Az állattenyésztés jelene és jövője térségünkben

Az elsősorban takarmánykereskedelmi tevékenységéről ismert RUSSEL s.r.o. is felismerte az ebben rejlő lehetőséget. Állattenyésztési terveink megvalósításának küszöbén a hazai és szomszédos gazdasági környezetet elemezte szakértőnk.

Tapasztalatok feldolgozóipar hiányában

A magyar élelmiszeripar még jelenleg is a mezőgazdasági termelés mintegy kétharmadát vásárolja fel további feldolgozás céljából, de exportorientáltsága jelentős, külkereskedelmi mérlege még mindig pozitív, ezért sürgős lépéseket kell(ene) tenni. Többek között biztosítani kell a vállalkozások forráshoz jutását, ösztönözni kell a szakágazatok szerkezetátalakítását, a piaci szereplők szorosabb együttműködését, az integrált termékpálya rendszerek kialakítását. A tömegtermékek előállítása helyett a magasabb minőségű termékek előállítását kell előtérbe állítani.

A KSH decemberi adataiból kiderült, hogy tíz év alatt eltűnt kétmillió sertés Magyarországról, és az utóbbi évben is romlott a helyzet. De milyenek a nemzetközi viszonyok a legjelentősebbnek tartott szarvasmarha- és sertéságazatban?

Az élőmarha- és marhahúsimport az EU-ban 9%-kal emelkedett, a behozatal csaknem háromnegyede Brazíliából, Uruguayból és Argentínából származott.

Magyarországon 2013. december 1-jén 772 ezer szarvasmarhát számláltak (KSH). A húshasznú tehenek száma csaknem 15%-kal emelkedett, ugyanakkor a kettős hasznosítású teheneké 30%-kal csökkent, mert az egyéni gazdaságok a jobb növekedési eréllyel, a nagyobb tömeggyarapodással, és a jobb húsformákkal rendelkező fajtákat részesítik előnyben.

A marhahúsexport 6%-kal csökkent, legnagyobb mennyiségben Hollandiába és Ausztriába szállítottunk marhahúst. A marhahúsimport csaknem 8%-kal esett vissza.

A tejtermelő és -feldolgozó ágazat számára jelenleg kérdéses, hogy az élénk világpiaci kereslet miatti magas árszint meddig marad fent. Az árcsökkenés várhatóan az első negyedév után következhet be. A nyerstej felvásárlási árának csökkenése kedvezően hatna a hazai tejfeldolgozók költségeire és likviditási helyzetére, mivel a magyar feldolgozók nem tudnak versenyezni az olasz piaci árakkal, amihez ráadásul egyre magasabb EUR/HUF árfolyam társul.

Az Európai Unió csaknem 1,5 százalékkal több élő sertést és sertéshúst (2,87 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon 2013 első tizenegy hónapjában, mint az előző év azonos időszakában. Eközben az import mennyisége 10%-kal csökkent. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis vírus felbukkanása miatt Oroszország importtilalmat vezetett be az EU-ból származó élősertésre és sertéshús-termékekre, így ha emiatt nagy exportkészletek ragadnak bent az EU-ban, az az árak komolyabb eséséhez vezethet. A korlátozások igazi kockázata, hogy a bent ragadt dán és német sertéshúsnak rövid időn belül piacot kellene találni az EU-n belül, aminek elsődleges célpiaca Kelet-Európa lehet. Ez pedig komoly kockázatot jelenthet a tenyésztőkre.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2,935 millió sertést tartottak 2013. december 1-jén, 1,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban (de 1,1%-kal többet, mint 2013. június 1-jén).

A nemzetközi piacon 3,3%-kal több sertéshúst értékesítettünk, azonban az export értékének emelkedése ennél kisebb mértékű, 1,3% volt. A sertéshúsimport volumene csaknem 1%-kal nőtt, ugyanakkor értéke több mint 6%-kal esett vissza.

Mi a helyzet a szlovák oldalon?

A szlovákiai állatállomány az elmúlt években drasztikus mértékben zsugorodott. A sertések száma az elmúlt tíz évben a felére esett vissza. 2000-ben még 1,488 millió sertést tenyésztettek Szlovákiában, tavaly pedig mindössze 740 ezret. A szarvasmarha-állománynál mérsékeltebb volt a hanyatlás, tíz év alatt 693 ezerről 472 ezer darabra esett a számuk.

Európai viszonylatban a szlovákiai állattenyésztés piaca rendkívül kicsi, s ebből eredően bármilyen változás jelentős mértékben befolyásolhatja a tenyésztők munkáját. A szakértők a takarmányköltségek további csökkenését feltételezik, és ennek alapján a tenyészállomány bővülését, a fialások számának emelkedését és a vágósúlyok növekedését valószínűsítik. A csökkenő takarmányárak kedvezően hatnak mind az abrakfogyasztó (sertés, baromfi), mind a tejtermelő ágazatok önköltségeire. Az állatállomány várható alakulására ugyanakkor kedvezőtlenül hat, hogy a befektetések hosszabb távon térülnek meg, mint a növénytermesztés esetében.

Bojtos Zoltán