Biztos, hogy minden tud a fúvókáról?

A hatékony permetezés az alkalmazástechnika tükrében és még sok más… (3. rész)

Az előző részekben alapvetően a fúvókákkal foglalkoztunk különböző szempontok alapján. A felhasználók részére, reméljük, segítettünk, de itt szeretnék felhívni a figyelmet arra is, hogy kérdéseikkel, kiegészítéseikkel, ötleteikkel fordulhatnak a szerkesztőséghez, illetve szakértőinkhez. A cikksorozat 3. részében már sokkal több oldalról vizsgáljuk a hatékony permetezés „titkait”.

A fúvókákkal kapcsolatosan foglalkoztunk azok cseréjével, kopásával, sérülésével. Természetesen a kopást még a legszakavatottabb kezelők sem tudják szemrevételezéssel megállapítani, ehhez feltétlenül méréseket kell végezni. Az 1. ábrán különböző fúvókabemérők láthatók az egyszerűtől az elektronikus kivitelig. Szeretnénk, ha minden gazdálkodó szervezetnél akár már a legegyszerűbb eszköz megtalálható legyen ahhoz, hogy pontos információt kapjanak az évek óta használt fúvókák adagolási teljesítményéről. Ezen az ábrán bemutatjuk még a fúvókák tisztítására ajánlott különböző eszközöket is.

1. ábra: Fúvókaadagolási teljesítménymérők, ajánlott, illetve nem ajánlott tisztító eszközök

A fúvóka bemérési és tisztogatási intelmek után nem árt néhány pontban ismertetni a permetezőgépek felkészítését a szezonra.

Tapasztalataink alapján sok gazdaságban „mostoha” sorban vannak e gépek, pedig egy jól beállított és karbantartott géppel jelentősen csökkenthetők a növényvédelmi költségek, a szerfelhasználás, és nagymértékben javítható a növényvédelem hatékonysága.

Tavaszi üzembe helyezés

1. Első lépésként a téliesítés során leszerelt alkatrészeket vissza kell helyezni a gépre, természetesen megtisztított, átvizsgált állapotban. A szükséges cseréket (csepegésgátló membrán, stb.) is végre kell hajtani.

2. A szivattyú ellenőrzése, szivárgások kiküszöbölése, kopó alkatrészek cseréje, esetlegesen olajcsere is szükséges lehet.

3. Manométer ellenőrzése, esetleg cseréje. Mindenképpen cserélni kell a manométert, ha törött, a mutató nem áll vissza „0” helyzetbe, nyomás hatására megkésve mozdul a mutató, vagy ha tűző nap miatt elszíneződött, láthatatlanná vált a számlap.

4. Az összes tömlővezeték átvizsgálása a szükséges cserék végrehajtása megtört, repedezett, elöregedett tömlők esetében. A tömlőbilincsek szükség szerinti cseréje, pótlása, után húzása. Ha úgy látjuk, hogy vannak kritikus pontok, ahol a csövek sérülhetnek, akkor azt valamilyen plusz védelemmel kell ellátni. A tömlők nem lóghatnak be a fúvókák szórásterébe.

5. A kereten a különböző zsírzási pontok ellenőrzése, kenőanyaggal történő ellátása. Hidraulikarendszer ellenőrzése; ha van, hegesztési pontok ellenőrzése a kereten.

6. A tartály és szintjelző ellenőrzése, javítása. Szívó- és nyomószűrők betéteinek ellenőrzése, cseréje.

7. Amennyiben permetezőgéppel rendelkezik vezérlőmonitorral, akkor annak felhelyezése az erőgépre. Az automatikával szabályozható rendszerek elengedhetetlen kelléke az átfolyásmérő- és a sebességszenzor. Ezek kalibrálását is célszerű évente elvégezni. A minimális vizsgálat, amit célszerű elvégezni a következő:

• Átfolyásmérő esetében (a fúvókák átfolyásnak ellenőrzését követően, vagy azzal összevonva) a permetezőgépen állítsa be egy a fúvóka méretéhez megfelelő l/perc értéket. Minden keretszakaszon válasszon ki egy fúvókát (lehetőleg a szakasz közepén), és egy percig mérje a fúvóka átfolyását. A kapott értéket átlagolja, majd szorozza meg a kereten található fúvókák számával. Amennyiben az így kapott érték 10%-ban eltér a monitoron mutatott értéktől, akkor mindenképpen kalibrálni kella gépet, de előtte ellenőrizni kell az átfolyásmérőt, hogy kellően tiszta és lerakódásmentes.
• A sebességszenzor ellenőrzésekor vizsgálja meg a jeladó részek meglétét és elhelyezkedését, valamint a szenzor távolságát. Jelöljön ki egy 100 m-es szakaszt és ellenőrizze, hogy a táv megtételekor a monitoron is a megfelelő távolság mutatkozik. Eltérés esetén új kalibrációra van szükség.

