A biomassza alapú hőenergia előállítás alkalmazási területei szinte korlátlanok azokban az elsődlegesen skandináv országokban, ahonnan a technológiák jellemzően erednek. A hazai biomassza tüzelés – annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek (sertéstartók, baromfinevelők, kertészetek, marhaistállók) és vidéki kistelepülések számára a válság túlélésének, a megmaradásnak az egyik meghatározó eszköze lehet – még gyerekcipőben jár.
A skandináv példa
A mezőgazdaságban egyaránt vevők az állattartók, kertészetek, terményszárítók, gépüzemek.
Az élelmiszeriparban a sok technológiai meleg vizet igénylő tej-, sajt-, hús, olaj- és egyéb üzemek állandó piacot jelentenek.
A magyar elképzelésektől eltérő módon az önkormányzati szektor az egyik legnagyobb beruházó a biomassza tüzelés területén.
Nagyon gyakori kombináció az energiafűz ültetvény közvetlenül a települési szennyvíztelep mellett (kihasználandó az ülepített szennyvíz jótékony hatásait), együtt a kiserőművel, amelyik az intézményi és lakossági fűtési igények egy részét is kielégíti.
Hasonlóképpen jellemző, hogy települések a környezetükben lévő gazdákkal megállapodva, szalmatüzeléssel oldják meg energiaellátásukat.
Így együttesen környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is fenntartható és követendő megoldásokat valósítanak meg.
A hazai valóság
A magyar gyerekcipő ellenére az is elmondható, hogy a 30-90% közötti gázhoz mért energia megtakarítás, a rövid – gyakran 1-3 év közötti – megtérülési idők és a beruházásokhoz kapcsolható ÁTK és KEOP pályázatok az utóbbi években gyors fejlődést hoztak, jellemzően a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások, önkormányzatok körében.
A még gyorsabb elterjedésnek számos gátja van, melyeket a beruházók csak professzionális közelítéssel, a biomassza fűtési rendszerek tervezésében, gyártásában, telepítésében jártas szakmai partnerekkel szorosan együttműködve tudnak leküzdeni.
Akadályok idehaza
A fűtési célú biomassza fogalmának tisztázatlansága, megtakarítások ismeretének hiánya
Elméleti megközelítések helyett egy nagyon gyakorlatias megközelítést javaslunk a biomassza fűtésen gondolkodók számára.
Fűtési célú biomasszaként kezelhető a vállalkozók, települések és a lakosság vonatkozásában minden olyan évente újra keletkező természetes vagy termesztett növény illetve melléktermék, amelynek fűtési célú felhasználása gazdaságilag, műszakilag és környezetvédelmi szempontból értelmes, indokolható és elfogadható.
Jellemző példák: búza, kukorica, repceszalma, mezőgazdasági zöldhulladék, ártéri területeken keletkező fahulladék, valamint ipari és mezőgazdasági eredetű faaprítékok.
Nagyon fontos szempont, hogy a helyi hozzáférhetőségi, fenntarthatósági viszonyokhoz igazítva válasszuk meg a fűtőanyagot és az intézményenként, épületenként hozzá optimalizált kazánt és fűtési rendszert.
Nagyon sok esetben születnek meg úgy „divatos”, túldimenzionált, nem kellőképpen elemzett beruházási döntések, hogy a végkifejlet a nem fenntarthatóság a fűtőanyag nem megfelelőségéből adódó gazdaságtalanság vagy a fűtőanyag teljes hiánya miatt.
A problémák elkerülésének kulcsa a megfelelő szakemberekkel végzett alapos felmérés bázisán hozott körültekintő döntés.
Az engedélyezési rendszer kiforratlansága, ismeretlensége
Ugyan létezik szabályozás, de nincs egységes keretbe foglalva és a gyakorlatlanság miatt az engedélyező szervek és a velük együttműködő hatóságok szakemberei sincsenek teljesen tisztában a feladataikkal.
Így az eljárási rendben, az átfutási időkben, igényelt dokumentumokban jelentős különbségek lehetnek az ország különböző régióiban.
A beruházóknak arra kell készülniük, hogy hosszú átfutási időkkel szembesülnek, ha az engedélyeztetésben nem jártas tervezőket, szállítókat választanak.
A kisközösségi vagy mezőgazdasági, ipari célú beruházásoknál szokásos méretben 5 MW alatti biomassza tüzelési rendszereknél a kémények miatt szükséges az önkormányzati építési engedély, viszont általában az engedélyezési hatóság a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) területi szerve, mert a nagyteljesítményű, külső téren elhelyezett biomassza kazánok sajátos építményként engedélyeztethetők.
Tehát az engedélyezési eljárás szokványos esetben kétszintű, de ezek egymással párhuzamosan folyhatnak.
