Üzemanyag kontra állattartás?

A szójaimport emelkedésével járna a bioetanol-csökkentés

Lassan általánossá válik napjainkban Hérakleitosz mondásának érvényessége, miszerint „Az egyetlen állandó a változás maga”. Az elmúlt évek bőven adtak feladatokat és bővelkedtek kihívásokban, de ahogy Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója is prognosztizálja, ennek még messze nincs vége. Az elhúzódó háború hosszú távon okoz nehézségeket és bizonytalanságot, elég, ha csak az energiahordozók áremelkedését vagy a gabonapiacok alakulását nézzük.

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozója

A Hungrana Kft. mindig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a gyártáshoz szükséges, GMO-mentes alapanyagot lehetőleg belföldön szerezze be, a hazai gazdák által megtermelt kukoricából biztosítsa. Az idei évben azonban fordult a kocka, hiszen a magyar gazdák eladási kedve jelentősen lecsökkent, inkább betárolták és kivárnak. Mivel bővelkedünk raktárkapacitásban, így nem sürgeti az idő a termelőket az eladásra. Ezzel szemben a háború, illetve ennek következményeként a tengeri kikötőkből induló export meghiúsulása következtében az ukrán „menekített” kukorica hazánk felé vette az irányt, így jelentős mennyiség jelent meg a határon, jelentősen olcsóbb áron. Ennek egy része továbbutazik az európai piacokra, egy része hazánkban kerül felvásárlásra, az évi 1,1 millió tonna kukoricát feldolgozó Hungrana is vevőnek bizonyul az ukrán árura. A feldolgozóipari vállalat vezetője szerint ahhoz képest, hogy megfelelő mennyiségű gabona áll rendelkezésre hazánkban is, a korábbi évekhez képest elképesztően nagy mennyiségű, minimum 400 000 tonna import kukorica fog bejönni az országba.

A 2021-es év a magyar kukoricatermésben nem jeles esztendő, sőt, jelentősen elmaradt az előző évektől, ennek ellenére megfelelő mennyiség áll rendelkezésre mind az állattartás, mind a feldolgozóipar számára. Idén a vetésterület nagysága változatlan, ha az időjárás is kedvezően alakul, akkor a hazai ellátásban nem lesz fennakadás. Viszont a globális kép már nem ennyire derűs, hiszen két olyan ország áll egymással háborúban, amelyek a legtöbb búzát és kukoricát adják a nemzetközi piacok számára. Ukrajnában egyelőre egy elég széles skálán mozgó, 24–30 millió tonnás kukoricatermést prognosztizálnak, de hogy ténylegesen mennyi kerül aratásra, és hogyan tud majd a megtermelt áru exportra jutni, az még mindenki számára nagy kérdés.

Bioetanol üzemanyag, izocukrok, alkoholok és rengeteg takarmány is készül a magyar kukoricából

Az idén 110 éves gyárban naponta 3000 tonna feletti mennyiségű kukoricából az élelmiszeripar, a gyógyszer-, vegyipar, a kozmetikai ipar, a papírgyártás és a takarmányipar számára is állítanak elő alapanyagokat. Fontos megjegyezni, hogy 1 tonna alkohol előállításával egy tonna takarmány keletkezik Szabadegyházán, mely visszakerül a körforgásba. Ahogy Reng Zoltán fogalmazott, 35 ezer szarvasmarhát etet a Hungrana naponta, hiszen az itt előállított, az etanolgyártás során keletkezett, fehérjében, rostban, zsírban és ásványi anyagokban gazdag takarmány ennyi állatnak biztosítja az élelmet.

Bár nem fő terméke a Hungranának a bioetanol, de nagyon fontosnak tartják a zöldítés szempontjából, hiszen jelentős ÜHG-csökkentés érhető el vele. Az etanol gyártása egy auditált folyamat, így pontosan kiszámítható, hogy bizony 85%-kal zöldebb az olajnál, azaz 85%-kal kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint az olajtermékek. Ugyanakkor az utóbbi időben több helyről is lehetett hallani arról, hogy érdemes lenne korlátozni a bioüzemanyag-felhasználást annak érdekében, nehogy kukoricahiány alakuljon ki. Sokan nem tudják, de a kukorica feldolgozása során ugyanannyi tonna magas fehérjetartalmú vagy bármilyen takarmány keletkezik, hiszen az alapanyaggyártás során a kukorica értékes része megmarad, ráadásul Európában nem keményítő-, hanem fehérjehiány van. Ha korlátozzuk az etanoltermelést, azzal a termékek ára nem fog csökkenni, a melléktermék-termelés viszont igen, a hiányzó fehérjét pedig pótolni kell majd valamivel. Hiába lenne 5 millió tonnával több kukorica megjelenése a piacon, ez nem mentené meg az állattartókat, és nem nyomná le az árakat sem, viszont ennyivel kevesebb takarmány keletkezne, ami komolyan növelné a szójaimportot, ez pedig óriási veszélyt jelenthet.

„Ehelyett inkább felértékelődhetne az etanol jelentősége, főleg a jelen helyzetben, amikor az olaj 40–50 százaléka Oroszországból érkezik Magyarországra. Hiszen itthon elő tudunk állítani etanolt, ami az üzemanyagokban kerül felhasználásra, és habár az orosz függőséget teljes egészében nem tudnánk kiváltani, de 10–20 százalékot igen. Ezzel pedig megoldanánk az agrárium egyik nagyon komoly problémáját is” – teszi hozzá a szakember.

www.hungrana.hu