fbpx

Betárolástól kitárolásig: vegyszer- és kártevőmentesen is lehet

Írta: Agrárágazat-2023/10. lapszám cikke - 2023 október 07.

Az ózon képes gátolni a gombák növekedését, spórázását és csírázását, gabonatárolásban, valamint zöldség- és gyümölcstárolásban egyaránt. Alkalmazásáról, sztereotípiákról és a valóságról hallhattunk a Bábolnai Gazdanapok kerekasztal-beszélgetésén, ahol a gyártói (forgalmazói) oldalról John Farago, a konkrét tapasztalatokkal rendelkező termelői oldalról pedig Péter Mihály, a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. ágazatvezetője tudott konkrétumokkal szolgálni.

Jelenleg napi 20 000 liter tejet termelnek a kisdombegyházi gazdaságban, és a folyamatos beruházásoknak, állománynöveléseknek köszönhetően ezt év végéig még emelni tervezik, így éves tejtermelésük a 6 millió litert is elérheti az idén. Épp ezért fontos szempont az állomány takarmányozása, annak nemcsak mennyiségi, de minőségi paraméterei is. „6 éve alkalmazzuk az ózont a hűtve tárolásunkkal kombinálva silótárolóinkban, kizárva a mikotoxinokat, a zsizsiket, egyenletesen jó minőséget biztosítva az állatainknak” – számolt be eredményeikről az ágazatvezető.

kerekasztal-beszélgetés
Péter Mihály (Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.) és John Farago (Mobil Technology Kft.) a Bábolnai Gazdanapok kerekasztal-beszélgetésén

Miért kerül visszatérően középpontba a mikotoxin-probléma?

A mikotoxinok egyes fonalas gombák által termelt másodlagos metabolitok (anyagcsere-végtermékek), amelyek toxicitást okozhatnak az állatoknál, sőt, az embereknél is. Erős toxikológiai hatásaik miatt nemcsak a tapasztalattal, a negatív példákkal, de szigorúan meghatározott és betartott törvényi küszöb- és határértékekkel is igyekszik a feldolgozóipar, élelmiszeripar visszaszorítani a fertőzési okokat. Ráadásul a mikotoxinok nemcsak a termés minőségének romlása és a termékek elutasítása révén csökkentik a mezőgazdasági üzemek nyereségét, hanem az állatok termelékenységének és egészségi állapotának romlása is gazdasági veszteséghez vezethet.

Amennyiben nem végezzük el a mikotoxin-szennyeződések betakarítás előtti és utáni ellenőrzését, úgy esélyt sem adunk az új módszerek alkalmazására a mikotoxin-fertőzések, -mérgezések és -betegségek leküzdésére. Pedig csak így érhető el a mérgező vegyszermaradványok kivonása az élelmiszer- és takarmányláncból. „Ennek egyik lehetősége az ózon alkalmazása, egyetlen lehetőségként, hogy (vegy)szermentes (a szermentes kifejezés jobban elterjedt napjainkban) kezeléssel, (vegy)szermaradványok nélkül csökkentsük a takarmányban és az élelmiszerekben található mikotoxinok szintjét” – foglalta össze a tapasztalatokat a gyártó-forgalmazó Mobil Technology Kft.-t képviselve John Farago.

A „bűnös” mikotoxinok hatására olyan egészségkárosodáshoz vezető anyagcsere- és sejtrendszeri rendellenességek figyelhetőek meg, mint csökkent takarmányfelvétel, tápanyag-felszívódás és alacsony testtömeg; immunszuppresszió; szaporodási zavarok, megnagyobbodott máj és vesekárosodás; szubkután és enterális vérzés, szívizom-elváltozások. Leggyakoribb kórokozók a baromfiban az aflatoxinok és az OTA, sertésben (a mikotoxinokra legérzékenyebb faj) az aflatoxin B1 (AFB1), kocákban a zearalenon (ZEA) és a T-2 toxin, lovakban AFB1 és moniliformin-toxinok és kérődzőkben (bár kevésbé érzékenyek a mikotoxinokra, mint más állatok, különösen a juhok és a kecskék) az aflatoxin-keverékek. A mikotoxinok emberre gyakorolt egészségügyi veszélyeit az elmúlt években nagyrészt áttekintették. Egyes mikotoxinok fokozott mértékben átjutnak a takarmányból a tejbe, aminek kockázatát a WHO is folyamatosan vizsgálja.

Társadalmi és gazdasági szempontból tehát a mikotoxinok okozta veszteségek sokrétűek, de kiszámítani az aflatoxinok és fumonizinek miatti gabonatermés-veszteségek átlagos éves gazdasági költségeit egyelőre nem lehet.

kukorica

Beszéljünk a megoldásról

Számos vegyi anyag alkalmas a mikotoxinok elleni védekezésre, beleértve a bázisokat (ammónia és oxidált oxid), oxidálószereket (hidrogén-peroxid, O3), szerves savakat (hangyasav, propionsav) és egyéb anyagokat is. Az ózon használata az 1800-as évek végére vezethető vissza, az 1900-as évek eleje óta pedig már több mint 40 országban a városi vizeket ózonnal kezelve tisztítják. „Egy rendkívül érdekes és erős oxidáló gázról beszélünk, sőt, a világon a második legerősebb oxidáló gáz (az erősen mérgező fluorgáz után), egyes baktériumok legyőzésében pedig az ózon 3000-szer erősebb tud lenni, mint a klór” – mutatta be a hallgatóknak az ózon jelentőségét és előnyeit John Farago. A felhasználói oldalról mindezt csak megerősíteni tudta az eredetileg fizikusnak tanult Péter Mihály, aki nemcsak a gabonasilókban, hanem az 500 és 1500 tonnás kapacitású hagymatárolókban is sikeresen használja az ózont, különösen a feketepenész elleni védekezésben.

Az O3 gáz mikrobaölő hatása egyre nagyobb figyelmet kap, mivel alkalmazása maradványmentes (a terméknek nincs maradványanyaga), a levegőztetés szükségtelen az O3 gáz oxigénné alakulásának köszönhetően (és nincs szükség levegőztetésre sem a gáz eltávolításához). Ahogy Péter Mihály fogalmazott: „Nálunk már 6 éve nem járt gázmester”.

Sándor Ildikó