Az őszi kalászosok vetőmagellátásáról

Írta: Agrárágazat-2022/07. lapszám cikke - 2022 július 27.

Az elmúlt években megszokott, nyugodt és kiszámítható vetőmagpiaci helyzet tavaly teljesen felbolydult, és azóta is állandó, nem kevés bizonytalansággal terhelt változásban van. Korábban rendkívül egyszerűen és teljes biztonsággal előre lehetett jelezni a vetőmagellátás alakulását, mostanra azonban a múlt év végén bekövetkezett energiaár-robbanás és a február 24-én elindult orosz-ukrán háború miatt minden gyökeresen megváltozott.

Tavaly az őszi kalászos vetőmagok értékesítési szezonja egybeesett a gabona-terményárak kezdődő növekedésével. A műtrágyaárak többszörösére emelkedtek, és szinte minden növénytermesztési inputanyag kiemelkedő mértékben drágult. Az őszi kalászos vetőmagok áremelkedése messze elmaradt ettől a szinttől. Az árutermesztésben az őszi búza esetén rekordtermés született, a növényállományok és a betakarított termés egészségi állapota jó volt. Ennek következtében a visszafogott mag vetőmagkénti felhasználása a megelőző évekhez képest kissé megemelkedett. Ez várható volt, hiszen a növénytermesztési inputok sorában a vetőmag az a termék, amelyet a mezőgazdaság saját magának termel meg, így ha a növekvő költségek miatt fontossági sorrendet kell felállítani a vásárlásokban, akkor sajnálatosan a sor végére kerül. A tavalyi őszibúza-betakarítási időszakban sem esett vissza a termény felvásárlási ára, amely arra sarkallta a gazdálkodókat, hogy a várható magasabb árbevétel reményében tovább bővítsék az őszi búza arányát a termesztésben. Az országos termőterület ennek következtében közel 100 ezer hektárral növekedett, de ezzel ellentétesen a fémzárolt vetőmag használata a 36,4%-os felújítási szintről hozzávetőlegesen 1,5%-kal csökkent.

Az elmúlt 6 évben az őszi búza aránya az országos termelésben folyamatosan csökkent, de a termésmennyiség az 5 tonna feletti országos átlagterméseknek köszönhetően 4,7–5,2 millió tonna sávban stabilizálódott. Ebben az eredményben meghatározó szerepe volt a fémzároltvetőmag- és fajtahasználatnak. A termelés hatékonysága növekedett, és ez fokozta a termelésbiztonságot is. A felújítási arány csökkenését egyértelműen az egekbe szökő input- és energiaárak okozták, de ez vélhetően csak időleges megtorpanást jelent az évek óta emelkedő tendenciában.

rizs

Az idei évet illetően a vetőmag-szaporító terület nagysága kis mértékben csökkent, a fajták száma 174. Az időjárási körülmények rendkívül kedvezőtlenül alakultak. A téli és tavaszi csapadék szinte teljes elmaradása erősen visszavetette az őszi kalászos növények fejlődését. A vízhiány különösen a bokrosodás és a szárba indulás idején okozott károkat, általánosan elmondható, hogy idén az ország minden termőtáját alacsony kalászszám és az elvártnál kisebb kalászok jellemzik.

A termésátlagok bizonyosan nem fogják megközelíteni a tavalyi évi rekordtermést. Nemzetgazdasági szinten abban lehet bízni, hogy ezt a csökkenést kompenzálni tudja a területnövekedés, így az országban várhatóan rendelkezésre álló őszibúza-terménykészletek nem fognak csökkenni.

A vetőmag-szaporítások terméskilátásai sem kedvezőek. A Dunántúl nagy részén jelentősen több eső esett, mint a Dunától keletre eső országrészekben, ahol a január 1. óta lehullott csapadék mennyisége messze elmaradt a szokásostól, és az év első öt hónapjában a 70 mm-t is alig haladta meg. A vetőmag-előállítás intenzív termelési forma, célja az egészséges, jó csírázóképességű, fajtaazonos mag előállítása. Az aszályos időszak a kórokozók megjelenését háttérbe szorította, azonban a kártevők sok helyen gondot okoztak a szaporításokban. A száraz, meleg időjárás egyértelmű következményeként alacsonyabb ezermagtömegű és kisebb magméretű terméssel kell számolni. Jelen helyzetben még teljeskörűen nem mérhetőek fel a terméskilátások, de előrevetíthetően szükség lehet a forgalmazási követelmény részét képező rostaméret- (magméret) engedmény kezdeményezésre. A gazdálkodók jól tudják, hogy a csírázóképesség és a növekedési erély nem függvénye a magméretnek. A kisebb méretű magokból is egészséges, fajtára jellemző méretű és tulajdonságú növény növekedését lehet várni.

