Az alakorbúzák alkalmasak az ökotermesztésre

Az egyik legősibb termesztett pelyvás gabonaféle, az alakor búza felkeltette a hazai sörgyártók figyelmét, és a nyugati példákhoz hasonlóan, hazánkban is megkezdődtek a kísérleti főzések. Ehhez a tavaly elhunyt martonvásári kutató, Kovács Géza irányításával előállított ökológiai nemesítésű alakor búzákból az Mv Alkort, illetve az Mv Menket fajtát választották.

A sörgyártóknak, illetve a kutatóknak leckét adott, hogy az alakor búzának magas a fehérjetartalma (az Alkoré 12,9-20 százalék, a Menketé 18-18,7), és hiába malátázták kifogástalanul, a sörkészítés igényéhez képest enzimszegény alapanyagot kaptak a főzéshez, amelyet végül egy német biomalátával összekevertek a főzéshez (közel fele-fele arányban).

Hegyesné, dr. Vecseri Beáta egyetemi tanszékvezető kérdésünkre kifejtette, már keresik azt a hazai sörárpafajt, amely biokörnyezetben képes kiváltani az import malátát, hogy a biosör megfeleljen a magyar termék minősítés követelményének.

Az organikus biosör készítéséhez a 10 ezer éves alakor búzára azért esett a választás, mert kiválóan ellenálló a főbb gombabetegségekkel szemben, szárazságtűrő és gyomelnyomó képessége kiemelkedő.

A talaj magas tápanyagtartalmát nehezen tűri, ellenben a legkeményebb teleket is jól bírja.

Ez azt jelenti, hogy termesztésénél sem műtrágyákat, sem gyomirtót vagy gombaölőt nem kell alkalmazni.

Megyeri Mária, a martonvásári agrártudományi kutatóközpont génmegőrzési és organikus nemesítésű osztály tudományos munkatársa rámutatott, az alakor búzáink termőképessége hasonlít a közepes búzákéhoz (hektáronként 2,5-3,5 tonna).

Az Mv Alkor igen gyorsan bokrosodik, ezért vetéskor elegendő a 2,5-3 millió csíra.

Sűrűbb vetésben, illetve nitrogénben gazdag talajokon 120-130 centiméter magasra is megnő, s a vékony szára, noha erős és rugalmas, a növény mégis csak közepes állóképességű.

Ezzel szemben a Menket éréskori magassága 80-90 centiméter, és a termőképessége 20 százalékkal magasabb a társánál.

A rövidebb szárhossza miatt 4,5-5 millió csíra vetőmagnormával is vethető.

A Menket jól viseli az intenzívebb termesztés körülményeit, viszont a gyomirtó szerekre kifejezetten érzékeny, amelyek alkalmazását egyébként szükségtelenné teszi a kiváló bokrosodó és gyomelnyomó képessége.

Mindkét fajta rosttartalma kiemelkedő. Megyeri Mária elmondta, ahol termelői körülmények mellett elvetették, ott is igazolódott, hogy az alakor búzák erős gyökérzete és intenzív növekedése miatt szinte egyáltalán nem marad meg a gyom, ugyanakkor a gyengébb talajokon is megfelelően teremnek, igaz, a piacvezető sörárpákkal szemben a termőképességük nem éri el a 40 százalékot.

Ellenben kiemelkedőek az alakor búzák beltartalmi paraméterei, például magas az antioxidáns- és mikroelem-koncentrációjuk, amelyek funkcionális, a tápértékük mellett egészségvédő, és -javító élelmiszerek előállítására is alkalmassá teszik.

Fejtrágyázásuk egyértelműen kerülendő. Az alakor búza fajták a biogazdálkodásban használt vetésforgókba jól beilleszthetők.

Önmaguk után három éven belüli vetésük nem ajánlott, noha megszokott körülmények között, a rozshoz hasonlóan 3-4 évig megszakítás nélkül is eredményesen termeszthetőek.

Az előveteményre nem érzékenyek, de annak megválasztása mégis fontos.

Az alakor búzákat korán, ülepedett talajba kell vetni, ami csak korán lekerülő elővetemény esetében oldható meg sikeresen.

Az elővetemény megválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy az alakor búzák nem igényesek a talaj nitrogén tartalmára, ellenben a sok nitrogén miatt, illetve csapadékos évjáratokban megdőlhet, főleg a magas Alkor fajta – mondta érdeklődésünkre Megyeri Mária.

Az első komolyabb mennyiségű biosört, még nem a végleges összetevőkkel, idén márciusban főzték Orgoványban, az Akpedo Kft. sörfőzdéjében.

A nemes borostyán színű ital magában hordozza a felső erjesztésű élesztő aromáit, a komló fűszeres, citrusos ízével együtt, illetve antioxidáns és ásványi anyagtartalma magasabb egy átlagos sörnél.

A biosör bemutatásán elhangzott, a biomaláta készítéséhez vetett Mv Menket számára körültekintően kellet kiválasztani a termőhelyet, hiszen a termőföldre meghatározott ökológiai gazdálkodási előírásokat a számos buktató miatt kevesen tudják nagyüzemi körülmények között megtartani, hiszen alig néhány ökológiai nagyüzem működik Magyarországon.

Ezek közül is kiemelkedik innovatív erejével, kapacitásával és felkészültségével a gyulai központú Körös-Maros Biofarm Kft.

A kutatók számára így egyértelmű volt, hogy őket keresték meg erre a feladatra – vont tanulságot Hegyesné, dr. Vecseri Beáta.

Jóllehet, mintegy 13 éve foglalkozik ökológiai gazdálkodással a Körös-Maros Biofarm Kft., egy ősi és tiszta, mégis erőteljes búzafajtával foglalkozni szép feladat, függetlenül attól, hogy termésátlaga 30-40 százaléka a mai fajtákénak – mondta Ráki Zsolt, a Kft. egyik tulajdonosa és vezetője.

A biosörkészítés alapanyag-termelése mellett a konzorciumon belül ők intézik, szervezik a gyártást és majd az értékesítést is.

Az alakor búzát 40 hektáron termesztették, az idei vetéseket július elején aratták.

A hozam lényegesen gyengébbre sikeredett ezúttal, mint várták, az állománykezelést kultivátorozással, illetve kisebb területeken kapálással végezték.

Az Akpedo Kft. bérmunkában vállalta fel a sör főzését, az egyedi számozással palackozott ital elkészítését.

Ráki Zsolt rámutatott, az öt éven át tartó termékfejlesztés most jutott el oda, hogy az első adag sör palackokba kerülhessen, amely ízben, állagban is teljesíti a nemesítők és fejlesztők elvárásait.

Az új termék előállítása mellett az is cél volt, hogy jó példát mutassanak a hasonló kezdeményezéseknek.

Magyarországnak jelentős lehetőségei vannak a biogazdálkodásban, amely nem szabad, hogy megálljon az alapanyagok szintjén.

Erre jó példa a biosör előállítása, amelynek tapasztalatai alapján más bioélelmiszerek előállítása is ezt a módszertant követi, követheti.