Baromfi, Szarvasmarha, Sertés Road Show

Borítókép
Új technológiák és innovációk a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. palettájáról.

Három, markánsan különböző állatfaj, mégis hasonló kihívások és célok a termelők előtt. Így összegezhetők a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. (BBT) által megtartott három szakmai nap előadásainak témái. Fókuszban a genetikai teljesítőképességek minél jobb kihasználása: állatjóléti, állategészségügyi, takarmányozási fejlesztésekkel, olyan új kihívások mellett, mint a baromfinál az antibiotikumok, szarvasmarhánál a hozamfokozó hormonok, a sertéseknél pedig a cink-oxid használatának mellőzése.

Brojler- és pulykahús: a lengyel példa

Hogyan tudták az ágazat termelését a négyszeresére növelni, és előbb csirkehúsból, majd pulykából is Európa elsőszámú termelőivé lépni a lengyelek? Erről beszélt előadásában Piotr Skalij a Hendrix Genetics területi igazgatója. Mint mondta, megkönnyítették az istállók építésének engedélyeztetését, bővítették a vágóhidak kapacitását, külképviseletek nyitásával új piacokat szereztek, többek között Kínában. Sikerük titka az is, hogy élen járnak az új technológiák alkalmazásában, például az antibiotikum- és GMO-mentes baromfiállomány előállításában.

Baromfitartás antibiotikum nélkül

Miért ne használjunk antibiotikumot? Dr. Farle Csaba, a Hungerit Zrt. főállatorvosa (képünkön) erre a kérdésre előadásában a rezisztencia kialakulását, a jogszabályi szigorításokat, és az erre irányuló fogyasztói elvárásokat nevezte főbb okokként. Ismertette azokat a tartási, szállítási intézkedéseiket, amelyekkel saját baromfitelepeiken végtermék-állataik 74%-át már antibiotikumos kezelés nélkül nevelték fel. A főállatorvos kitért a sikeres szalmonellamentesítési programjukra is, melynek a kulcsát a dolgozóik érdekeltté tételében jelölte meg a fertőtlenítési-higiéniai munkálatok elvégzésében.

Kéktől-Zöldig: baromfi takarmányaink fejlesztési eredményei

A napjainkban tapasztalt rohamos genetikai fejlődés eredményeképp azzal szembesülünk, hogy egyre gyorsabban növő madarak kerülnek ki a keltetőkből. Azonban ennek az extrém növekedésnek számos negatív mellékhatása is van. Csontos Bence a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. termékfejlesztő mérnöke olyan frissen kifejlesztett termékeket mutatott be melyek nagy segítséget nyújthatnak a termelőknek. Ilyen új termék a BlueVital mely itatásával nagy mértékben tudjuk csökkenteni a szív és érrendszeri problémákból keletkező elhullásokat. Amellett, hogy megtartjuk a takarmány magas zsírtartalmát és a madarak magas takarmány felvételét.

„A jövő elkezdődött...” Kihívások a szarvasmarhaágazatban

A borjútakarmányozás elmélete és gyakorlata című előadásában Halász Róbert, a BBT szarvasmarha szaktanácsadója részletesen bemutatta azokat a kutatási eredményeket, amelyek a borjak emésztési sajátosságait, és ennek megfelelően a borjak takarmányozásának új technológiáját tárták fel a megújult tejpótló borjútápszerek, starter takarmányok használatával. Szintén a jövőbe mutató előadásában Dr. Tanai Attila, a BBT fejlesztési vezetője a fehérjeforrások egyes táplálóanyagainak összehasonlító vizsgálatáról beszélt extr. szójadara és repcepogácsa, illetve más melléktermékek esetében. Az intenzíven termelő tehenek egyre növekvő tejtermelése ugyanis jelentősen megnöveli az állatok fehérjeszükségletét. A fehérjeigény takarmány eredetű fehérjével történő pótlását úgy kell megoldani, hogy közben a bendőbeli fehérjemérleg is optimálisan alakuljon. Ezt olyan takarmányokkal lehet elérni, amelyek fehérjetartalmának az átlagosnál jóval kisebb hányada fermentálódik a bendőben – hangsúlyozta a szakember, aki bemutatta a saját előállítású, GMO-mentes Soyzin és Soyzex szójatermékeiket.

