A műtrágyák adják földünk élelmiszer termelésének több mint 40%-át. A gabonák termesztése során alkalmazzák 50%-át az összes legyártott tápanyagnak,de gyümölcsök, zöldségek és az olajnövények is nagyobb felvevő piacot jelentenek.
A világ lakossága az utolsó nagy járvány, a fekete himlő óta folyamatosan nő.
Ma már több mint 7 milliárd emberél a földön, amiből 1 milliárd feletti éhezőt tartanak számon.
A mostani tendenciák szerint a populáció a földön tovább nő, míg az éhezők száma csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben.
Ezt csak úgy lehet elérni, ha a gabonák és élelmiszerek mennyisége is folyamatosan emelkedik.
A műtrágyák ennek a folyamatnak a kihagyhatatlan alapanyagai.
Termelésük, értékesítésük,felhasználásuk az elmúlt évtizedekben egyre inkább tért nyert a világ minden táján és 500 milliárd dolláros éves forgalmú iparággá fejlődött.
A műtrágyák felhasználását tekintve Kína magasan vezeti a statisztikákat, hiszen a világ termelésének 28%-át használja fel, egymaga nagyobb piac, mint az egész amerikai kontinens.
A másik feltörekvő ország India 14%-os szeletet hasít ki a világkeresletéből, azaz e két ország hasznosítja 42%-át az összes műtrágyának.
Ázsia egyéb országaiba jut még 12%, így elmondható róla, hogy jelentős, 54%-os részesedéssel rendelkezik a többi kontinens előtt.
A műtrágyák fajtái
A műtrágyák 3 fő komponensre épülnek.
Nitrogénre (N), foszforra (P2O5) és káliumra (K2O).Ezeket NPK műtrágyaként, de külön-külön is alkalmazzák a világ minden táján.
Nitrogén
A nitrogén gyártása során földgázból állítanak elő ammóniát, mint elsődleges terméket.
Másodlagos termékként két fő terméket gyártanak ammóniából, salétromsav hozzáadásával ammónium nitrátot (AN), illetve szén-dioxid segítségével karbamidot, azaz ureát.
Egyéb nitrogén termékeknek számítanak még a CAN, azaz kalcium ammónium nitrát,mint a „pétisó”, az UAN (urea ammónium nitrát), illetve AS (ammónium szulfát).
A világ ammónia gyártása és felhasználása éves szinten 150 millió tonna körül mozog, ami nitrogén hatóanyagra számolva 125 millió tonnának felel meg.
A legnagyobb ammónia gyártórégió a világon Kelet-Ázsia, a legnagyobb exportőrök a volt Szovjetunió utódállamai, a legnagyobb importőr Észak-Amerika, míg a legnagyobb felhasználószintén Kelet-Ázsia.
Az Európai Unió a világ gyártásának 10%-ával rendelkezik, míg a kereskedelmi forgalom 12%-áthasználja fel.
Foszfor
A foszfor gyártása a nyers foszfát bányászatával kezdődik. Elsődleges termék a foszforsav, melyet kénsav segítségével gyártanak.
Másodlagos termékek a TSP és SSP, illetve ammónia hozzáadásával készülő MAP, DAP.
A foszforsavat legnagyobb mértékben DAP gyártásához használják.
Az összes mennyiség 35%-át veszi fel, a második helyen a MAP áll 26%-kal.
A foszforsav 6%-ából TSP-t, míg 19%-ából egyéb műtrágyákat gyártanak.
A maradék 15%-ot a takarmányipar (6%), élelmiszeripar és egyébiparágak hasznosítják.
Évente több mint 175 millió tonna nyers foszfátot bányásznak a világon.
Magasan a legnagyobb készletekkel Marokkó rendelkezik.
Az állami vállalat, az OCP Group saját adatai alapján 75%-át tulajdonolja a világ foszfor készleteinek.
Más források és számítások szerint ez az adat olyan 60% lehet, de így is elmondható, hogy a foszfor piac jövője nagy mértékben ettől a vállalattól függ.
Az afrikai kontinens exportálja a nyers foszfát közel 60%-át és a foszforsav 73%-át.
A másodlagos foszfortermékek legnagyobb exportőrei azonban már az Egyesült Államok és Oroszország.
Ez alól a TSP az egyedüli kivétel, amit szintén Afrika exportál a legtöbbet, de itt nem olyan nagy a dominanciája, mivel 37%-át adja a világ kereskedelmi kivitelének.
Igaz a TSP gyártását az USA-ban megszüntették.
A legnagyobb nyers foszfát és foszforsav felhasználó Kína és az Egyesült Államok.
A legnagyobb nyers foszfát importőr az EU 27%-os részesedéssel, míg a legnagyobb foszforsavimportőr India.
India vásárolja a legtöbb DAP-ot és TSP-t is a világon, míg a legtöbb MAP Dél-Amerikába áramlik.
A felhasználási adatokat nézve Kína vezeti a MAP, India a DAP, míg Dél-Amerika a TSP piacot.
Kálium
A kálium gyártása szintén bányászattal kezdődik, mint a foszforé.
A leggyakrabban értékesített kálium a KCl, két terméket szoktak még gyártani a káliumból, az SOP-t, amit kénsav hozzáadásával nyernek, illetve az NOP-t, amit ammónia segítségével állítanak elő.
Évente 50 millió tonna körüli a kálisó felhasználás a világon.
Ez azt jelenti, hogy K2O hatóanyagra számítva 30 millió tonna körül mozog.
A legnagyobb termelés Észak Amerikában, főként Kanadában, illetve a voltszovjet utódállamokban található.
Ezek a régiók a legnagyobb export adatokkal is rendelkeznek.