A tervezők gyakorlatlansága a tervezési és engedélyeztetési szakterületen
Egyelőre még sajnálatos jelenség, hogy a hagyományos építész- és gépésztervezők között nem alakult ki egy jól képzett kör, aki tanulta volna, illetve a gyakorlat révén, készség szinten ismerné a biomasszás rendszerek tervezési és engedélyezési eljárásait.
A helyes módszertant és a megfelelő tervezői kört általában a gyártók, importőrök környezetében lehet megtalálni.
Alapérdekük, hogy a rendszereik egy bizonyos betanulási idő múltán gyorsan és problémamentesen tervezhetőek legyenek és kapjanak használatba vételi engedélyeket.
A feladatot nehezíti, hogy 2011-ben új szabvány született a kéményekre, így a biomassza fűtési rendszerek kéményeinek már az esetek nagy részében minősített, hőszigetelt, szerelt kéménynek kell lenniük.
Az építész, gépész fejezetek mellett külön figyelmet kell szentelni a környezetvédelmi megfelelőségnek, a tűzrendészeti fejezetnek, a kéményeknek és nem szabad elfeledkezni a zajszámításokról sem.
A tervezés, engedélyeztetési procedúra ismerete különösen fontos, ha a beruházó pályázati vagy egyéb (pl. megtérüléses alapú energetikai finanszírozás = „esco” finanszírozás) külső forrást kíván figyelembe venni a projektje megvalósítása során, mert nehéz összehangolni a különböző tervszinteket, azok költségeit és pénzügyi kockázatait az átfutási időkkel.
A legideálisabb megoldás – amennyiben a beruházó mindenképpen meg kívánja valósítani a fejlesztést –ha egy megvalósítási tanulmányt követően rögtön kiviteli tervek készülnek, amelyek alapját képezik a pályázatoknak, vagy más pénzügyi konstrukcióknak is.
A beruházók járatlansága
Természetes, hogy a lehetséges beruházók szintén járatlanok e szakterületen, hiszen a kiforratlan szabályozás, a kevés e téren képzett tervező, műszaki-gazdasági tanácsadó, az importőrök és gyártók relatíve kis száma mind ebbe az irányba hat.
A járatlanság egyúttal veszély is a beruházók számára, hisz az ilyen kiforratlan területek természetes módon kitermelik a szakma „vámszedőit”, akik sokszor gátlástalan módon alacsony műszaki színvonalú és hatékonyságú termékeket kínálnak a vevőknek, nem is beszélve a környezetvédelmi megfelelőségekről.
Tipikus hiba, hogy a vevők hajlandóak „hallomás” után dönteni a kazánról és a tüzelőanyagról, vagy az egész fűtési rendszerről, ami súlyosan meg tudja bosszulni magát, ha nincsenek a tervezési szakaszban figyelembe véve a helyi adottságok és a fenntarthatósági szempontok.
Nem szabad megspórolni a szakmaiságot, a helyi környezet és a fűtendő épületek auditját, a műszaki-gazdasági összehasonító vizsgálatokat.
Ajánlatos működő hazai vagy külföldi referenciákat megnézni, az üzemeltetők tapasztalatait közvetlenül megismerni, elkérni a környezetvédelmi mérési jegyzőkönyvek eredményeit.
A nagyobb teljesítményű biomassza fűtési rendszereket nem sok komoly cég kínálja a magyar piacon, de ezektől már általában elvárhatóak a fenti információk.
Az eligazodáshoz néhány információ
A lényegesebb törvények, rendeletek:
- EKB „Zöld Könyv” (SEC(2000) 317),
- 20/2010. (XII.31.) NGM Rendelet
- 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet
- 4/2011 (I.14.) VM rendelet (kibocsátási határértékek)
- MSZ 845:2010, „kéményszabvány”
A legfontosabb lépések:
- Tanácsadó (tervezés, megvalósítási tanulmány, finanszírozás…) kiválasztása.
- Épület (intézmény) energetikai audit elkészítése (több műszaki-gazdasági verzió).
- A lokális gazdasági környezet elemzése fűtőanyag szempontjából.
- Megvalósíthatósági tanulmány készítése, döntés az alternatívák között.
- Ajánlatok bekérése (fűtési technológia, fűtőanyag, fűtőanyag előállítási technológia).
- Referenciák megtekintése, lehetséges szállítók előzetes vizsgálata.
- Finanszírozási megoldások kiválasztása.
- Döntés a végleges fejlesztési irányról és finanszírozási módról.
- Tervezés, engedélyeztetés, pályázat, végleges szállító kiválasztása.
- Szerződéskötés, szállítás, próbaüzem, használatba vétel.
Sarusi-Kiss József
ügyvezető igazgató
Altherm Kft