Az amerikai példák

Hogyan lehet a BST (szarvasmarha növekedési hormon) használata nélkül sikeres a tejtermelés? Arnie Gruenes amerikai farmer (képünkön) szerint bár nehezen, de nincs más út. A harminc éve tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaságban 1993-ban kezdték használni a BST-t, és ennek hatására a termelésük 45 kg-os fejési átlagra emelkedett. A BST elhagyása után a tejtermelésük 6 kg-mal csökkent (ezt azóta 2 kg-mal javították), és céljuk a növekedési hormon használata nélkül a korábbi eredményeik elérése a tehénkomfort maximális megteremtésével, a gyengén termelő tehenek korábbi kiszűrésével, magasabb NDF-tartalmú tömegtakarmány, elsősorban kukoricaszilázs etetésével. A robotfejés alkalmazásának tapasztalatait osztotta meg Steve Middendorf. A minnesotai farmer tavaly tért át 180 tehénnel a fejőrobot használatára, és növekvő tejtermelésről, javuló tehénkomfortról számolt be a gazdáknak.

A XXI. század telepe Magyarországon

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. mezőhegyesi birtokán jelenleg zajló 4,7 milliárd forintos összértékű fejlesztésről szólva Dr. Totthné Dr. Polner Antónia szarvasmarha-tenyésztési osztályvezető a modern, fejőrobotos istállókat helyezte fókuszba. Kitűzött céljuk, hogy 2025-re a Holstein friz tejelőállomány genetikai és termelési paraméterei a világ legjobbjai között szerepeljenek. Ehhez a 40 éves, elavult istállóikat új, a legkorszerűbb technológiával felszereltekre cserélik az összes kiegészítő-berendezéssel együtt. A két új, fejőrobotos istálló átadása ez év októberére, a teljes átalakítás 2020 végére várható.

Sertéságazat: szakmai előadások, teleplátogatás

A sertéságazatot is kihívások elé állítják a világpiaci feltételeknek való megfelelés kényszere: a termelékenység növelése, az állategészségügy és higiénia maximális szintre emelése, és olyan, a közeljövőben életbelépő jogszabályi szigorítások, mint pl. a cink-oxid felhasználásának tiltása a sertéstakarmányokban. A szakmai előadások is ezt taglalták: Vida Orsolya (BBT, termékfejlesztő mérnök, képünkön) Mentesség A-tól Z-ig – Antibiotikumoktól a ZnO-mentes takarmányokig című előadásában rámutatott: a cink-oxid terápiás célú használata az Európai Bizottság határozata szerint 2022-ig lehetséges. Ennek megfelelően a Kaposvári Egyetem Termékfejlesztési és Nyomonkövetési Kutató Központjában végeznek kutatásokat a malactápok átalakítása érdekében. (Bővebben a 132. oldalon olvashatnak a témáról.) A választásimalac-szám növelésének lehetőségeit mutatta be Gerencsér Gábor (BBT, sertés szaktanácsadó), dániai példákkal hasonlítva össze a termelési eredményeiket. A kidolgozott program fontos elemeit alkotják azok a takarmányok és egyéb kiegészítők, amelyeket a PigCare malactakarmányozási program foglal magába. Tóth Zoltán vezető sertés szaktanácsadó pedig a legjobb hizlaldai eredményeiket mutatta be.

55 ezer malac évente

A Bonafarm Mezőgazdaság új mocsai sertéstelepét hamarosan átadják. Láthattuk a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt ólakat, ahol 1500 koca fog termelni, melynek eredményeként 50-55 ezer malacot fog a telep kibocsájtani évente. A beérkező kocasüldők karanténozás után kerülnek termékenyítésre a telep vemhesítőjében, ezt követően a csoportos kocaszálláson kerülnek elhelyezésre vemhességük 110 napjáig. A fiaztatóba történő felhajtást és fialást követően a szoptatási idő 24-25 nap. A 27 kg-os súlyig nevelt malacokat az integrációs partnereikhez helyezik ki bérhízlalásra, ahonnan az MCS vágóhídra kerülnek az állatok – ismertette a technológiát Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazat igazgatója.

Felvételeink: www.agraragazat.hu/galeriak

Tartalom közti banner a cikk végére
no