Észak Amerika adja csaknem 40%-át az összes exportnak.
A legnagyobb importáló régió Kelet Ázsia, azon belül is Kína.
Észak Amerika és Dél-Amerika osztoznak a második és harmadik helyeken 7 millió tonna feletti mennyiségi adataikkal.
A legnagyobb felhasználó régió szintén Ázsia 21 millió tonna feletti felhasználással, ahol Kína és India a meghatározó országok.
Dél Amerika és Észak Amerika 9 millió tonnás éves kálisó igénnyel rendelkeznek.
A 27 tagú Európai Unió a világ termelésének 12,8%-átadja, míg felhasználásának 13,4%-át.
Az EU legnagyobb kálisó gyártója a német Kalisalz.
Piaci szereplők
A világ legnagyobb műtrágyagyártóit több sorrend alapján is lehet rangsorolni, éppen ezért két cég is verseng egymással a vezető címért.
Ez a két multinacionális cég a kanadai Potashcorp és a norvég Yara.
A rangsorolást, ha az értékesített összes mennyiség alapján nézzük, beleértve minden értékesített terméket lévén az saját gyártás vagy más gyártók által előállított termékek forgalmazása, akkor a norvég cég a legnagyobb a világon.
Ha azonban a cégek saját gyártási kapacitásait és így értékesített mennyiségeket vesszük figyelembe, akkor a Potashcorp vezeti a rangsort.
Amennyiben az NPK gyártást, mint másodlagos műtrágyagyártást nem számítjuk,csak a 3 fő tápanyag gyártását, azaz a nitrogén elsődleges termékét az ammóniát, a foszfor elsődleges termékét a foszforsavat, illetve a kálium elsődleges termékét a kálisót, akkor a sorrendet egyértelműen a kanadai cég vezeti.
Mi több, ebben a szituációban a norvég cég az ötödik helyre szorul és az amerikai Mosaic veszi át a második helyet a fehérorosz Belaruskali és a marokkói OCP előtt.
A termelők 2011 első félévében 16%-kal több NPK műtrágyát vásároltak, mint egy évvel korábban.
A műtrágyaköltség a nagyobb volumen és a magasabb árak miatt 62%-kal emelkedett.
A 2011. január-júniusi időszakban a termelők által vásárolt műtrágyák NPK hatóanyag tartalma összesen 240,2 ezer tonna volt, természetes súlyban számolva összesen 726 ezer tonna volt a közvetlenül mezőgazdasági termelőnek értékesített műtrágya (16%-kal emelkedett).
A műtrágyaárak emelkedő trendje megtört 2011. második negyedévében, az árak összességében alig emelkedtek.
Az árak változását jól illusztrálja a legnagyobb forgalmú szerek jellemző értékesítési árainak változása.
Az Ammónium-nitrátátlagára 83-ról 80.000 Ft/tonnára mérséklődött a második negyedévben, az NPK 15:15:15 és a szuperfoszfát átlagára nem változott, a CAN/pétisó átlagára némileg emelkedett, 60-90.000 forintért lehetett kapni, a kálium-klorid ára a 90-120.000 forintos tartományból a 90-140.000 Ft-os sávba helyeződött át.
A műtrágyaárak aktuális tendenciáit a havi mezőgazdasági árelemző című cikkünkben mutatom be részletesen Olvasóinknak.
A kukorica tavaszi starter-,kiegészítő- és mikroelem-trágyázása
A kukorica nagyobb mérvű nitrogéntrágyázását lehetőleg tavasszal a vetéssel egy menetben kezdjük el.
Mivel a nitrogénigény az intenzív növekedés időszakában fokozott, célszerű a szaktanács alapján javasolt nitrogénadagot megosztva kijuttatni.
A starter trágyázással elsősorban nitrogén- illetve N:P műtrágyák alkalmazásával elősegíthetjük a kukorica gyors kezdeti fejlődését, még jobb tápanyag-ellátottsággal bíró talajokon is.
Mérsékelhetjük a tavaszi időjárás szélsőségei okozta stressz hatásokat, mivel az így kijuttatott tápanyagok a csírázó, gyökeresedő növény közvetlen tápanyagellátását szolgálja.
Amennyiben lehetőségünk van rá mindenképpen cinkkiegészítéssel készült műtrágyát válasszuk.
A kukorica magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb nagyobb cinkhiánya, melyre a növény érzékenyen reagál.
Hiányában a kukoricanövekedése visszafogottá válik, károsodnak a generatív szervek, a virágképződés késik, esetleg el is marad.
A talajban még jó cinkellátottság mellett is jelentkezhet relatív cinkhiány, melyet a foszforral jól vagy igen jól ellátott területeken a foszfor-cink felvételének antagonizmusa idéz elő.
Az esetleges cink- és mikroelem-hiány elkerülése érdekében 6-8 leveles állapotban használjunk levéltrágyákat, összekötve a kijuttatást akár egy kései poszt gyomirtással.
Amennyiben megosztottuk a nitrogénadagot, a kukorica 10-12 leveles állapotában – amíg a traktor hasa alatt elfér a növény -tápkultivátorral vagy szórást követően kultivátorral dolgozzuk a talajba,elősegítve a növény intenzív növekedését.
Tápanyag-visszapótlásról utoljára címerhányáskor szükséges gondoskodnunk.
Előfordulhat, hogy cink vagy más mikroelemek valós, esetleg relatív hiányát tapasztaljuk állományunkban.
A nagy termésmennyiség elérése érdekében juttassunk ki cinket és mikroelemeket, melyet összeköthetünk egy esetleges kukoricabogár elleni védekezéssel, megakadályozva ezzel a rovar virág kártételét.
