Több nedvesség, változó talajművelés, szeszélyes árak és piacok, több precizitás, digitális megoldás és növénytechnológia – röviden ezekre a kulcsszavakra fókuszál idén(től) a mezőgazdaság trendje Európában.
A mezőgazdaság mindig is híres-hírhedt volt a jövedelmezőségét, eredményességét fenyegető kockázatokról: időjárás, kórokozók, változékony piacok és szabályozás… Az utóbbi időben még szeszélyesebbek a körülmények, úgyszólván vakon repül az ágazat, nem látni előre, hogyan alakulnak az árak és a költségek, a piaci viszonyok. Az Agrarheute szakértői elemzésekből mégis megpróbálta 9 pontban összegezni a várható trendeket.
1. Talajnedvesség
Európa legtöbb országában a korábbi évekhez viszonyítva jobb a talaj feltöltöttsége, így egyelőre jobb esélyekkel indul az új szezon, mint például 2018-ban vagy 2022-ben. Ugyanakkor az elhibázott vagy túlhajszolt talajművelés miatt sok helyütt a bőséges csapadék belvizeket okozott, amik hátráltatják a vetés-előkészítési, tápanyag-utánpótlási vagy növényvédelmi munkákat.
2. Kevesebb talajművelés
A szakértők arra számítanak, hogy hagyományos talajművelés mértéke tovább csökken. Bár a talajok nedvességtartalma most jobb, és idénre jellemzően az átlaghoz közeli csapadékmennyiség várható, annak eloszlása nyilván ugyanolyan kiszámíthatatlan lesz, mint a korábbi években. Ezért a talajtakarós, csökkentett vagy minimál művelésnek fontos szerepe lesz akár az erózió megelőzésében, akár a nedvességmegőrzésben.
3. Talajvédő növénytechnológiák
Az előbbiek alapján várható, hogy tovább terebélyesedik és sokszínűbb lesz a talajéletet támogató, a talaj szerkezetét védő, termőrétege vastagságát, szervesanyag-tartalmát növelő növénykultúrák vetése. A takarónövények alkalmazása mindezt garantálja, sőt, csökkentheti a most éppen konszolidált, de nemrég még irreális ásványiműtrágya-költségeket. Az Agrarheute szerint több lesz az alávetés kukoricában, az együttvetés a repcében, a kukorica és a répafélék előtti köztes vetemények, keverékek.
4. Konvencionális és öko-bio
A német elemzők szerint a hagyományos és ökológiai (bio) termesztést egyre kevésbé fogják markáns határok elválasztani. Ezt ugyancsak látni Magyarországon, ahol szerencsére egyre inkább terjed a szervesalapú növény- és talajkondicionálók, az integrált növényvédelmi technológiák és más talaj- és növénybarát eljárások alkalmazása. Jó példa erre a bio-szója, aminek Ausztriában és Németországban gyorsan nő a vetésterülete és a hozamai, sőt, a németek egyre több helyen hozzáadott nitrogén nélkül termesztik.
5. Termőföldön áramot…
A németeknél is arra számítanak – ami hazánkban is ellentmondásos téma –, hogy a termőföldeken mind nagyobb területen jelennek meg energetikai célú infrastruktúrák. A napelemparkok, szélturbinák ma már idehaza is több ezer hektár vesznek ki a művelt területekből – miközben a termőtalajok mennyiség és minősége is rendkívül gyorsan csökken.
6. Viharos piacok
A termény- és gépárak, a beruházások költségei, a pénzromlás, a geopolitikai felfordulás okozta exportpiaci bizonytalanságok aligha mérséklődnek jelentősen idén. A háborús és kisebb fegyveres konfliktusok nem csak az eddigi kereskedelmi-logisztikai láncolatokat rendítik meg, és nem csak a költségeket növelik. A világpolitikai átrendeződés egy sor nagy szereplőt – Argentínától az USA-n át Ukrajnáig – arra késztet, hogy új piacokat keressen. Ugyanakkor a jelentős maradványkészletek, a mennyiségi túltermelés nem jelzi előre, hogy jelentősebb terményár-emelkedést hozna az idei év.
7. Precizitás
Nem új, de egyre erősödő trend a digitalizált megoldások egyre szélesebb körű alkalmazása. Ez vonatkozik a könnyen integrálható és akár utólag is felszerelhető megoldásokra, és a legdrágább integrált rendszerekre is. Az előbbire jó példa a robotkormányzás, amely akár egy régibb keleti traktorra is adaptálható utólag, sokkal hatékonyabbá, olcsóbbá téve ezzel a munkát. A korszerű vetési, öntözési, növényvédelmi feladatoknál ugyancsak közismertek az előnyök: digitális, precíziós alapú megoldásokkal sokkal kevesebb input- és üzemanyag, menetszám és talajterhelés, illetve ez ezzel járó magasabb hozamok és/vagy nagyobb jövedelmezőség.
8. Öntözés
A tavalyi és idei év nem jelez előre komoly aszályfenyegetést, a talajok vízzel jól feltöltöttek. Ám egyrészt számos kultúra úgyszólván elképzelhetetlen öntözés nélkül, másrészt az öntözés jelentős, akár 50+ százalékos hozamtöbblettel hálálja meg magát, továbbá enyhítheti a hektikus csapadékeloszlás hátrányait. Magyarországon sajnos az állami erőfeszítések ellenére lassan halad az öntözésfejlesztés, pedig itt ugyanezek az érvek szorgalmazzák az öntözött területek növelését (ami ma el sem éri az össz mezőgazdasági terület 3 százalékát).
9. Megint nő a használtgép-kereskedelem
Mint a Covid-járvány idején, idén is erősödhet a használttraktor-piac. Ennek is számos összetevője van. Egyrészt a gazdaságok korszerűsítését célzó beruházások, az új gépek, eszközök beszerzése hatalmas ütemben nőtt az utóbbi években – vagyis a felhasználói igények jelentős mértékben kielégítettek. Nemcsak Nyugat-Európában, hanem nálunk is. A sokéves trend tavaly tört meg, amikor először csökkent az újgép-forgalmazás volumene. Ezzel a trenddel párhuzamos, amire az imént utaltunk: a régebbi gépek is felszerelhetők korszerű digitális, precíziós eszközökkel, amelyek átmenetileg (vagy akár tartósan) hozzájárulhatnak a hatékonysághoz.
9+1 Mit termeljünk?
A szezont megelőző dilemmák egyik központi eleme a „Mit termeljünk?” kérdése. Mi az, amire lesz vevő, aminek jó ára lesz, amit a legkevésbé fenyeget az időjárás-változás, amihez a legkevesebb drága input kell…?
Lapunk értékelése szerint erre két szempont adhat iránymutatást. Az egyik a diverz portfólió: minél több lábon áll egy gazdaság, annál inkább stabil. A legrosszabb években is vannak olyan kultúrák, amik csinos jövedelmeket hoznak; míg ahol csak a 4-5 főnövényre koncentrálnak, ott egy aszály vagy csapadéközön, egy piaci anomália elviheti a hasznot
A másik szempont az, hogy olyan terményt érdemes előállítani, aminek idehaza vagy a környező régióban van jövedelmet ígérő és hozzáférhető értékesítési-feldolgozói láncolata.
S végül: nem a hozam mennyisége a döntő, hanem a profit. A kisebb termés is lehet jövedelmező, ha kevesebb inputanyaggal, költséggel állították elő.
