos gémtoldattal látták el. Ez lehetőséget ad a gép munkaterületének bizonyos határokon belüli változtatására. A pótgém hegesztéssel kialakított zártszelvény, amelynek belsejében helyezték el a hidraulikus működtetésű teleszkóptoldatot. A pótgém csapszeggel kapcsolódik az emelőgémhez.

A két gém egymáshoz viszonyított mozgatását a billentőhenger végzi. Az emelőkarhoz egy csapszegen keresztül csatlakozik a billentő és az emelő munkahenger. Az emelőgém szintén csapszeges megoldással kapcsolódik a tartóoszlop felső részéhez. A darutartó oszlop nagy szilárdságú acéllemezből készül, és a forgatómotorfejre hegesztették fel. A gémszerkezet forgatását általában kétoldalas működésű ikerhengeres hidraulikus munkahengerek végzik fogasléc- és fogaskerék-áttételen keresztül. Szinte minden modell kitámasztólábakkal rendelkezik, amelyek feladata rakodási helyzetben a gép stabilitásának növelése. A két kitámasztóláb, valamint a forgatást végző munkahengerek működtetése a traktor hidraulikus köréről történik. A traktorra szerelt rakodógépek a traktorhoz általában alsó konzolokon keresztül kapcsolódnak. MTZ traktoroknál például a konzolt a motor főtartójához és a hátsó féltengelytokokhoz csavarkötéssel rögzítik.

Kezelés szempontjából a gém forgatása vezérelhető lábpedállal, de vannak konstrukciók, amelyeknél csak karos működtetés létezik. A rakodógém és a munkaeszközök összes többi funkciója kezelőkarokkal működtethető. A vezértömbök például a KCR 4010 típusnál az erőgép fülkéjében, a menetiránnyal ellentétesen, a traktor akkumulátortárolójában kerülnek elhelyezésre, és így a vezetőülés 180 fokos megfordításával kényelmesen kezelhetőek. A gémrendszer, valamint a munkaeszközök működéséhez szükséges olajmennyiséget a traktor teljesítményleadó tengelyére szerelt szivattyú szállítja. Szállítási helyzetben a traktor felett, annak orrára szerelt támasztóelemre eresztett pozícióban van a gémrendszer.

Hárompont-függesztett

A traktorra hárompont-függesztéssel csatlakoztatható verziók jelentik a másik fő csoportját ennek a szegmensnek. Több helyen fardaruként is emlegetik az erdészeti anyagmozgatásban is közkedvelt rakodókat. Itt már sokkal nagyobb a kínálat méretben és emelőképességben, mint a traktorra konzolosan szerelhető fentebb ismertetett verziónál. A jelentősebb különbség a traktor + rakodógép kapcsolatból adódik. A kezelés, illetve a vezértömb elhelyezése vagy a rakodóra fixen történik, vagy távvezérléssel elektronikusan működtethető. A modernebb típusok rendelkeznek dinamikus stabilitásérzékelővel is (EVS), amelynél ha valamelyik oldalsó támtalp vagy a traktor első kerekei tehermentesülnek, az automatika megállítja a gémkitolást vagy elfordítást. Ilyenkor a gémet csak visszahúzni lehet, illetve a rakományt lerakni. A szabványos hárompontra szerelhető fardaruk emelőképessége 300 kgtól 2000 kg-ig terjed, emelési magasságuk pedig 3 métertől egészen 10,8 méteres távolságig. Itt a szállítási helyzet lehet hasonló, mint a fentebb megismert traktorra szereltnél, de a traktor mögött összecsukott gémrendszerű kompakt szállítási pozíciójú gépek is vannak. Ebben a kategóriában található a kínálat legolcsóbb gépe, amely kevéssel több mint nettó másfél millió forintba kerül.

Vontatott

A harmadik kategória a vontatott modelleké. Ezeknek függesztett, illetve rászerelt versenytársaikkal szemben általában két nagy előnyük van. Az egyik, hogy az erőgép a rakodási munkát követően könnyen és gyorsan felszabadítható más munkára. A másik előny, hogy olyan erőgépekkel is biztonságosan üzemeltethetők, amelyekkel a hárompont-függesztett verziók emelőképesség-beli határok miatt nem. Viszont manőverezhetőségük és stabilitásuk gyengébb, mint a traktorra szerelt változatoké. Itt a gémszerkezet együtt forog a kezelőpulttal, a forgatást pedig fogaskoszorús forgózsámoly biztosítja. Hidraulikus rendszerük meghajtása a traktor TLT-jéről történik,540 f/min fordulatszám mellett. Gémhordozó alvázuk általában zártszelvényes keretrendszerű, V alakú, egytengelyes kivitelű. Mérettől függően 2-4 támasztólábbal rendelkeznek, melyek hidraulikusan aktiválhatók. A stabilitást az is javítja, hogy ellensúllyal is fel vannak szerelve, és a hidraulika-olajtartályt is a hordozó vázszerkezet között helyezik el. A kezelőpult lehet csak védőkorláttal védett vagy napfényvédő tetővel felszerelt, de vezetőfülkével ellátott is. Ebben a kategóriában az olasz kínálat igen széles, de német gép is van a hazai piacon.

Amint az összeállításunkból is kitűnik, a forgógémes rakodódaruk választéka, szűk piaci részesedésük ellenére viszonylag széles, így mindenki megtalálhatja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő gépet.

Farkas Imre