A korábbi 9-10 milliós sertésállományunk 2012-ben már a három milliót sem érte el, majd 2013-ban állítólag pár darabbal talán túlléptük ezt a lélektani határt. Tavaly viszont valami történt. Hogy valóban 200 ezerrel megnövekedett a létszám vagy csak szám-misztika áldozatai lettünk a hatósági intézkedés következtében, most nem fog kiderülni. Az tény viszont, hogy ez az ágazat (is) jelentős fejlesztéseket és befektetéseket igényelne, melyekre az uniós támogatások megoldást jelenthetnek (ezt a témát is feszegetjük majd).
Közel 30 év után megszűnt a tejkvótarendszer, ami elvileg akadálya volt annak, hogy a termelők növeljék a tejtermelést. De ez az ágazat sem lélegezhetett fel, a tej átvételi ára drasztikusan lecsökkent, megkérdőjelezve a tejtermelés eredményességét. Ez itt nem a mese helye, valóban találkoztunk olyan megoldásokkal és tenyésztőkkel is, akik még ilyen feltételek mellett sem panaszkodtak. De a tömegtakarmány-termesztésük más. Más modellt követnek, más szempontok szerint.
És annak igazolására, hogy több szemszögből is meg tudunk vizsgálni egy problémát, a toxinkérdést ezúttal az alom hasznos és kártékony összetevői felől néztük meg.
Persze nemcsak az állattartók kedvét kerestük, szokásunkhoz híven gazdasági elemzésekkel, növényvédelmi tanácsokkal, gépbemutatókról szóló tudósításokkal is színesítettük a szakmai tartalmat. Annál is inkább, mert az agrárszakemberek mellett a fogyasztók népes táborával is találkozunk napokon belül az OMÉK-on.
Sok hasznos információt, jó olvasást kívánok!
Sándor Ildikó főszerkesztő
Agrárágazat – 2015 Szeptember – Főlapszám
Katt a képre!