A vetőmagellátás tekintetében fontos elem a megtermelt és rendelkezésre álló vetőmagkészlet mennyisége. Ennek megítélésében elsődleges szempont a fémzárolt vetőmag iránt várható igény. A jelenleg is stagnáló-emelkedő terménypiaci árak vélhetően tovább növelik majd a termelési kedvet, ami élénkítheti a vetőmagkeresletet. Ennek ellenében hathatnak a vetőmagon kívüli fontosabb növénytermesztési inputanyagok, az energiaárak alakulása miatti esetleges költségnövekedési trendek. A növénytermesztők a gazdálkodási tapasztalatuk és vetőmagvásárlási szokásaik alapján előre ki tudják kalkulálni a várható kalászosvetőmag-árakat. Ebben segítséget jelenthet az érintettek számára a Vetőmag Szövetség által minden év nyarán meghirdetett tájékoztató ár. A vetőmag speciális árucikk, hiszen ciklikus termelésű, és az értékesítése is bizonyos rövid időszakhoz kötött. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vetőmag élő növényi anyag, és elsődleges, hogy ezt a fontos tulajdonságát minél magasabb szinten meg kell őrizni a felhasználásig, azaz a vetésig. Minden jogszabályban előírt vetőmag-szaporítási, -feldolgozási, -kezelési és forgalomba hozatali követelmény azt szolgálja, hogy a gazdálkodó az élelmiszer termeléséhez egészséges, gyommentes, faj- és fajtaazonos, garantált minőségű vetőanyagot tudjon felhasználni.

Az elsődleges cél az élelmiszer-termelés biztonsága, amely minden ország számára stratégiai fontosságú. Ezt a célt az utóbbi években a jóléti élelmiszerbőség közepette lassan elfeledtük. A COVID-járvány elmúlt két éve alatt több nemzetközi szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem korlátozottsága, a klímaváltozás és a Föld rohamosan növekvő népessége élelmiszer-ellátási nehézségeket okozhat. A klímakatasztrófa mindent elfedő hangsúlyozása háttérbe szorította az élelmiszer-termelés alapkérdéseit. Az élelmiszerlánc-biztonság mellett szinte alig esik szó az élelmezésbiztonságról. A múlt évben elindult energiaár-robbanás hatását csak fokozta az orosz-ukrán háború miatt kialakult gabonaellátási feszültség. Az Európai Unió több lépést is tett az európai gabonahelyzet rendezésére. A gabonatermelés fokozására engedményeket tett a támogatási rendszer bizonyos követelményeiben, és folyamatos tájékoztatási kötelezettséget írt elő a tagországok számára a gabona- és olajosnövénytermelés és a rendelkezésre álló készletek vonatkozásában. Az élelmezési helyzet egy év alatt gyökeresen megváltozott; ne feledjük, 2016-ban szűnt meg az állami tartalékgazdálkodás arra hivatkozással, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása. Vélhetően a jövőben Európa-szerte nagyobb hangsúlyt fog kapni az élelmezésbiztonság, hiszen előre nem látható katasztrófahelyzetek, háborús események és nem mellesleg a klímaváltozás nem múló nehézségei egyik pillanatról a másikra globális krízishelyzetet eredményezhetnek.

A vetőmagágazat szereplői arra törekednek, hogy ennek az élelmiszer-termelési biztonságnak adják az egyik bázisát, az ellenőrzött vetőmagot. Idősebb kollégák nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor az uniós közös piaci szabályok érvénybe lépése előtt nemzeti jogszabályban a növénytermelési támogatások feltétele volt az arányos fémzárolt vetőmag használata. Ennek esetleges ismételt megfontolása egy lehetőség lenne a stratégiai fontosságú termelésbiztonság fokozására.

Polgár Gábor
VSZT