Valószínűleg a gazdák kegyeiért folyik a harc. Nem kisebb kérdésről van szó, mint arról: vegyszeres vagy géntechnikai alapon folytatódjon a növényvédelem és az állattenyésztés Európában.
Fenntarthatóság helyett géntechnológia és versenyképesség?
Nem támogatja a növényvédő szerek felhasználásának kötelező csökkentését, illetve a fenntarthatóságot, a természeti környezet óvását, helyreállítását célzó törvényt az Európai Parlament legnagyobb frakciója. Az Európai Néppárt döntése megrendítheti az EU évek óta hangoztatott és erőteljesen épített politikáját klímaváltozás hatásai ellen, sőt, az élelmiszerbiztonság és a fenntartható élelmiszer-előállítás ügye is kérdésessé válhat. Az Európai Néppárttal szembenálló politikai erők most azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy ne tegyen javaslatot júniusban az új géntechnológiák (NGT-k) szabályozására vonatkozóan – a géntechnológiák ügyét ugyanis a néppárti képviselők szorgalmazzák. A politikai vihar oka a sajtó szerint az, hogy megpróbálják megbékíteni az utóbbi évek szigorodó szabályozásán felháborodó gazdákat. Mellette azokat a nagyvállalatokat, amelyek versenyhátrányba kerülhetnek a világ többi agrárrégiójának cégeivel szemben. Ahol ugyanis nem kell szigorú vállalásokat tenni a növényvédő szerek, állati antibiotikumok és más eszközök alkalmazásában, ott nyilván olcsóbb és versenyképesebb a növénytermesztés és az állattartás, mint Európában.
Alkalmasak lehetnek
Így aztán nem kizárt, hogy újabb fordulatot vesz az évtizedes vita az új genetikai módszerek (NGT: new genomic technics) alkalmazásáról. A génszerkesztés vagy precíziós nemesítés ugyanis nem vádolható azzal, amivel a hagyományos (és Magyarországon is tiltott) génmódosítás – itt nem kerül be idegen gén egy növény vagy állat genetikai állományába. Ugyanakkor az NGT-k kilátásai valóban kecsegtetőek: alkalmasak lehetnek a növényvédő és sok esetben állati gyógyszerek kiváltására, mennyiségük csökkentésére. Ez nagy segítség lenne a gazdáknak akkor, amikor az EU intenzíven csökkenti a mezőgazdaságban alkalmazható vegyszeres készítmények, hatóanyagok számát.
Az USA és Kína, illetve más nagy agrárállamok már régóta engedélyezik a növénynemesítés felgyorsítását és a növények ellenálló-képességének javítását segítő módszereket. Sokak szerint a klímaváltozástól és a piaci kihívásoktól fenyegetett európai mezőgazdaság is csak így veheti fel a versenyt a konkurensekkel.
Hasonló a helyzet az állattenyésztési ágazatban is. Nagy kérdés, hogyan őrizheti meg a versenyképességét a szektor a kelet-európai (például ukrán és orosz) vagy dél-amerikai beszállítókkal szemben. Ott nincsenek olyan szigorú állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályok, így a termelés is olcsóbb.