8. Teljes vizes próba a felújított, átvizsgált géppel, a szükséges korrekciók végrehajtása.

Nagyon fontos, hogy használat után minden esetben, a gép letétele előtt víztelenítés szükséges, mert a kora tavaszi fagyok kárt okozhatnak a rendszerben és kezdhetjük elölről a javítást.

Az előzetes terveink alapján ettől a számtól kezdve gyakorló növényvédelmi szakirányítók is bekapcsolódnak a közös munkába. Természetesen külön-külön vesszük a szántóföldi és a szőlő-gyümölcsültetvényekben az aktuális teendőket, és az ő igényeikhez kapcsolódóan ajánlunk megfelelő kijuttatás technikai megoldásokat.

Kezdjük a szántóföldi teendőkkel és szakértőnk tetszetős szlogenjével: „márciusban a határban már elkezdünk kapálódzni”.

Ajánlott növényvédelmi munkák: tápanyag-kijuttatás.

Tavasszal többnyire a nitrogén-kijuttatásról van szó. Amennyiben UAN-t (folyékony nitrogénoldatot) használunk, az csak önmagában és speciális fúvókákkal kell kijuttatni. Erre a célra a hat-, illetve hétlyukú fúvókák felelnek meg. A legkedveltebb típus a Teejet hétlyukú (SJ7) fúvókája, amely hátrafelé „spriccel” nagy cseppekben. Ezek a cseppek legördülnek a kultúrnövény leveléről, és nem perzselnek, szinte „esőztetés” történik. Az N-oldathoz sem gombaölő, sem gyomirtó, sem rovarölőszer, sem regulátor nem adható a nagy cseppméret miatt. A hétlyukú oldalt, míg a hatlyukú függőlegesen szétszórva terít.

2. ábra: Hat-, hétlyukú fúvókák

Speciális újdonság a hétlyukú SJ7A-VR változó kapacitású műtrágya fúvókák, melyek változtatható nyílásmérettel biztosítják a szórásarány széles skáláját – mintha 5-fúvóka lenne egyben. Mindez nagyobb munka sebességet és/vagy az egyes fúvókák nagyobb hatásfokát teszi lehetővé. A fúvókák ideálisak változó kijuttatási mennyiségű térképalkotó felhasználásokhoz is. Az elasztomer kibocsátó nyílás állandó átfolyást biztosít egyszerű módon, megbízható kivitele mellett, rugós rásegítés vagy mozgó alkatrészek nélkül.

3. ábra: SJ7A-VR változó kapacitású műtrágyafúvókák

Léteznek továbbá háromlyukú fúvókák is (4. ábra), melyek azonban nem alkalmasak teljes felületű kezelésre, mert nagyobb nyomáson hajlamosak a finomabb cseppképzésre, így az állományt perzselhetik. Soros kultúrák kezelésére alacsony nyomáson alkalmazhatók.

4. ábra: Háromlyukú fúvókák

Az N-oldatok kijuttatása történhet ütközőlapos fúvókákkal is 1,0-1,5 bar nyomáson, amikor a csepptartománya nagyméretű. Magasabb nyomáson nem ajánlott az alkalmazásuk, mert perzselés léphet fel. (5. ábra)

5. ábra: Ütközőlapos fúvókák

Szintén nem célszerű a nagyobb cseppméretre képes, keresztréses fúvókák alkalmazása, mert hiába jó a szóráskép, ha az apró cseppek perzselést okozhatnak.

További ajánlatok szántóföldön:

– várhatóan gyomos területeken minél korábbi talaj-előkészítés; a gyomot hagyni fejlődni; gyomos területbe vetni, vetés előtt vagy után, kelés előtt glifosat önmagában, vagy hozzátéve az alkalmazandó gyomirtó szerhez (az őszi glifosatos kezelések eredményesebbek!)

A glifosatot a lehető legkevesebb vízzel kell kijuttatni, ezzel javul a hatékonyság.

Lémennyiség: Fölösleges a 400-500 l/ha mennyiség alkalmazása (lásd: légi növényvédelem). 100-150 l/ha lémennyiség szántóföldi kultúrák esetében tökéletesen elegendő a jelenlegi fúvókákkal és szórástechnikával.

A tavasz akkor jön el visszavonhatatlanul, amikor a Polygonum aviculare csírázásnak indult, és a talaj felszínén megjelentek hosszúkás sziklevelei. Ritkán van lehetőség március közepéig a vetésre. Az őszi kalászosokban és a repcében figyelni kell a T1-es ésT2-es gyomokat, fel kell készülni a vegyszeres gyomszabályozásra.

