- 15 természettudományos workshop általános és középiskolásoknak
- Állandó interaktív installáció a Csodák Palotájában
- Bayer-ösztöndíjak az MTA TTK nyári kutatótáborába
Budapest, 2014. október 21. – A világ 13 országa után Magyarországon is elindítja „Making Science Make Sense” elnevezésű oktatási programját a Bayer Hungária. A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja által felkarolt kezdeményezés célja, hogy interaktív és figyelemfelkeltő eszközökkel népszerűsítse a természettudományokat a 10-16 év közötti diákok körében. A program részeként Csodák Palotájában egy éven át mintegy 200 ezer gyermek tekintheti meg az erre a célra létrehozott interaktív installációt, illetve csoportokban 15 egyedi workshopon vehetnek részt. A programot megelőző kvalitatív kutatásból kiderül: a szaktanárok is a kiscsoportos kísérletekben, vendégelőadók bevonásában és a különleges élményeket nyújtó, iskolán kívüli tevékenységekben látják a természettudományok oktatásának jövőjét.
A Bayer „Making Science Make Sense” (MSMS) programjának célja, hogy a 10-16 éves diákok között népszerűsítse a természettudományos ismereteket, valamint hatékonyan támogassa a kémia- és biológiatanárok erőfeszítéseit. A program 1995-ben indult el Amerikában, itthon pedig 2014 novemberében interaktív installációval, valamint egyedi workshopokkal debütál a Csodák Palotájában.
„Tudásközpontú és kutatásalapú vállalatként a Bayer Hungária Kft. küldetéstudatot érez a tudományok oktatásának fejlesztésében. MSMS programunk – amelyik egy a Bayer által globálisan támogatott 300 társadalmi felelősségvállalás projekt közül – már az általános és a középiskolai években, a pályaválasztás előtti időszakban támogatja a gyerekeket és tanáraikat a természettudományok iránti érdeklődés felkeltésében és fejlesztésben” – mondta dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
Az MSMS program hazánkban három pillérre épül: a Csodák Palotájában kialakított MSMS Tudáspont ad helyet annak az idén novembertől jövő májusig tartó, összesen 15 alkalmas workshopsorozatnak, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégiumának önkéntes hallgatói tartanak előadásokat 10-16 esztendős diákok számára. Az ingyenes workshopokra osztályok, iskolai szakkörök jelentkezését várják, akik a program weboldalán, a www.msms.hu-n regisztrálhatnak az alkalmakra. Az első évben a workshopok témája az emberi szervezet működése lesz.
A workshopokon részt vevő középiskolások ugyancsak pályázhatnak a Bayer által felajánlott ösztöndíjas helyekre az MTA TTK egyhetes nyári kutatótáborába, ahol fiatal szakemberek vezetésével – személyes tutorálással – mélyíthetik el természettudományos ismereteiket.
Ezenkívül az évi mintegy 200.000 fős látogatói bázissal rendelkező Csodák Palotájában egy állandó interaktív videoinstallációt is felépít a Bayer, amelyen a workshopok témáihoz kapcsolódó természettudományos kísérleteket nézhetnek meg a CSOPA vendégei.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy a 2014-es hazai programunk elismeréseként támogató partnerünkként köszönthetjük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, valamint védnökünkként üdvözölhetjük az MTA Természettudományi Kutatóközpontját. Hálásak vagyunk a Csodák Palotája vezetőségének, hogy egy, a gyermekek és pedagógusok körében egyaránt kedvelt helyszínt biztosítanak a teljes projektünk számára. Továbbá köszönetemet fejezem ki a BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégiuma önkéntes diákjainak – a jövő tudósainak-, akik segítettek a kísérletek kidolgozásában, és a gyermekekhez történő eljuttatásában.” – tette hozzá az ügyvezető.
Az MTA TTK főigazgatója, Dr. Keserű György Miklós az együttműködéssel kapcsolatban kifejtette:
„Közpénzből finanszírozott tudományos intézményként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja felelősséget érez a fiatal nemzedékek természettudományos érdeklődésének felkeltéséért, a tudományos ismeretterjesztésért és a kutatói pálya népszerűsítéséért. A Bayer előremutató kezdeményezéséhez csatlakozva e területeken tovább szélesíthetjük lehetőségeinket.”
Hozzátette: az MTA Természettudományi Kutatóközpontja évek óta szervez kutatótáborokat középiskolás diákok részére, akik a legmodernebb kutatási témákon dolgozhatnak a központ munkatársainak irányításával. Mindegyik kérdés folyamatban lévő kutatási projektekhez kapcsolódik, ezért a táborozó diákok a valódi kutatómunka nehézségeit és örömeit is megtapasztalhatják. A Bayer által felajánlott ösztöndíjjal 2015 nyarán további diákok vehetnek részt nyári kutatótáborunk programjában.
A 2014-es MSMS program előkészítésekor a Bayer kvalitatív kutatást készített a természettudományos tantárgyakat oktató általános és középiskolai pedagógusok között. A felmérés kiterjedt arra is, hogy melyek azok az alternatív módszerek, amelyek segítségével felkelthető, fenntartható és hosszabb távon is elmélyíthető a diákok érdeklődése a természettudományok iránt.
„A természettudományos tantárgyak nagyon fontos ismereteket nyújtanak a felnőtt élethez, ezért is kulcsfontosságú a diákok érdeklődésének felkeltése. A Bayer MSMS Tudásközpontja a pedagógusok munkáját is segíti azzal, hogy helyszínt és eszközöket biztosít az interaktív oktatásra” – mutatott rá Alföldi Mária, a Bayer Hungária kommunikációs vezetője.
A kutatás legfőbb megállapításai:
- A kutatásba bevont pedagógusok szerint a biológia, a kémia és a természetismeret tantárgy oktatása egészen addig ?hálás? feladat, amíg a téma és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik a látványos szemléltető eszközök alkalmazását, illetve a kísérletek elvégzését. Attól kezdve viszont, hogy a tanulóknak elvont fogalmakat megfelelő szemléltetés nélkül kell megtanulniuk, lelkesedésük lanyhul, sőt többen teljes egészében ?feladják? a tanulást.
- A megkérdezett szaktanárok számos kihívással találkoznak mindennapi munkájukban: a felhasználható limitált időkerettől kezdve a korlátozott anyagi és tárgyi lehetőségeken át a gyermekek érdeklődésének aktív fenntartásáig.
- A szaktanárok számos területen vezetnének be újításokat annak érdekében, hogy a természettudományos tantárgyakat vonzóbbakká tegyék az általános iskola felső tagozatosai számára, és hogy növeljék az oktatás hatékonyságát. Reformjavaslataik közül a leghangsúlyosabb szerepet a gyakorlati, szemléltető oktatásnak szánnák – akár külsős vendégelőadók bevonásával, akár az iskola falain túlmutató érdekes projektfeladatokkal. Ugyancsak többen fogalmazták meg, hogy a tantárgyak befogadását segítené, ha kisebb csoportokban több gyakorlati feladatot, valódi kísérletet végezhetnének el a diákok.
A kutatás tehát összességében alátámasztotta, hogy a szaktanárok is fontosnak tartják a gyakorlati ismeretszerzéssel egybekötött oktatást. Ez a megközelítés – azonkívül, hogy illusztrálja az elméletben tanultakat – segít abban, hogy a hallottak-olvasottak rögzüljenek, és később, akár felnőttkorban is felidézhetők legyenek. Az érdekes, látványos gyakorlati példák, kísérletek további előnye, hogy segítségükkel a pedagógusok könnyebben megtarthatják a természettudományok iránt érdeklődő diákok figyelmét.