Kora tavaszi gyomirtó-permetezésnél ajánlott a légbeszívásos fúvókák alkalmazása az elsodródás csökkentése érdekében. Az alkalmazott fúvóka lehetőleg ne a rövidebb kompakt kivitel legyen, mert ezeknél viszonylag alacsony nyomáson kell dolgozni és nincs megfelelő indukciós hossz a nagyméretű légbuborékos cseppek kialakulására, kisebb szélsebességig jók (kb. 6m/sec). Minden gyártónak van hosszabb kivitelű egy vagy kétréses, szimmetrikus vagy aszimmetrikus kivitelű fúvókája. Ez utóbbiak azért is jók, mert a rögök, gyomnövények, kultúrnövények árnyékoló hatási is kivédhető. A fúvókákat 8 m/sec szélsebességig különösebb elsodródási veszély nélkül alkalmazhatjuk. A 6. ábrán hagyományos és légbeszívásos fúvókával szerelt keretek munkája közötti különbséget szemléltetünk.

Ültetvények lemosó-permetezése

Tél végén, kora tavasszal a metszések, tisztogatások, ültetvény ápolási munkák után következnek a lemosó permetezési munkák.

A lemosó-permetezés a megelőzésen alapszik, vagyis az a feladata, hogy a jellemző kórokozók és kártevők jelenlétét gyérítsük, így csökkentve a jellemző fertőzési lehetőségeket pl.: moníliával, varosodással, lisztharmattal, tafrinás betegségekkel szemben. Ezzel a kezdéssel megakadályozhatjuk, illetve csökkenthetjük a kezdeti élettevékenységük kialakulását, hiszen a növényvédő szerrel szemben ilyenkor fokozott az érzékenységük, és így kultúrnövényekre nem jelentenek nagyobb fenyegetettséget.

Az ültetvényeknél ez a rügypattanás előtti időszakot jelenti +5°C feletti átlaghőmérsékletnél. A kezelésnél fontos az is, hogy lehetőleg szélcsendes időszakban végezzük úgy, hogy a növényzetnél perzselési veszély ne álljon fenn.

6. ábra: Szórókeret hagyományos és légbeszívásos fúvókával szerelve

7. ábra: 60-80°-os réses, kúpos, üreges kúpos fúvókák

Manapság az elterjedt gyakorlat az, hogy az alkalmazott mennyiség 600-1200 l/ha között alakul olyan helyzetben, amikor szinte nincs felület, ami felfogja a kijuttatott szert, így a növényvédőszer-veszteség akár a 90%-ot is meghaladhatja. A gépeken ilyenkor is hagyományos kúpos, üreges kúpos fúvókákat használják, szinte végig a szóróíven és nagy ventilátorfokozatban minden 2. vagy 3. sorban végezve a kijuttatást. Jelentős mértékben csökkenthető az alkalmazott fajlagos szórásmennyiség úgy, hogy a hatékonyság és törzsborítottság, a „lemosás” minősége javul és jelentősen csökkenthető a veszteség akár 50%-al is, ha megfelelő fúvókákat választunk, csökkentjük a haladási sebességet, minden sorban permetezünk, és a ventilátor légteljesítményét csökkentjük.

Fúvókáknál célszerű a 6. ábrán látható légbeszívásos réses, vagy kúpos /teli illetve üreges/ 60 vagy 80°os kivitelűeket alkalmazni. Ezek a fúvókák természetesen nemcsak ilyenkor alkalmazhatók hatékonyan, hanem állományi kezeléseknél is.

Az ilyen fúvókákkal végzett lemosó-permetezésekre az a jellemző, hogy a kijuttatott permetlé az ültetvény vonalától kevésbé távolodik el, gomolygást végez és a legrejtettebb zugokba is bejut. Természetesen ilyenkor soronként kell elvégezni a kezelést. Lehet, hogy hosszabb időt vesz igénybe a védekezés, de a hatékonyság javul.

Az imént említett gomolygás egyrészt azért is kialakul, mert az alacsonyabb ventilátorfokozatban történő működtetés kevesebb kinetikai energiát ad a légbuborékos cseppeknek, a röppályájuk kisebb lesz, és a buborékok egyrészt szilárd felületnek ütközve, illetve önmaguktól szétrobbannak, és nagyobb fedettséget fognak biztosítani a törzsön, ágakon. Nagyon fontos az is, hogy ilyenkor fokozott figyelmet fordítsunk a szórófejek megfelelő irányba állítására. A teljes szóróíven lévő fúvókák közül nem feltétlenül fontos az összest működtetni, így kisebb lesz az elsodródás, a veszteség, és kisebb lesz a környezetkárosítás is.

Itt is célszerű a helyes beállításhoz a kezelés előtt vízérzékeny papírt kihelyezni a szóráskép ellenőrzésére.

HJ-HS-Dr.PB-SJ